szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Elvileg szabadon lehet kampányolni, de a gyakorlatban egyre több a korlátozás és a tiltás: a villanyoszlopok már 2012 óta tabunak számítanak, de a biztonság kedvért a kormány a politikai hirdetéseket is letiltotta. Szerdán a fővárosi közgyűlés is elfogadott egy vaskos listát a plakátmentes zónákról, műemlék- és természetvédelmi okokra hivatkozva. Az ellenzék szerint ez és a kormánypártokhoz közel álló plakátcégek fölénye súlyosan egyenlőtlen helyzetet teremt, Tarlós István viszont azt állítja: úgy sem figyel már senki a plakátokra. Akkor meg minek tiltják?

Bár a választási kampány a törvény szerint még nem kezdődött el – hivatalosan csak február 15-én startol – az országban járva máris lépten-nyomon politikai reklámokba botlik az ember: a kormányt nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) baloldali vezetőket blamáló gúnyoló plakátjai közt helyenként feltűnnek az MSZP hirdetései is, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska Lajos üzletember mosolyognak elégedetten a „maffiakormány” jelző mellett.

A plakát hagyományosan az egyik legfontosabb kampányeszköz volt, annak ellenére is, hogy rossz a hatékonysága, hiszen csak néhány másodpercre látják az emberek. Ezen az úton nehéz politikai üzeneteket átvinni, viszont jelezni lehet a választók felé, hogy a párt létezik, és harcba száll a szavazatokért. Az elmúlt több mint két évtizedben a tévés, majd az internetes hirdetések megjelenésével csökkent a jelentősége, de a mostani lehet az első választási kampány, amelyben észrevehetően kevesebb falragasszal találkozhatunk.

Ennek oka azonban nem az alternatív kampánylehetőségek terjedése – a tévékben és rádiókban például erősen korlátozottan jelenhetnek meg a pártok –, hanem azért, mert az Országgyűlés és egyes önkormányzatok is tudatosan igyekeztek és igyekeznek visszaszorítani ezt a kampányeszközt. A fideszes parlamenti többség 2010 óta több körben foglalkozott azzal, hogy betiltsa az utak mellett látható hirdetőtáblákat, a fővárosi közgyűlés pedig szerdán szavazott arról a rendeletmódosításról, amely újabb területekre terjeszti ki a plakátozási tilalmat.

Hol nem lehet?

A közúti közlekedésről szóló törvény hatályos – legutóbb 2012-ben módosított – szövege kifejezetten úgy fogalmaz, hogy „nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a közvilágítási, villany-, telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy a közvilágítási, villany- és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el”. A törvény, illetve annak végrehajtási rendelete szerint a közútkezelő maga is eltávolíthatja a jogellenes reklámot – például ami a villanyoszlopokon lóg –, ha a tulajdonos nem teszi meg.

©

Január elején még maga Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter sem tudta megmondani, hogy a fenti tilalom vonatkozik-e a politikai hirdetésekre is, de a kormány azóta intézkedett: egy január 17-én kelt rendeletmódosítással pontosították a reklám fogalmát, így már ide tartozik a választási plakát is. Ez alapján – szemben az elmúlt évtizedek gyakorlatával – tilos lesz az út menti villanyoszlopokon elhelyezni. Ha valaki mégis megteszi, a plakátokat a közútkezelő eltávolíttatja.

A szerdán elfogadott fővárosi rendeletmódosítás a választási eljárási törvényben megadott felhatalmazás alapján környezetvédelmi és műemlékvédelmi okokra hivatkozva tiltja meg egy sor közterületen a plakátozást. Hasonló korlátozás korábban is létezett, a műemlék épületekre elvileg eddig is tilos volt ragasztani, de a tervek szerint ezt most kiterjesztik – egy 26 oldalas mellékletben felsorolt – több száz közterületre, amelyek közt szerepel például a teljes Kálvin tér, a Margit körút, a Dózsa György út, valamennyi aluljáró és minden fővárosi Duna-híd.

A törvény annyiban nem változott, hogy a kiragasztott plakátokat a választás utáni 30. napig el is kell távolítani. Mivel azonban ezt eddig nem nagyon tették meg a pártok – ma is felbukkannak itt-ott a 2010-es, sőt, még régebbi kampányok megfakult plakátjai –, a friss fővárosi rendeletben felhatalmaznák a főpolgármestert, hogy a „kötelezettséget elmulasztó költségére” elvégeztesse a munkákat, ha szükséges. Ez lényegében azt jelenti, hogy a közmunkások levakarják a kint felejtett plakátokat, majd kiszámlázzák a költségeket a pártoknak.

Tarlós szerint mit sem ér

"Én már 1990 tavaszán plakátoltam, és az a véleményem, hogy ennek az egésznek az ideje kicsit lejárt" – mondta a közgyűlés ülésén Tarlós István főpolgármester, aki szerint a plakátok alig befolyásolják a közvéleményt, sőt, az emberek kifejezetten utálják azokat. Tarlós úgy fogalmazott, ha rajta múlna, még óriásplakátból is tizedannyi lenne, mint ma, és ő csak dolgot szeretne: "ha lenne egy kis rend!"

"A közmédia után már a Tv2-t is a kormánypárt uralja, az ellenzéknek egyre kevesebb a lehetősége" – mondta erre Losonczy Pál, a Jobbik képviselője, aki szerint az ő pártja is így járt volna, ha "nem lett volna annyi eszünk", hogy egy évvel korábban lefoglalja az óriásplakát-helyeket. Hasonló kifogásokat fogalmazott meg Hanzély Ákos, a PM képviselője, aki szerint az alkotmány és a választási eljárási törvény ugyan biztosítja a nyilvánosságot, de a tiltások miatt ez csak elvi lehetőség. "Ha mindenütt tilos, akkor hol lehet?" – kérdezte Hanzély, mire valaki a kormányoldalról azt kiabálta be: "Otthon!"

©

Szaniszló Sándor MSZP-s képviselő azt mondta: a BKV felületeit bérbe adó cégnél szóban a tudtukra adták, hogy szocialista plakátok céljára nem adnak bérbe helyeket, sőt, mikor közvetítőn keresztül próbálkoztak, annak a cégnek is azt mondták, hogy megszakítják velük a kapcsolatot, ha MSZP-s hirdetés kerül a bérelt helyekre. Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója szerint a Peron Reklám Kft. 1999 óta értékesíti a BKV reklámfelületeit, a szerződésben nincs szó politikai korlátozásokról, a főváros pedig nem szólhat bele az üzleti kérdésekbe. A szerződést egyébként a közgyűlés már felmondta, de közbeszerzési problémák miatt még nincs új partner.

Kalodát a pártoknak!

Fideszes képviselők azt vetették az ellenzékiek szemére, hogy szerte a városban, vagy épp lent a budapesti metróban is bárki találkozhat az MSZP plakátjaival. György István főpolgármester-helyettes szerint a magyar sajtóban ma bármi megjelenhet, vagyis senki nem mondhatja, hogy nincs sajtószabadság. György István főpolgármester-helyettes ugyanakkor megjegyezte: ő maga is egyéni országgyűlési képviselőjelölt lesz, de biztos, hogy nem lesz plakátja a BKV járművein, pont azért, mert 2010 óta főpolgármester-helyettesként dolgozik.

Többen felvetették, hogy segítség lehet a pártok számára, ha az önkormányzat biztosít számukra legális plakáthelyeket, például fából ácsolt, rögtönzött hirdetőoszlopokat – Tarlós szavaival "kalodákat". A főpolgármester azt mondta: a maga részéről nem látja ennek akadályát, igyekeznek méltányosak lenni, de a fővárosnak nem az a feladata, hogy teljesítse a pártok kéréseit. Ennek megfelelően a fideszes többség nem támogatta Szaniszló Sándor módosító indítványát, amely szerint a fővárosi cégeknek kötelességük lett volna egyenlő feltételekkel plakáthelyeket biztosítani a pártoknak. A plakátozást korlátozó rendeletet végül 18 igen szavazattal 15 ellenében fogadta el a közgyűlés.

Sárádi Kálmánné főjegyző a szavazás előtt azt mondta, 2010-ben a főváros és a kerületek is biztosítottak kalodákat a plakátok céljaira, de ezt nem kell rendeletben szabályozni, ezeket a jelölő szervezetek kérték, épp azért, hogy rend legyen a városban. A hvg.hu megkeresett több budapesti önkormányzatot is, hogy megtudjuk, számíthatunk-e hasonlóra. Cikkünk megjelenéséig csak a terézvárosi önkormányzat válaszolt, ahonnan azt írták: a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a mostani választások alkalmával is biztosítani kívánnak plakátozási lehetőségeket, de ennek paraméterei még nincsenek meg.

Simicska oszlopai

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet közös – a politikai hirdetéseket korlátozó kormányrendelet megjelenése után kiadott – véleménye szerint a választási plakátokra vonatkozó korlátozások a választási kampány szükségtelen, alkotmányellenes szűkítését eredményezik, ezért sértik a közügyekben megfogalmazott vélemények kinyilvánításának és azok vitathatóságának a szabadságát, a választói akarat kinyilvánításához szükséges információkhoz való hozzájutás szabadságát és a fair választások követelményét.

©

Mivel jelentősen beszűkülnek a pártok lehetőségei, hirdetéseik elvileg visszaszorulnak majd a kereskedelmi plakáthelyekre. Az úgynevezett közterületi reklámpiacon azonban olyan cégek a meghatározóak, amelyek a Fideszhez közel álló vállalkozók, mindenekelőtt Simicska Lajos érdekeltségében vannak. Ezeken a plakáthelyeken – a Mahir Cityposter Kft. oszlopain és a Publimont Kft. óriásplakátjain láthatók például a CÖF hirdetései, és a kormány is az utóbbi cégnél költi el a legtöbb pénzt a saját „tájékoztató kampányai” során.

A Fidesz kampánya amúgy is hagyományosan erős a plakátfronton. A Freedom House Europe és a Transparency International által létrehozott Kampánymonitor becsült, de az arányokat jól szemléltető adatai szerint 2010-ben 435,5 millió forintot költöttek köztéri hirdetésekre, míg az MSZP csak 167,5 milliót. Ez valószínűleg szoros összefüggésben áll azzal, hogy a Fidesz mögött álló gazdasági erők kifejezetten jól állnak a közterületi médiapiacon, 2010 óta pedig állami eszközökkel – megrendeléssel és jogalkotással – is megtámogatták őket.

Az új választási eljárási törvény ugyanakkor annak ellenére sem korlátozza a köztéri hirdetéseket, hogy ezzel kapcsolatban már korábban is rendre felmerült a burkolt pártfinanszírozás gyanúja. Míg az újságoknak nyilvánosságra hozott listaáron kell adniuk a reklámfelületet, a kereskedelmi tévék pedig csak ingyen sugározhatnak politikai hirdetést, a törvényből kimaradt a nyilvános kampányszámla. E nélkül pedig soha nem fogja megtudni a nyilvánosság, hogy ugyanaz a plakáthely mennyibe kerül az egyik vagy a másik pártnak.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!