Biszku Béla egykori magas beosztású MSZMP-politikus, belügyminiszter ellen 2011 januárjában emelt vádat az ügyészség egy 2010 nyarán tett televíziós nyilatkozata miatt, amelyben az ügyészség szerint a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tüntette fel a nagy nyilvánosság előtt.

Az illetékes bíróság azonban felfüggesztette az eljárást, és az Ab-hoz fordult. A Budai Központi Kerületi Bíróság bírája az ügyben az Ab-tól azt kérte, állapítsa meg a Btk. vonatkozó részének alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg a paragrafust. A bíró indítványában azt írta, hogy a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását tiltó rendelkezés sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a jogbiztonságot.

Az Ab ebben az ügyben mondta ki hétfőn, hogy ez a Btk.-rendelkezés a véleménynyilvánítás szabadságának szükséges és arányos korlátozása.

"Egyrészt ugyanis a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek tagadása sérti mind az áldozatok, mind pedig a velük közösséget vállaló, a demokratikus értékek mellett elkötelezett állampolgárok méltóságát. Másrészt a jogállamiság legfontosabb értékei melletti társadalmi elkötelezettség megóvása mint alkotmányos cél is indokolja a demokratikus eszme megkérdőjelezésére alkalmas megnyilvánulások elleni fellépést" – indokolta döntését az Ab.

Hozzátették, hogy a rendelkezés harmadrészt a köznyugalmat is védi, mivel a szóban forgó bűnök nyilvános tagadása arra is alkalmas lehet, hogy közfelháborodást keltve, másokat megbotránkoztatva olyan indulatot gerjesszen, amely a köznyugalom megzavarásához vezethet.

A testület megállapította, hogy mindezeknek az alkotmányos értékeknek és céloknak az összessége jelen esetben a véleménynyilvánítás szabadságának még a büntetőjogi korlátozását is szükségessé és arányos mértékűvé teszi. Az Ab a jogbiztonság sérelmét kifogásoló indítványrészt sem ítélte megalapozottnak, ezért az indítványt elutasította.

Az Ab szerint a vizsgált bűncselekmény tárgyát nem csupán azok a tettek képezik, amelyek a nemzetközi jog, illetőleg a belső nemzeti jog szerint a népirtás, illetve az emberiség elleni cselekmények törvényi tényállását kimerítik, hanem minden, a népirtáshoz és az emberiség elleni cselekményhez fogható súlyú, általános történelmi evidenciaként elfogadott, a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák alatt véghezvitt rémtett is. Ezek meghatározása a testület szerint a konkrét büntetőügyben eljáró bíró feladata.

A határozathoz Balogh Elemér, Salamon László, Szalay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Bragyova András, Kovács Péter és Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt csatoltak – írta közleményében az Ab.