szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?

Majdnem egy éve fegyvertelenül áll a főváros a forgalmas helyeken egyre gyakrabban felbukkanó zugárusokkal szemben. A közterület-felügyelet szerint az Alkotmánybíróság egyik döntése miatt nem tudnak hatékonyan fellépni, bár már korábban, az új szabálysértési törvénnyel elkezdődött a lefegyverzésük. Most a parlamentben is kapcsoltak, és módosítják a szabálysértési törvényt, így jogszabályi akadálya már nem lesz annak, hogy eltűnjenek a gyanúsan olcsó termékek a közterekről.

Hármasával sétálnak a készenléti rendőrök a budapesti Baross tér Erzsébetváros felőli oldalán, a vizeletszagú árkádok előtt, ahol egymást érik a felfordított zöldséges ládákról paprikát, paradicsomot kínáló árusok. A három fiatal egyenruhás akár még fenyegető látvány is lehetne az engedély nélkül árusítók számára, de mégsem kezdenek sietve pakolni: a rendőrök úgy sétálnak el mellettük, hogy rájuk sem néznek.

„Nem foglalkoznak ezek velünk!” – legyint az egyik, hiányos fogsorú paprikaárus, aki állítólag a „nagybaniról szerzi” a zöldséget (a kétértelmű megfogalmazás az árakon is visszaköszön: négy, nagyméretű hegyes-erős paprika 200 forint, jóval olcsóbb, mint a zöldségesnél). Rövid beszélgetésből kiderül, a közterület-felügyelőktől sem tartanak igazán, közülük sem mindenki veszi a fáradságot, hogy az árusokkal foglalkozzon, és aki igen, az is legfeljebb csak „csekket ír”, az árut pedig nem kobozza el.

Árusok egy budapesti aluljáróban
©

Budapesten, illetve az ország nagyobb városaiban szinte lehetetlen úgy közlekedni, hogy a járókelő ne találkozzon hasonló árusokkal: hímzett terítő, fúrógép, csokoládé, illatszer, ceruzaelem, virág és zöldség-gyümölcs is kapható az aluljárókban, vagy a forgalmasabb csomópontoknál. Ezt tapasztalja a fővárosi közterület-felügyelet is, amely a hvg.hu érdeklődésére azt közölte: több száz lakossági bejelentést regisztráltak az elmúlt időszakban, „amelyből egyértelműen kimutatható, hogy ez egy valóban a lakosság szubjektív biztonságérzetét negatívan befolyásoló, irritáló jelenség”.

Az alkotmánybírókra fogják

A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI – a közterület-felügyelet hivatalos elnevezése) hivatalos nyilvántartása szerint tavaly 3129 esetben intézkedtek, és majdnem 22 millió forint bírságot szabtak ki „közterület hozzájárulás nélküli használata” miatt (nyilván nem mindegyik eset illegális árusítás, de valószínű, hogy az esetek többsége erre vonatkozik). Ebben az esetszámban ráadásul nincsenek benne a kerületi önkormányzatok saját közterület-felügyelői által megtett intézkedések, mivel ezekről nincs egységes adatbázis.

A fővárosi adatok negyedéves bontásából ugyanakkor az látszik, hogy a tavalyi utolsó negyedévben hirtelen visszaesett az ilyen intézkedések száma. A FÖRI ezt egy tavaly novemberi alkotmánybírósági döntéssel magyarázza, amely szerintük „ellehetetlenítette” az illegális árusítással szembeni jogszerű fellépést. Az Alkotmánybíróságnak (Ab) ez a határozata arról vált ismertté, hogy megsemmisítette a szabálysértési törvénynek a hajléktalanok bírságolását lehetővé tevő rendelkezését, de a testület ugyanakkor más jogszabályokat is alaptörvény-ellenesnek nyilvánított.

©

Az Ab elmeszelte az önkormányzati törvénynek azt a rendelkezését is, amely alapján a helyhatóságok „tiltott, közösségellenes magatartásnak” minősíthettek bizonyos dolgokat, amelyekért 50 ezer forint helyszíni bírságot, illetve 150 forint közigazgatási bírságot szabhattak ki. Ezt a furcsa jogintézményt az önkormányzatok azért kapták, mert a tavaly április 15. óta hatályos szabálysértési törvény elvetette tőlük a jogot, hogy szabálysértésnek nyilvánítsanak bizonyos, nekik nem tetsző cselekményeket.

Az alkotmánybírák szerint viszont a jogalkotó átesett a ló túloldalára, és lehetőséget adott az önkormányzatnak arra, hogy önkényesen éljen a felhatalmazással, és „a közösség érdekeinek valódi sérelme nélkül, állami kényszereszközökkel avatkozzon be a területén élő polgárok életébe”. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, arra jó példákat szolgáltat az Index által összegyűjtött helyi rendeletek listája: volt, ahol tilos lett köztéren labdázni, vagy bódult állapotban a földre feküdni. Máshol pedig előírták, milyen hosszú lehet a fű, és megtiltották a hintázást a 14 évesnél idősebbeknek.

Ugyancsak megsemmisítette a közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely lehetővé tette, hogy az önkormányzatok saját rendeletükben szabályozzák az elkobzás szabályait. A tulajdonhoz való jog ugyanis az alkotmánybírák szerint olyan alapvető jog, amely csak törvényben korlátozható. A FÖRI szerint viszont épp az elkobzás lehetősége volt az, ami korábban „érdemi visszatartó erőt” jelentett, vagyis az utcai árusok attól tartottak igazán, hogy elveszik tőlük a portékájukat. Később a budapesti kerületek egy része megpróbálta „közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások” néven visszacsempészni a bírságolás lehetőségét, de a főváros nem követte a példájukat.

Közterület-felügyelők ellenőriznek egy árust
©

Új fegyvert kapnak

Ennek eredményeként viszont egy zugárussal szemben ma legfeljebb közigazgatási bírságot szabhat ki az önkormányzat a kereskedelmi törvény rendelkezései alapján. Ez az, amire a Baross téri paprikaárus nevetve mondja, hogy a felügyelő „csekket ír”, ha rajtakapja őket, amit persze nem fizetnek be. Hamarosan viszont új fegyverhez jutnak a közterület-felügyelők: a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának javaslatára a szabálysértési törvénybe bekerül egy új fogalom, a „jogosulatlan közterületi értékesítés”.

A parlament előtt lévő – a hajléktalanok kitiltását ismét lehetővé tevő – javaslathoz benyújtott indítvány alapján ismét ki lehet majd szabni helyszíni, illetve szabálysértési bírságot az árusokra. Ennek az adja a különös jelentőségét, hogy ha nem fizetetik be, a bíróság közérdekű munkára, végső esetben pedig elzárásra váltja át. Az indoklásból kiderül, hogy a „zugárusítás szabálysértéssé nyilvánításának eredményeképpen a szabálysértési törvény elkobzásra, illetőleg a lefoglalásra vonatkozó szabályai alkalmazásával lehetőség nyílik a zugárusokkal szembeni hatékony fellépésre”.

„A szóban forgó magatartás jogsértő mivolta nem csupán abban áll, hogy ezek az árusítók mindenféle jogcím, a szükséges hatósági, illetőleg szakhatósági engedély nélkül végzik e tevékenységüket” – ragozza a problémát a bizottság indoklása. E szerint az árusok „magatartásukkal gyakran jelentős mértékben zavarják a közforgalmat”, illetve ellenőrizhetetlen minőségű, az egészségre esetleg káros termékeket (élelmiszert) árusítanak, amelyek „döntően eleve bűncselekmény elkövetéséből származnak (lopott élelmiszer, védjegyjogosultságot sértő hamis termékek, stb.)”.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kovács Áron Itthon

Erzsébetváros nem adja fel: bírság vár a hajléktalanokra és a piásokra

Nyakatekert jogi érveléssel hozza vissza az Alkotmánybíróság által megsemmisített helyi bírságokat a VII. kerületi vezetése. A rendelet alapján a polgármester hatóság lesz, és 150 ezer forintos bírságokat szabhat ki a hajléktalanokra, az utcán italozókra vagy épp a galambokat etető nénikre, mert „a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes” a magatartásuk.

Három részre vágták, mégis összerakta magát a robot – videó

Három részre vágták, mégis összerakta magát a robot – videó

Tovább drágul a nyíregyházi stadion, akár 19 milliárd forintot is elkölthetnek rá

Tovább drágul a nyíregyházi stadion, akár 19 milliárd forintot is elkölthetnek rá

Ha Roosevelt el nem törli a hagyományt, ma iktatnák be Joe Bident

Ha Roosevelt el nem törli a hagyományt, ma iktatnák be Joe Bident