Nőtt a választói aktivitás: az egy hónappal korábbi 38 helyett 44 százalék ígéri biztosra választási részvételét, a pártpreferenciák viszont nem igazán változtak a nyári hónapokban és az elmúlt hetekben sem az Ipsos közvélemény-kutatása szerint.
A Fidesz támogatottsága lényegében fél éve változatlan, a rezsicsökkentés bejelentése óta a teljes népességben nem volt 24 százaléknál kevesebb, most 26 százalékos – derül ki a felmérés MTI-nek csütörtökön elküldött eredményéből.
Az Ipsos adatai szerint a szocialisták tábora is stabil, az utóbbi fél évben 14-16 százalék között alakult, jelenleg 15 százalékos. A Jobbiknál tavasszal kisebb visszaesés volt tapasztalható, de az elmúlt hónapokban "visszatornázta" magát 8 százalékra.
Az LMP március óta folyamatosan 2 százalékon áll, míg az Együtt-PM az elmúlt fél évben a választásra jogosultak 3-5 százalékát tudhatta maga mögött, e hónapban 4 százalékon áll. A Demokratikus Koalíciót változatlanul a népesség 1 százaléka támogatja.
A biztos pártválasztók között a Fidesznek 49, az MSZP-nek 26 százaléka van. Az aktív szavazói kör 12 százaléka jobbikos, 6 százaléka az Együtt-PM támogatója, az LMP 3, a DK pedig 2 százalékot kapna.
Az Ipsos adatai szerint míg a múlt hónapban a választópolgárok 38 százaléka ígérte biztosra részvételét, augusztusra ez 44 százalékra nőtt. A részvételi hajlandóság különösen a húszas-harmincas korosztályokban és vidéken emelkedett: 10-10 százalékponttal, de ők így is kevésbé aktívak másoknál.
A részvételi szándék az ötvenes-hatvanas generáció tagjainál, a budapestieknél és a diplomásoknál a legnagyobb. A pártoktól távolságot tartók csoportja fél éve 45-47 százalékot tett ki, jelenleg 43 százaléknyian vannak. A mostani felmérésből kiderül, hogy a választópolgárok 7 százaléka a hétköznapokban rendszeresen eltitkolja politikai nézeteit, és további 24 százalék is kijelentette: jobb, ha elhallgatják párthovatartozásukat, ezért alkalmanként ők is rejtőzködnek.
Az Ipsos elemzése szerint ugyanakkor a pártkötődésüket nyilvánosan – rendre vagy időnként – eltitkolók többségének van preferenciája, és azt a felmérés során el is mondja. Az említett, 31 százaléknyi rejtőzködőn belül 8 százalék Fidesz-szavazó, 7 százalék MSZP-s, 3 százalék a Jobbikkal, 1-1 az Együtt-PM-mel, az LMP-vel és a DK-val szimpatizál.
A választópolgárok 10 százaléka viszont a közvélemény-kutató kérdésére sem nyilvánítja ki politikai hovatartozását, míg a teljes mértékben titkolózók a szavazásra jogosultak 5 százalékát teszik ki, azaz nagyjából 400 ezren vannak.
Ugyanakkor amíg a lakosság egészének a fele szeretne a választások után másik kormányt látni, 30 százalék viszont a jelenlegi kabinet további működését óhajtja, az "abszolút rejtőzködők" 61 százaléka leváltaná a Fidesz-kormányt.
Az ország állapotát is az átlagosnál rosszabbnak értékelik: a teljes lakosságon belül 65 százaléknyian gondolják azt, hogy rossz irányban haladnak a dolgok, a rejtőzködők között viszont 72 százalék van ezen az állásponton.
A rejtőzködők az átlagosnál nagyobb számban mondják azt, hogy részt vennének a választáson: 51 százalék biztosra veszi, 32 százalék valószínűsíti ezt. A rejtőzködés főképpen a vidéki kis- és középvárosokban, falvakban, az aktívan dolgozók, a szellemi munkát végzők körében és a negyvenes-ötvenes korosztályban elterjedtebb az átlagosnál.
Az Ipsos 1500 felnőttet kérdezett meg augusztus 6. és 13. között.
Sűrű ősszel számol az a politikai agenda, amely Magyar Péter szerint a Karmelitából jutott el hozzá, és bár Kocsis Máté és a kormány is cáfolta, van benne valós dátum. Bár az október 23-i Békemenetről Csizmadia László főszervező nem tud, a HVG-nek nem is zárta ki, hogy lesz. A szeptember 21-i Harcosok Klubja-összejövetel lehet igaz, de a helyszín, a Budapest Aréna nem adhat felvilágosítást.
