szerző:
Neuberger Eszter
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kormányzati szándékból újjáépülne a Hajógyári-szigeten a Hadrianus-palota – derül ki Lázár János leveléből, amelyet a Miniszterelnökség Kiss László MSZP-s képviselőnek a sziget hasznosításával kapcsolatos kérdéseire válaszolva fogalmazott meg júliusban. A dokumentum tanulsága szerint már egy februári kormányülésen napirenden volt a Hajógyári sziget sorsa, de a végleges koncepció kialakítása még folyamatban van.

„A kormány döntése szerint a Hajógyári szigeten néppark kialakítása indokolt a Hadrianus-palota felépítésével” – ez áll Lázár Jánosnak a hvg.hu birtokába került, 2014. július 17-én kelt hivatalos levelében, amelyet Kiss Lászlónak, Óbuda-Békásmegyer MSZP-s országgyűlési képviselőjének címzett - az ellenzéki politikus írásbeli kérdésére válaszolva, amelyben a Hajógyári-sziget déli részén lévő 32 hektáros, tavaly novemberben izraeli befektetőktől visszaszerzett terület hasznosításával kapcsolatban intézett a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez.

A képviselő kérdéseit tartalmazó július 2-án elküldött levelében hosszasan taglalja a Hajógyári sziget zűrös tulajdonosi hátterét, majd azt a javaslatot teszi a kormányzat felé, hogy ha annak „valóban fontos szándéka kezdeni valamit a Hajógyári-szigettel”, akkor profitorientált hasznosítása, „az üzleti oldal” helyett „a kultúrában kell keresni az Óbudai sziget valódi helyét”. Végül Kiss a Hadrianus-palota és a hajógyár múzeummá alakítására tesz javaslatot, mondván ezzel a szigeten egy „Közép-Európában teljesen példátlan múzeumi negyed jönne létre”. Majd a levél végén arra kérdez rá: tervezik-e Lázárék, hogy „feltárják és múzeummá alakítják az Óbudai Szigeten található római emlékeket”?

Már készült Hajógyári-jelentés

A válaszlevélben Lázár arról tájékoztatja Kisst, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kultúráért és sportért felelős ágazata a kormány számára „több projektjavaslatot dolgozott ki a Hajógyári-sziget kulturális és sport célú fejlesztése érdekében”, és hogy ennek központi eleme lehet „az aquincumi római helytartói palota és környezete, valamint a sziget délkeleti nyúlványán feltárt középkori megerősített birtokközpont bemutatása és hasznosítása”.

A Hadrianus-palota rekonstrukciós modellje Hajnóczy Gyula és Mezős Tamás rajzai alapján
©

Szerdai cikkünkben hoztuk nyilvánosságra azt a JövőSziget munkacímet viselő hasznosítási tervet, amelyet kormányzati megrendelésre a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) készíttetett egy neves fővárosi tervezőirodával. Ebben a dokumentumban is felvetődik a rekonstrukció gondolata, de inkább csak ötletként. „Az itt [a Hajógyári szigeten] található emlékek, maradványok kivételesen jó állapotban maradtak fenn, a távlatos jövőben azok magas szintű rekonstruálására, visszahelyezésére is lehetőség nyílhat” – írják. A birtokunkba került tervekkel kapcsolatban megkerestük a Miniszterelnökséget is, azonban kérdésünkre, készült-e más javaslat is az MKKSZ-én kívül, mindeddig nem kaptunk választ.

A válaszlevélből az is kiderül, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Hajógyári-szigetről készített egy kormányzati jelentést, amelyet egy február 19-én tartott ülés alkalmával ismertettek a Kormány tagjaival. Ennek nyomán születhetett a fentebb idézett döntés, miszerint a kormány a Hadrianus-palota rekonstrukcióját támogatja.

Sokaknak nem fog tetszeni

Régészeti és kulturális örökségvédelmi körökben vitatott lépésre készül ezzel az Orbán-kormány, ugyanis az újjáépítést a szakma nagy része eleve elhibázott, hiteltelen műemlékvédelmi megoldásnak tartja, noha ez iránt – mint ahogy azt Kiss László, a jelek szerint a kormányzati szándékkal is egyező javaslata mutatja – egyértelmű társadalmi igény mutatkozik. Ennek az ellentmondásnak a korábbi példája a szombathelyi Isis-szentély, Mezős Tamás, a 2012-ben megszűnt Kulturális- és Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) egykori elnöke nevéhez fűződő 2007-es rekonstrukciója, amelynek terveire a szakma fenntartásai miatt csaknem nyolc év után bólintott rá a Műemlékvédelmi Tervtanács.

A Hadrianus-palota esetleges rekonstrukciója a KÖH jogutódjának, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központnak a hatáskörébe tartozna, melynek volt elnöke Cselovszki Zoltán építész több KÖH-elnöksége alatt lezajlott rekonstrukciós projekttel bizonyította, hogy a romkonzerválás helyett az újjáépítést tartja jobb műemlékvédelmi megoldásnak. „…egy adott kormányzatnak, nemzeti kormánynak, vagy akár helyi önkormányzatnak jogában áll akkor is eredetiben helyreállítani egy-egy adott épületet, ha szakmailag nem száz százalékig igazolható, viszont az ország története szempontjából fontos üzenetet hordoz.” – nyilatkozta még 2001-ben egy Magyar Demokratának adott interjúban.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!