A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagságának mindenkori összetétele, szervezeti felépítése és működése meg kell, hogy feleljen a művészeti szabadság alkotmányos értékének – mondta ki úgynevezett alkotmányos követelményként kedden az Alkotmánybíróság (Ab). A testület ugyanakkor úgy döntött, nem semmisíti meg az MMA-t létrehozó törvénynek a taggá válásra vonatkozó rendelkezéseit, hiszen ezzel lényegében visszamenőlegesen megszüntetné a köztestületet, a jogbiztonság sérelmét idézné elő.

Az MMA-t mint köztestületet létrehozó törvényt Szabó Máté, az alapvető jogok korábbi biztosa támadta meg az Ab előtt, mivel kifogásolta, hogy az alakuló ülésen csak azok vehettek részt, akik korábban tagjai voltak a hasonló nevű – 1992-ben, Makovecz Imre kezdeményezésére alapított – civil szervezetnek, a továbbiakban pedig ők döntenek az új tagokról. A taggá váláshoz ugyanis a törvény szerint négy tag ajánlása szükséges, illetve az MMA a jogszabályban rögzített feltételeken túl további feltételeket is előírhat a jelölteknek.

Fekete György, az MMA elnöke

MTI / Czimbal Gyula

A szerdán nyilvánosságra hozott határozat szerint az MMA hatalmat ugyan nem gyakorol, de a kulturális támogatások szétosztásával, kulturális intézmények tulajdonlásával kapcsolatban olyan státuszt kapott,  amelyek ténylegesen érintik a művészeti alkotás szabadságát. Ezeket a jogköreit az MMA-nak az Ab-határozat indoklása szerint úgy kell gyakorolnia, hogy megfeleljen az alaptörvénynek, amely biztosítja a művészeti alkotás szabadságát. Az Ab szerint a törvényhozónak tiszteletben kell tartania ezt, mikor megalkotja az MMA tagság összetételére, illetve tevékenységére vonatkozó szabályokat.

Az alkotmányos követelménynek megfelelően az MMA-nak magának is egyenlő esélyeket kell biztosítania a művészek számára – véli az Ab. A testület szerint az MMA megalakulása – az a tény, hogy csak egy civil szervezet tagjai váltak taggá és ők döntenek a további tagfelvételről is – nem állt teljes összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralitás követelményével. Ezt azonban csak a jövőben – például a törvény esetleges módosításakor, vagy az Akadémia napi működése során – lehet korrigálni, hiszen az Ab nem kívánta megszüntetni a már létrejött és működő köztestületet.