Mesterházy Attila szerdai nyílt levelében arra kérte az államfőt, tisztázza, hogy továbbra is igényt tart-e a pártokkal való konzultációra, mielőtt meghozza a jövő tavaszi parlamenti választás kiírásáról szóló döntését, vagy "ez a döntés a Fideszben már megszületett". Ezt azután írta, hogy több kormánypárti politikus, előbb Orbán Viktor, később Seszták Miklós, majd legutóbb Németh Szilárd is úgy beszélt, mintha pontosan tudná, hogy mikor lesznek a jövő évi parlamenti választások, holott erről az időpontot kitűző Áder János még nem közölt semmit.
Az alaptörvény a köztársasági elnök egyedüli és kizárólagos jogosítványaként határozza meg az országgyűlési képviselők választásának kitűzését, de erre legkorábban január elején biztosít lehetőséget az alkotmány – reagált Áder János csütörtökön Mesterházy Attila nyílt levelére. Az államfő ismertette: a törvényi szabályok szerint 2014-ben az országgyűlési választások első lehetséges időpontja április 6-a, az utolsó pedig május 25-e, és a törvényi tilalom miatt biztosan nem lehet választást tartani április 20-án, húsvét vasárnapján.
MTI / Szigetváry Zsolt
Áder János csütörtöki levelében úgy fogalmaz: Mesterházy Attila "levele szellemiségéből az olvasható ki", hogy helyteleníti, ha egyes pártpolitikusok – legyenek azok kormánypártiak vagy ellenzékiek – nyilatkozataikkal szűkíteni próbálják a köztársasági elnök alkotmányos jogköreit. "Azt azonban sajnálom, hogy nekem címzett nyílt levelével – nem vitatva jó szándékát – Ön ugyanazt teszi, amit másokban joggal rosszallhat" – írta az államfő.
Az alaptörvény kimondja, mondta, hogy az országgyűlési képviselők általános választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A választási eljárásról szóló törvény szerint pedig a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen, továbbá hogy a szavazást vasárnap kell megtartani. Emellett a szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.
Az alkotmányos szabályokból egyértelműen következik, hogy a köztársasági elnöknek nincs jogi felhatalmazása a választások ez évi kitűzésére. Erre legkorábban január elején lesz lehetőség – szögezte le Áder János, majd hozzátette: államfőként törvényes kötelezettségeivel összhangban fogja kiírni és kihirdetni a választások időpontját. "Épp úgy, mint eddig, nem véleményeknek és vélelmeknek, hanem eskümnek megfelelően fogok eljárni ebben a kérdésben is" – fogalmaz.
Végül a köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy mind Mesterházy Attila, mind az MSZP, mind pedig más politikusok "tartózkodni fognak attól, hogy olyan döntéseket előlegezzenek meg, amelyek meghozatalában semmiféle alkotmányos jogkörük nincs".
