Szétszedik a HUN-REN kutatóhálózatot: négy központ az ELTE-hez kerül
Még kérdés, hogy az intézetek által használt akadémiai ingatlanegyüttes is átkerül-e.
Az államfő erről az M1-en vasárnap este elhangzott interjúban beszélt, hangsúlyozva, az elmúlt napokban egyedülálló módon vízügyi szakemberek, tudósok, politikusok és civilek tudták ütköztetni a témában álláspontjukat. Megjegyezte, a csúcstalálkozó tovább javította Magyarország vízügyi tudásának megítélését, ráadásul szerinte az ország a szokásosnál is nagyobb dicséretet kapott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkártól.
Áder János szerint a találkozó részvevőinek legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy szemléletváltásra van szükség a tudatosabb vízhasználat érdekében. Elmondása szerint ez éppúgy vonatkozik a lakosságra, mint a különböző vállalatokra, elsősorban a rendkívül vízigényes mezőgazdaság területén.
"A lényeg, mindig, ahova eljutunk, az a pénz" - fogalmazott, rámutatva arra, hogy a politikusok és a világ kormányai is komoly lemaradásban vannak és még nem ismerték fel, hogy csak nemzetközi összefogással képesek fizetni a számlát és megoldani a víz problémáját.
Áder János ezúttal is felhívta a figyelmet arra, hogy a következő években a világban további súlyos egészségügyi, szociális, gazdasági és ezáltal politikai gondokat okozhat az egészséges ivóvíz hiánya, ami a jövőben háborúk kiváltó oka is lehet.
Az államfő kitért arra is, hogy Magyarország a felszíni vízkészletét tekintve rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen ezen vizek 95 százaléka valamelyik külföldi országból érkezik. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a magyar vízügyi szakemberek zseniális találmányokat készítettek a víztisztítás területén az elmúlt években, ezeket szerinte terjeszteni kell, kihasználva az azokban rejlő üzleti lehetőségeket is.
