„A kezdet kezdetétől, több mint húsz éve itt vagyunk a szigeten. Mindig mindent rendesen fizettünk. Most mégis három hónapot kaptunk, hogy összepakoljunk” – panaszolta az elmúlt hónapok történéseiről egy ismert kereskedelmi cég üzletkötője. November közepén érkezett hozzájuk a levél, melyben felmondták bérleti szerződésüket, és három hónapos végrehajtási idővel február közepét jelölték meg a kiköltözés végső határidejének.

„Nehéz helyzetbe hozott minket a hirtelen kialakult helyzet, mert ennyi idő alatt nem egyszerű akkora üzlethelyiséget találni, mint amilyen itt van, pláne nem raktárhelyiséggel együtt” – mondta ottjártunkkor a cég képviselője, akitől azt is megtudtuk: az új tulajdonos, azaz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) nem mutatott semmilyen kompromisszumkészséget, amikor a bérlők a maradás lehetőségéről akartak volna tárgyalni. „Egyértelműen az volt a cél, hogy mindenki minél előbb elkotródjon a területről” – mondta. Szerencsére van olyan hátterük, hogy a költözés anyagilag ne okozzon problémát, és tulajdonosaik megértették, hogy Magyarország most így működik. A tavalyi árvíz után nem hajtottak végre akkora beruházást, amit le kellenne lakniuk, de már nem tudnának.

Záróra

Fülöp Máté

A Hajógyári-szigeten van olyan bérlő is, aki nem kevés pénzt bukik a költözésen. Egy filmgyártó cég például az elmúlt egy évben több millió forintot fektetett stúdiója fejlesztésébe, amelyet valószínűleg az MNV nem fog megtéríteni, legalábbis szerintük erre kevés az esély. „Amikor a felújításba belevágtunk, senki nem szólt, hogy hagyjuk, mert hamarosan úgyis ki leszünk innen rakva” – mondta a hvg.hu-nak egyik dolgozójuk.

Miután kiderült, hogy mindenkinek mennie kell, voltak cégek, melyek összefogva egyezkedni kezdtek az MNV-vel, reménykedve abban, hogy akár magasabb összegért is, ha nem is a duplájáért, de maradhatnak. Volt, aki a jelenlegi kondíciók mellett kisebb alapterülettel is hajlandó lett volna beérni. A szigorúság annál is meglepőbb, mert a fejlesztési koncepciót minden bizonnyal csak a bérlők kiköltözése után mutatják be, a beruházás pedig még jó ideig nem tud elindulni, miközben az állam bevételtől esik el, viszont fenntartási és állagmegóvási kötelezettségei folyamatosan jelentkeznek.

Kivételek mindig vannak

Miután a szigetrész sport- és rekreációs célokat szolgál majd, néhány, már jelenleg is a szigeten működő cég reménykedhet. A Hajógyári-szigeten üzemel golfklub, fitneszterem, és yachtklub is, melyek esetében elvileg hivatkozhatnak arra, hogy a profiljuk beleillik a tervezett arculatba. Az 1993 óta a szigeten működő Wiking Yacht Club tulajdonosa, Varga Miklós a hvg.hu-nak elmondta: levélben kérte Lázár Jánostól, hogy maradhasson a klub a szigeten. Az államtitkár ígéretet tett a helyzete megvizsgálására, Varga most is döntésre vár. „Nem költözünk február tizenötödikén, a dupla összegű bérleti díjat fizetjük, amíg megállapodás nem születik a kérdésben” – mondta Varga. A bérlők közül a yachtklubnak lenne a legkomplikáltabb új telephelyet találni, hiszen a mederhasználat feltételei, a nagyméretű hajók tárolásának nagy helyigénye erősen behatárolják Vargáék mozgási lehetőségeit, igaz, azért lenne alternatíva. Ő maga egyébként optimista a kérdésben: „Úgy gondoljuk, hogy a cégünk profilja abszolút beleillik a koncepcióba, és vannak olyan szolgáltatások, amelyeket Budapesten egyedül nálunk vehetnek igénybe a város Duna-szakaszán áthaladó hajósok. Ezért bízunk az államtitkár kedvező döntésében” – mondta.

A szigeten működő Golf Tanya golfklub sorsa annyiban különbözik a többi cégétől, hogy az ő területük egy része már korábban, 2008-ban átesett egy tulajdonosváltáson, amikor a szigeten fekvő egykori Hadrianus-palota romjait – összesen hét hektárnyi területet – az állam, vagyis az MNV Zrt. 1,027 milliárd forintért visszavásárolta az Álomsziget Kft.-től. A golfklub működését akkor ez nem befolyásolta, mint ahogy remények szerint a másik területrész állami kezelésbe vételekor sem kell aggódniuk.

A jelek szerint a Hajógyári-szigeten frissen, alig több mint egy éve nyílt Reebok CrossFit fitneszteremnek sem kell aggódnia, mivel ők értesüléseink szerint semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kaptak arról, hogy februárban menniük kéne. A szomszéd bérlőktől ugyan hallottak a szerződések felmondásáról, felszólítás hiányában azonban köszönik szépen, maradnak.

A közel száz főt foglalkoztató filmprodukciós cég, a Digic Pictures Kft. információink szerint átmenetileg szintén marad. Fizetik a dupla díjat, míg nem találnak egy olcsóbb, a céljaiknak megfelelő helyet.

„… csak a módszereik nem voltak túl sportszerűek”

„Mindent jogszerűen csináltak, csak a módszereik nem voltak túl sportszerűek” – mondta az egyik cég vezetője. Ő nem is próbált tárgyalni a maradásról, és tulajdonképpen semmilyen jogszerűtlenséget nem lát annak eljárásmódjában, azt viszont nehezményezte, hogy a bérlőket nem tájékoztatták időben a közelgő tulajdonosváltásról. „Mindenkinek azt mondták, hogy ne aggódjanak, 2015-ig biztosan maradhatnak, holott biztos vagyok benne, hogy az állam és az Álomsziget Kft. már jó előre tudta, hogy mi lesz” – magyarázta a hvg.hu-nak a kereskedő. Azt is elmondta, hogy az Álomsziget Kft. irodáját már a tulajdonosváltás másnapján zárva találta, de mivel tartozott nekik, az ügyben az MNV-hez fordult.

Többen panaszkodtak arra, hogy az új tulajdonos a birtokbavétel óta írásbeli értesítést csak egyszer küldött, melyben jelezte, a decemberi-januári számlákat az MNV Zrt SAP-rendszerre történő átállása miatt csak később tudják megküldeni – akkor, amikor már nem is lesznek a telephelyükön. Volt, ahol azt közölték a hvg.hu-val, hogy a felmondási időszakra is megemelte az MNV Zrt. a bérleti díjat, arra hivatkozva, hogy az Álomsziget Kft. évekre visszamenőleg elmulasztotta érvényesíteni az éves infláció miatti bérletidíj-emelkedést, ezt viszont az állam bevételeinek védelme érdekében nem hagyhatják. „Az ügyvédünk azonnal vissza is küldte a számlát, mert nem csak a mi, de még az ő számításaikkal sem stimmel az összeg. Ezt nem fogjuk kifizetni” – mondta egyikük.

Míg az Álomsziget Kft. folyamatosan dolgoztatott nagyobb létszámban karbantartókat, odafigyelt a terület takarítására, "jelenleg csak a portán lévő biztonsági őrök vannak elegen" – állította egyikük. A korábbi tulajdonos irodájába nem költözött be senki, és helyben nem is tudnak senkihez sem fordulni. A terület üzemeltetésével az MNV Zrt. a százszázalékos állami tulajdonban lévő Kiving Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft.-t bízta meg, amely egyébként azt hirdeti magáról a honlapján, hogy Modern üzemeltetés, régi épületek – A XXI. század technológiája évszázados falak között. És bár az átadás-átvételig már csak egy bő hét volt hátra ottjártunkkor, a megkérdezett bérlők nem tudták megmondani, hogy kinek kell majd leadniuk a kulcsot.

„Nem tudhatjuk”

Erős információszűkében van a Hajógyári-szigettel kapcsolatos állami tervekről a tulajdonosi jogok gyakorlásával megbízott MNV Zrt. is. „Nem tudhatjuk" – ez volt a válasz kérdéseinkre azzal kapcsolatban, hogy milyen beruházásokat terveznek, milyen pénzből valósul meg a fejlesztés, és végül: mit kezd a koncepció a területen található műemlékvédelem alatt álló épületekkel, valamint régészeti örökséggel. Az MNV annyi javaslatot azért megfogalmazott, hogy a területet egységes vagyonkezelésbe lenne célszerű adni: vagy egy költségvetési szervnek, vagy egy állami tulajdonú gazdasági társaságnak.

A fejlesztési koncepció kialakításával megbízott Lázár János az államtitkárságán keresztül még egy kis türelmet kért a tervek bemutatásáig, az eredetileg hozzá küldött kérdéssorunk így landolt az MNV-nél. Ott viszont kerek perec közölték: az MNV-nek nincs lehetősége az ingatlanokkal kapcsolatban hasznosítási döntést hozni, így bérleti szerződést sem köthet vagy hosszabbíthat.

Az MNV ugyanakkor érdeklődésünkre tisztázta, hogy a szerződésbontás körüli összes kellemetlenség miatt az időközben felszívódott Álomsziget 2004 Kft.-re haragudhatnak a cégek. A válaszból kiderül: valamennyi szerződést az Álomsziget Kft. mondott fel (ahol szerződésszegés volt, azt azonnali hatállyal, a többit rendes felmondással). Azok a bérlők, akik nem sokkal a szerződésük felmondása előtt ruháztak be a bérlemény fejlesztésébe, a szerződéses feltételek értelmében nem számíthatnak kártérítésre, hiszen aláírták, hogy a végrehajtott fejlesztések „külön megtérítési igény lehetősége nélkül a bérbeadó tulajdonába kerülnek”.

Pihen a yacht, kikötötték

Fülöp Máté

A felmondási határidő lejárta utáni dupla bérleti díj sem az MNV hibája a válaszban foglaltak szerint. Erről is az Álomsziget 2004 Kft. szerződése rendelkezik, ők pedig már tájékoztatták a bérlőket, hogy ha tovább maradnának, bizony vállalniuk kell a jogcím nélküli használatért fizetendő dupla költségeket. „Ahol a bérlő 1-2 hetes türelmi időt kért a kiköltözésre, természetesen engedélyeztük” – írta az MNV, melytől azt is megtudtuk, hogy a befizetett kauciók elszámolására a bérleti díj és a rezsiköltségek megfizetése után nyílik lehetőség.

Azt, hogy visszamenőlegesen fizettették volna ki az éves infláció fel nem számítása miatti bérleti díj különbözetet, az MNV határozottan visszautasította, ahogy azt a panaszt is, hogy nehézségekbe ütközik az MNV-vel kapcsolatba lépni. A bérlőket a kapcsolattartás lehetőségéről minden esetben tájékoztatták, és a megadott e-mailen érkezett megkeresésekre pedig néhány órán, legkésőbb 3 napon belül mindig válaszoltak – közölte a hvg.hu-val a Vagyonkezelő.

Igazából már csak azt szeretnék az érintettek tudni, hogy miért volt ilyen sietős, és mit tervez az állam a Szigeten. Lázár János válaszát, mihelyt megjön, közöljük.