Amikor két éve ideköltözött, nem beszélte még a nyelvet, így bizonytalan volt, fog-e boldogulni az új helyzetben: Erika (45) férjével és iskolás gyerekeikkel férje új állásajánlata miatt jött Berlinbe. Egyértelmű volt, hogy meg kell tanulnia németül, de a magánnyelviskolák intenzív nyelvtanfolyamai kezdetben túl nagy kiadást jelentettek volna. „Főleg a pénz miatt választottam a népfőiskolát, hiszen egy százórás kurzus tavaly még 130 euró volt, a többi, privát nyelviskola ennek minimum a duplájáról indul”, mondja Erika, aki időközben a B2-es, haladó szintnél tart.
Integrációs kurzus a neve a tanfolyamnak a berlini népfőiskolákon, amiből kiderül, a frissen ideköltözött külföldieknek szánják, illetve azoknak a bevándorlóknak, akik németül tanulnának. A teljesen kezdő A1-es szinttől a középhaladó B1-ig kedvezményesen sajátíthatják el intenzív kurzuson a nyelv alapjait, mintegy fél év alatt. A budapesti családanya minden hétköznap bejárt az oktatásra, amíg a gyerekek iskolában voltak. Ennek lezárásaként következett egy kéthetes kurzus a német demokráciáról – melyet elsősorban olyanok számára iktattak be a tanrendbe, akik Európán kívülről érkeznek, de Erikának is tetszett: „A nyelvtanulás mellett rengeteget lehet megtudni a német kultúráról, szokásokról, habitusról. Az iskola további előnye, hogy a diákok hozzájuk hasonló emberekkel találkoznak, nagyon értékes kapcsolatok is születhetnek a Volkshochschule (VHS) keretein belül. Ezen kívül az iskola jól strukturálja az idegen országba érkezők napjait, főleg azoknak jó, akik például egyedül érkeznek Berlinbe szerencsét próbálni.”
Azért nem tökéletes
Bár a német népfőiskolák egy-egy tanfolyamát átlagban 11,9 diák látogatja, a legnépszerűbb angol és német nyelvkurzusokat ennek a létszámnak a duplájával indítják. A nagycsoportos nyelvoktatást nem mindenki tudja megszokni: „Nem ajánlom azoknak, akik már elszoktak az iskolai tanulástól” – mondja Erika. „A tanfolyamokon rengeteg olyan felnőtt van, aki nem érkezik pontosan, felveszi a telefont az órán, nem ír házit, stb. A nagycsoportok a vége fele persze megtizedelődnek, a beszédoktatás mégis gyakran háttérbe szorul.” Ő például ezért heti egy alkalommal külön beszédorientált órára is jár. Ha ebben a tempóban halad, egy év múlva leteheti a középfokú német nyelvvizsgát, amivel már valamivel könnyebben boldogul ebben az országban.
Erika egyike annak az évi kilencmillió diáknak, aki a több mint 900 német népfőiskola valamelyikét látogatja. Az intézmény sikerét nemcsak a jelenleg legnépszerűbb nyelvtanfolyamoknak köszönheti, hanem a különböző szakképzéseknek, illetve annak, hogy lehetőséget nyújt az elmulasztott iskolai végzettségek pótlására is. A hatvan éve létező népfőiskola intézménye szervesen hozzátartozik a német oktatási rendszerhez, és még úgy is hihetetlenül népszerű, hogy létszámtól és tanártól függően gyakran teljesen eltérő az oktatás minősége.
| Mit akar a kormány? |
| Átalakul a felsőoktatási intézménystruktúra, megjelennek majd az úgynevezett közösségi főiskolák is – mondta még augusztus közepén Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek. A közösségi főiskolán kétéves lenne a képzés, és felsőoktatási szakképzést adna a hallgatónak – mondta. "Ide azok jelentkezhetnének, akiknek bizonytalanabb a tudásuk annál, hogy egyetemre menjenek, de szorgalmasak és szeretnének tovább tanulni. A közösségi főiskolák elvégzésével nagyon jó védőnő, falugazdász vagy óvónő lehet belőlük" – fogalmazott Klinghammer. Szerinte nem lenne teljesen zárt a rendszer, azaz közösségi főiskola is indíthatna alapképzést, és a főiskolákon is folyhatna egy-egy szakon mesterképzés, "ha tényleg meg tudja ütni a kellő szintet". |
A bevándorlók elsősorban a "német mint idegen nyelv" kurzusokért keresik fel a helyi népfőiskolákat, a németek viszont a lehető legkülönbözőbb megfontolásokból iratkoznak be a tanfolyamokra. „Minden egyes intézmény a helyi igényeknek is megfelelve alakítja kínálatát: így nagyvárosokban több integrációs kurzust indítanak, de vannak olyan települések, ahol az ott élő felnőttek átképzésére van nagyobb kereslet” – magyarázza Boris Zaffarana, a német népfőiskolák egyesületének sajtószóvivője.
Népfőiskola Frankfurtban: tanulva integrálódni
AFP / DPA / Heiko Wolfraum
A legkisebb német népfőiskola, az uckermarki például komoly feladatok elé néz, mivel a térségben drasztikusan csökken a népesség (az újraegyesüléskor 170 ezren éltek itt, ma 131 ezer lelket számlálnak, de előrejelzések szerint alig néhány éven belül százezerre fogyatkoznak), és elsősorban a fiatalok költöznek el innen. Így azután a felnőttkorú és idősödő generációk számára kell képzéseket indítani. Ebben a régióban 14 százalékos a munkanélküliség, az ott működő vállalatok mégis állandó munkaerőhiányról panaszkodnak. Egy ilyen helyzetben még az ország legkisebb népfőiskolája is elősegítheti az elhelyezkedést az ott élőknek – és nagy valószínűséggel egyedüli lehetőséget nyújt az élethosszig tartó, megfizethető tanulásra. És mindezt társadalmi háttértől függetlenül.
A népfőiskolák ajánlata segít bepótolni az elmulasztott iskolai végzettségeket. Aki nem érettségizett le, vagy nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait, az itt bármikor újra felveheti a tárgyakat, és megszerezheti a továbbtanulásra jogosító vizsgákat. Fontos szerepet vállalnak a népfőiskolák az írástudatlanok oktatásában: az analfabéta vagy olvasási nehézségekkel küzdő felnőttek problémája ugyanis Németországban is állandóan aktuális. Ráadásul a munkanélkülieknek a népfőiskola ingyenes, ezzel is segítik a kispénzűek vagy szociális juttatásokból élők felnőttképzését.
Igazodva az igényekhez
A szakképzés területén az egyes intézmények megpróbálnak a térségben működő vállalatok igényei alapján indítani különböző tanfolyamokat: lehet itt könyvelőnek, esztergályosnak, esetleg kommunikációs szakembernek tanulni, vagy kiegészíteni a már meglévő képzéseket. Az iskolák igyekeznek a legtöbb szakképzést az úgynevezett Xpert-rendszer alapján kialakítani, amely nemcsak Németországban, hanem Európa-szerte elismert bizonyítványt nyújt. A német népfőiskolák 15 éve csatlakoztak ehhez a rendszerhez, mely Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Svájcban és Szlovéniában is használatban van, és az egységes bizonyítvány kiadásával megkönnyíti az érvényesülést az egész unióban. „Ezzel segítünk az embereknek, hogy (újra) elkezdjenek dolgozni” – magyarázza Boris Zaffarana.
A népfőiskolák nemcsak a gazdasági szereplőkkel, hanem a munkaügyi hivatallal is együttműködnek, így kiemelt szerepük van az emberek munkaerő-piaci (újra)integrációjában. Van, akinek a nyelvtudás hiányzik ahhoz, hogy szakmájában dolgozhasson, de van olyan is, aki egy-két számítógépes program kezelésének elsajátításával már találna munkát. Ha kell, a munkaügyi hivatal átveszi a kurzusok költségeit, és már az 1-3 hónapos tanfolyamok után is több lehetőség nyílik meg az álláskeresők előtt. Egy kéthónapos számítógép-kezelési kurzus pontosan azoknak ideális, akiknek a munkája új elvárásokat támaszt: egy-egy számítógépes program ismerete manapság alapfeltételnek számít bizonyos munkakörök betöltésénél, és lehet, hogy a 10-20 évvel ezelőtti képzésből még hiányzott.
Amellett, hogy továbbképzést nyújtanak, a népfőiskolák egyetemekkel is együttműködnek. Ahhoz, hogy ma valaki diplomát szerezzen, a legtöbb szakon legalább egy középfokú nyelvvizsga a követelmény, így jól jönnek a népfőiskolák kifejezetten a nyelvvizsgára felkészítő ajánlatai.
Vizsga nélkül semmit sem ér
Egy-egy nyelv- vagy jógatanfolyam elvégzése önmagában nem jár semmilyen említésre méltó oklevéllel, csak akkor, ha a kurzust sikeres vizsga zárja. A nyelvtanfolyamok kapcsolatban állnak valamilyen nyelvvizsga-intézménnyel, és a legtöbb szakképzést az állam is elismeri.
Megtévesztő lehet amúgy sokaknak az iskola neve. Itt ugyanis nem felsőoktatási intézményről van szó, és az itt szerzett oklevelek sem felelnek meg semmilyen szempontból a főiskolákon, egyetemeken vagy bármilyen felsőoktatásban kapott bizonyítványnak. "Nem akadémiai szintű oktatás folyik a népfőiskolákon", magyarázza a sajtószóvivő. "A legtöbb tanfolyam elvégzése feljogosít a továbbtanulásra az egyetemeken (ilyen például az érettségit pótlók számára induló kurzusok, de bizonyos szakorientált órák is), vagy lehetővé teszi a későbbi szakmai képesítés megszerzését.”
A népfőiskolák célcsoportjába tehát, leginkább az tartozik, aki iskolai hiányosságokat pótolna be, akinek valamilyen külön tudásra, képességre van szüksége ahhoz, hogy szakmájában dolgozhasson, illetve az, aki egy-két év alatt szakmát akar tanulni. Erre utal az a statisztikai adat is, hogy a tanfolyamokat látogatók kétharmada 35 év fölötti.
Mivel a népfőiskolák egymástól függetlenül állítják össze tanrendüket, és a tanárok alkalmazásáról is önállóan döntenek, gyakran felvetődik a kérdés, mennyire megbízható az oktatás minősége ezekben az intézményekben. Sokak fejében a népfőiskolák az olcsó, ám kevésbé hatékony alternatívaként élnek a magániskolák mellett. Az előítélet jogos, hiszen valóban az egyes pedagógusoktól függ, milyen lesz az óra. Zaffarana elmondta, minden tanárnak teljesítenie kell a népfőiskolák által támasztott követelményeket, ahhoz hogy foglalkoztassák őket, ezen kívül rendszeresen tartanak továbbképzéseket az oktatóknak is. A gyakran felvetődő problémáról, mely szerint a népfőiskolák rosszul fizetik alkalmazottaikat, és az oktatás minőségét lényegesen befolyásolja, hogy sokan csak részmunkaidőben dolgoznak ott, a szóvivő szerint nem a központi egyesület, hanem az egyes intézmények tehetnek.
Hogy megpróbálják leépíteni a negatív arculatot, idéntől egy kampány keretében igyekeznek meggyőzni az embereket arról, hogy a legkisebb településekben működő iskoláktól a nagyvárosi, többezres látogatottságú helyszínekig mindenhol egyforma minőségre törekszenek.
