„Bár védendő közérdek a termőföld védelme és a jogszabályba ütköző szerződések problémájának kezelése, mindez csak az alkotmányossági feltételeknek megfelelő szabályozással érhető el” – egyebek mellett ezzel indokolta Áder János köztársasági elnök, hogy visszaküldte a parlamentnek a zsebszerződések felderítéséről szóló törvényt. A legfőbb ügyész után ezzel az államfő is jelezte, nem tartja alkotmányosnak azt a módszert, amit a kormánypártok választottak.

Áder egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a törvény szakít azzal a jogelvvel, hogy a szerződés semmisségének kimondása esetén helyre kell állítani az eredeti állapotot. Egy trükkös földadásvétel esetén ez azt jelentené, hogy az eladó visszakapja a földet, a vevő pedig a pénzét, de a Nagy István fideszes képviselő által beterjesztett jogszabály úgy rendelkezik, hogy ilyen követeléseket nem lehet érvényesíteni (sőt, az ügyész ilyen esetben azt kell kérje a bíróságtól, hogy az állam javára ítélje a földet).

A hétfőn ismét a parlament elé kerülő törvényhez Nagy István benyújtott egy zárószavazás előtti módosító javaslatot, de csak egy részletkérdésben – a választottbíróság kikötésének visszamenőleges tilalmában – enged. A hosszú és kimerítő jogi érvelést tartalmazó indoklásban azt írja: ahogy a szerencsejátékból eredő adósságokat sem lehet bírói úton érvényesíteni, az Országgyűlésnek jogában áll azt is kimondani, hogy az állam a „semmis szerződéshez eredő követelései érvényesítéséhez nem kíván segítséget nyújtani”, magyarul: magára vessen, aki zsebszerződést kötött.

MTI / Bruzák Noémi

Tévedés, gondatlanság, vagy otrombaság

Két hete azt írtuk, hogy az interpellációk alapján úgy tűnik, kifulladóban van a kormánykritika. Mostanra viszont mintha összekapták volna magukat az ellenzéki képviselők. „Újabb egyetemi oktatók és szakszervezeti tagok veszítették el munkájukat!” – kezdi például a sort a szocialista Gúr Nándor, utalva a Pécsi Egyetemen történő leépítésre. Párttársa, Nyakó István pedig az emberi erőforrások miniszterétől kérdezi: „Tévedés, gondatlanság, vagy előre megfontolt szándékkal elkövetett otrombaság történt a minisztériumában?”

„Kormányzati pótcselekvések helyett miért nem a munkahelyteremtésre koncentráltak, a választóiknak tett ígéretüknek megfelelően?” – kéri számon a kormánypártok legfontosabb ígéretét, az egymillió új munkahelyet az LMP-s Szél Bernadett. A jobbikos Varga Gézát egy ágazatban, de ugyanez érdekli: „Milyen intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának drámai csökkenését visszafordítsa?” Párttársa, Vágó Sebestyén emberi erőforrások miniszterétől szeretné megtudni, hogy „Valóban jó módszer a megtakarítással pazarolni?”

A kormánypárti öninterpellációk sorában a fideszes Koszorús László hozza a szokásos színvonalat, mikor azt kérdezi: „Hogyan mérséklődött történelmi mélypontra az infláció? Mit kíván tenni a Kormány annak érdekében, hogy az infláció mértéke alacsony maradjon?” (Mielőtt bárki nagyon izgulna, eláruljuk, hogy a helyes válasz természetesen a rezsicsökkentés.) A KDNP-s Gaal Gergely viszont valami talányossal áll elő, legalábbis az interpelláció címéből – „A civil pénzek is közpénzek” – nem derül ki, mire kívánja felhívni a figyelmet.

Lovakról és adókról

Hétfőn fogadják el a képviselők a jövő évi adótörvényeket. Az utolsó pillanatban még módosul egy kicsit a szöveg, miután a költségvetési bizottság (vagy valaki, aki szólt nekik) rájött, hogy nem mindenféle kenőanyag vámtarifaszámát sorolták fel a szigorú ellenőrzés alá eső termékek közt. Ez az indoklás szerint azt okozhatja, hogy „a rendszer nem lesz zárt, és az alkalmazott vámtarifaszámok manipulálásával folytatódik az adófizetés elkerülésének jelenlegi gyakorlata, a megcélzott bevétel növelési és piactisztulási cél így nem lesz elérhető.”

Túry Gergely

Szintén hétfőn szavaznak a képviselők a 2014-es költségvetést megalapozó salátatörvényhez benyújtott módosítókról. Ezek közt található néhány, ami arra utal, hogy továbbra sincs minden rendben az önkormányzatok pénzügyeivel. A költségvetési bizottság egyik módosítója például lehetőséget ad arra, az önkormányzat kérelmezze a kincstárnál, hogy függessze fel fél évre a számlájára vezetett inkasszót, ha emiatt nem tudna bért és segélyt fizetni. Ugyanebben a módosító indítványban szerepel az a lehetőség is, hogy a megszorult önkormányzat helyett közvetlenül a kincstár fizetheti a béreket és a segélyeket, amit később levonnak más támogatások összegéből.

Szintén a költségvetési bizottság egyik módosítója rendelkezne arról, hogy a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft-t és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft-t kivegyék a Magyar Fejlesztési Bank felügyelete alól. Az indoklás szerint ezzel „lehetővé válik, hogy e két társaság tulajdonosi joggyakorlója olyan szervezet legyen, amely a társaságok speciális működésében az MFB Zrt-nél nagyobb szakmai tapasztalatokkal rendelkezik”. Magyarul ez azt jelenti, hogy az MFB-nél nem értenek a lótenyésztéshez, de azt nem mondják meg, hogy ki lesz az új, szakmailag megfelelő felügyelő.

Mentelmi ügyek

Bár az Országgyűlés nagyjából következetes abban, hogy magánvádas ügyekben nem függeszti fel a képviselők mentelmi jogát, továbbra is töretlenül születnek a feljelentések rágalmazás miatt. Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkárt például a Pápai Hús Kft. menedzsmentjének egyik korábbi tagja jelentette fel rágalmazás miatt. Budai ugyanis olyan nyilatkozatokat tett, amelyből „valamennyi olvasó számára az derül ki”, hogy a cég menedzsmentje „ellopta a termelők pénzét, ami nem felel meg a valóságnak”.

A képviselők nem tudnak leszokni egymás feljelentéséről sem, bár a fideszes Simonka György valószínűleg még büszke is rá, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök jelentette fel rágalmazás miatt. A képviselő ugyanis azt nyilatkozta, hogy Gyurcsány „2006-ban emberek szemét lövette ki”. A fenti két ügyben az illetékes bizottság nem javasolta a mentelmi jog felfüggesztését, hiszen az épp arra való, hogy az ilyen helyzetektől megóvja őket.

Meggyes Tamás korábbi esztergomi polgármester mentelmi jogának felfüggesztését viszont közvádas ügyben, hűtlen kezelés gyanúja miatt kérte a legfőbb ügyész. A mentelmi bizottság határozati javaslatából kiderül, hogy az esztergomi önkormányzat 2003-ban életbiztosítást kötött Meggyesre és alpolgármesterére, amit a polgármester 2007-ben önhatalmúlag meghosszabbíttatta, és önmagát jelölte meg, mint aki felveheti a számlán felhalmozódott összeget. 2010-ben végül csak azért nem jutott hozzá a pénzhez, mert a biztosító véletlenül mégis az önkormányzatnak utalta azt.

Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnap talál fontos és érdekes híreket a törvényhozás világából.