Ezermilliárdnyi vagyont adna Lázár János kezébe egy új törvényjavaslat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter – aki az elmúlt hetekben már rengeteg hatáskört vonhatott magához – most megkaphatja az állami bank és a posta tulajdonosi jogköreit is, illetve hivatalosan is ő lett a kémfőnök.
Célja, hogy három év múlva a magyar hírszerzés az egyik legerősebb, leghatékonyabb legyen Európában – ezt június 4-én mondta az akkor még csak miniszterjelölt Lázár János az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtt.
Az időközben kinevezett, a többi tárcától számos hatáskört megkapó miniszter újabb jogköröket kaphat meg, ha a parlament megszavazza az igazságügyi miniszter által csütörtökön beterjesztett törvényjavaslatot (pdf).
Lázár lett a kémfőnök
Lázár a tervezetnek köszönhetően most már teljes körűen magához vonhatja a külföldi hírszerzést (Információs Hivatal – IH). A hírszerzés – a külföldi titkos információgyűjtés (a köznyelvben: kémkedés) – 2012-ben került a Miniszterelnökségre, amikor Lázár János frakcióvezetőből államtitkár lett. De a törvényi előírások miatt államtitkár nem felügyelhette a területet, csak miniszter, így formálisan a kormányfő alá tartozott. Azzal, hogy Lázár előlépett miniszternek, már hivatalosan is megkaphatja a területet.
Parlamenti meghallgatásán a miniszter azt mondta, az IH költségvetési támogatásának növelésére, további megerősítésére és fejlettebb technikával való munkavégzésre van szükség. Kiemelten fontosnak nevezte továbbá az amerikai, az izraeli és a német titkosszolgálatokkal való együttműködés további erősítését.
Viheti a postát és az állami bankot is
Parlamenti meghallgatásán június 4-én a miniszter azt mondta, a Miniszterelnökséghez kerül a közigazgatás irányítása, a kormányprogram végrehajtása, a vidékfejlesztés, az európai uniós pénzek felhasználása, az építészet, a nemzetpolitika, a kormányzati kommunikáció és a „magyar bankrendszer átalakítása”.
A Trócsányi László által csütörtökön beterjesztett tervezet átadja Lázárnak az egyik legjelentősebb állami céget, a Magyar Fejlesztési Bankot és a Magyar Postát. A tervezet szerint a tulajdonosi jogokat ezentúl a Miniszterelnökséget vezető miniszter fogja gyakorolni. Azt korábban is lehetett már tudni, hogy – a paksi beruházás felügyelete helyett – a miniszterből államtitkárrá lefokozott Németh Lászlóné fogja ellátni a posta, a Miniszterelnökség pedig az MFB felügyeletét, ám eddig arról nem esett szó, hogy a tulajdonosi jogkörök is átkerülnek a tárcához. Az egyik paragrafus kifejezetten pénzügyi hatáskört venne el „az államháztartásért felelős minisztertől”, tehát Varga Mihálytól Lázár javára.
De hatásköröket veszíthet a törvénytervezet elfogadása esetén a fejlesztési miniszter, Seszták Miklós is. Az MFB tulajdonosi jogait ugyanis eddig az NFM látta el. A posta tulajdonosa jelenleg az állami vagyonkezelő, de a felettes szerv szintén az NFM volt. A posta árbevétele tavaly 191 milliárd, adózott eredménye egymilliárd volt. Az MFB alapfeladata a hazai vállalkozások számára kedvező konstrukciójú fejlesztési hitelek biztosítása, valamint az állam hosszú távú gazdaságfejlesztési céljainak támogatása, 2012-es összvagyona 1102,91 milliárd forint volt. Egy másik paragrafus ugyanakkor kihúzza a MFB-tulajdonban lévő cégek listájából az amúgy is átszervezett NIF-et, Magyar Közút-at, Magyar Turizmust.
Nekiment Csányinak, Simicskának, Tarlósnak
Meghallgatásán nemcsak a bankrendszernek, hanem a nagy földbirtokon gazdálkodó agrárvállalkozóknak is nekiment. Mint mondta, évi 150 ezer eurós összeghatár felett lefaragja majd az agrárgazdasági szereplők uniós területalapú támogatásait, hogy „igazságosabbá tegye az eddig a nagyüzemeknek kedvező forráselosztást”, továbbá eltiltja majd a csak növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozókat a vidékfejlesztési forrásoktól. Ezzel ismét az OTP-vezért, a mezőgazdaságban is érdekelt Csányi Sándort célozta meg.
A Figyelő múlt heti számában pedig arról írt, hogy a reklámadóval, illetve az új fejlesztési miniszter, Seszták Miklós kiválasztásával még a Fidesz-közeli cégbirodalomnak is nekiment. A reklámadó ellen élesen tiltakozott a Simicska Lajos egykori pártpénztárnok nevével fémjelzett médiabirodalom több orgánuma is, csatlakoztak az elsötétítéshez.
Korábban egy kormányzati forrás azt mondta a hvg.hu-nak, Lázárnak annyira megnövekedett a hatalma, hogy néhány miniszterjelölt kormányon belüli meghallgatásán is részt vett, holott formálisan ő nem áll felettük a kormányzati rangsorban.
Az Index csütörtökön számolt be arról, hogy Lázár János kancelláriaminiszter magához vonta a rövid és középtávú fővárosi uniós projekteket is, és azokat lehúzta a listáról, emiatt a 3-as metró felújítása, a villamosjármű-beszerzés folytatása, a kisföldalatti-járműcsere, a 2-es metró és a HÉV összekötése, valamint a 4-es metró kelenföldi végállomásánál a buszterminál és a P+R parkoló megvalósulása kétséges. Lázár csütörtökön azt mondta, a brüsszeli szabályok miatt járt el így, ha ezeket a főpolgármester meg akarja változtatni, akkor Tarlós István menjen Brüsszelbe lobbizni.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
