Rég volt ilyen visszafogott és udvarias a magyar kormány – ha valamiben, legalább ebben változást hozott a múlt héten kirobbant amerikai kitiltási botrány. A parlament nemzetbiztonsági ülésén megjelent kormánytagok – így elsősorban Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter – csak azt hangsúlyozták többször, ők nem tehetnek semmit, kötik őket a jogszabályok, az ártatlanság vélelme, egyébként pedig segítséget, baráti segítségnyújtást várnak a nagy, baráti, régi demokrácia Amerikától.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumot képviselő Magyar Levente külügyi helyettes államtitkár kronológiai sorrendbe helyezte a történteket. Még október 6-án jelentkezett Szijjártó Péternél André Goodfriend amerikai ügyvivő, hogy arra készülnek, tíznél kevesebb embertől megtagadják a beutazást, de nem mondott semmit arról, kik lehetnek ezek. Szijjártó Péter október 13-án kérette magához Goodfriendet, hogy tájékoztatást kérjen, de nem kapott plusz információt.

Október 16-án keltek az első sajtóhírek, de az amerikai fél még akkor sem mondott semmit. Egy napra rá Szijjártó ismét bekérette Goodfriendet, aki azóta sem adott komolyabb tájékoztatást Magyar Leventének. Így a magyar kormány semmivel nem tud többet, mint ami eddig a sajtóban megjelent.

Megbonthatatlan?

Lázárt János azt mondta, a magyar kormány stratégiai szövetségesként, partnerként, barátként tekint az Egyesült Államokra. „Amerika barátságára, segítségére és támogatására van szükségünk, nem vitatjuk az amerikai lépés jogszerűségét, csak tájékoztatást várnánk. A konkrét ügy egy jogi aktus, az amerikai elnöknek joga kitiltani embereket az országból, ezt tudomásul vesszük, de barátként szeretnénk megismerni a hátterét” – fogalmazott.

Lázár szerint a kormány nem kérdezheti meg saját tagjait és a kormánytisztviselőket, hogy kitiltották-e őket, de a felvetést, hogy megtehetnék, „közvetíteni fogja a kormányfőhöz”. „A rejtélyt csak az Egyesült Államok budapesti ügyvivője tudja megoldani.” Lázár szerint is vizsgálatra van szükség, de nem tudják, ki ellen, nincs információjuk arról, hogy bárki korrupciót követett volna el. „De ha valakinek van ilyen információja, akkor szóljon, vizsgálatot rendelnek el” – mondta.

Stílust váltott a kormány a bizottsági ülésre

MTI / Kovács Attila

Egy kérdésre válaszolva arról beszélt, a NAV működését kritizáló, sokmilliárdos áfacsalási láncokról információt gyűjtő leváltott adóellenőr, Horváth András ügyével kapcsolatban büntetőeljárás van folyamatban. (Az Index szerint konkrétan egy étolajiparban működő szervezett bűnözői csoport miatt történhetett az amerikai lépés.) Lázár János szerint ha „ennek a le nem zárt ügynek a következményeként tiltanak ki embereket, akkor a kormánynak kötelessége állampolgárait megvédeni”. Ez a viselkedés Amerika részéről a két nép barátságának tönkretételére is alkalmas – mondta Lázár János.

Trócsányi László igazságügyi miniszter arról beszélt, jogi szempontból önfeljelentésre senki nem kötelezhető, magyar jog szerint nincs alapja egyelőre a vélelmezésnek, hogy bárki is bűncselekményt követett volna el, ő ráadásul az elmúlt időszakban nem hallott amerikai jogászkollégáitól sem olyat, hogy panaszkodott volna magyar korrupcióra, közállapotokra.

Tasnádi László, a belügyminisztérium államtitkára azt mondta, a rendészeti együttműködés továbbra is a legszorosabb, és a legmagasabb szintű a két ország között, például az FBI Akadémia is nálunk dolgozik. A remek együttműködést bizonyítja legutóbb éppen a fajvédő konferencia kapcsán történt szoros tájékoztatás is, de most nem kaptak „hatalmas korrupcióra” utaló információt.

„Van a NAV-ban korrupció”

„Van a NAV-ban korrupció, de vannak eljárások, titkos eljárások is. Nem arról van szó, hogy nincs ügy a NAV-ban, ezen a Nemzeti Védelmi Szolgálat dolgozik. Az NVSZ együtt akar működni az ügy kivizsgálásában” – mondta a BM államtitkára.

Vadai Ágnes a DK részéről azt vetette fel, az érintett kormánytisztviselőknek kötelességük jelenteni legalább közvetlen főnöküknek, ha ilyen szankció van ellenük, ha erről a magyar kormány vagy az NVSZ máig nem tud, akkor „nagyon komoly baj van az állam működésével kapcsolatban”.

A képviselőt az is érdekelte, október 6. után „miért a Századvég tulajdonában lévő Napi Gazdaságban landoltak az első információk, oda biztosan nem az amerikaiaktól érkeztek, de ha nem, akkor honnan”? A „Washingtonban üldögélő magyar nagykövet eközben semmilyen információval nem rendelkezik, ez mutatja totális alkalmatlanságát”. Lázár János Szél Bernadett felvetésére azt mondta: mérlegelni fogja a kormány, hogy nyilatkoztatja a kormánytisztviselőket, kitiltották-e őket, de ha az érintettek sem tudják, hogy milyen tevékenységgel kapcsolatban tiltották ki őket, ők sem tudják elmondani.

„Lehet, hogy nem hoztuk képbe a partnereinket a keleti nyitásról, az olcsó energiáról, az orosz kapcsolatokról, ezt akkor meg kell tennünk, el kell mondanunk, hogy nem szerelmi kapcsolatban állunk Oroszországgal, ki vagyunk nekik szolgáltatva, fontos lenne, ha ezt Washingtonban, Brüsszelben is belátnák. De nem értékközösséget vállalunk velük, hanem puszta pragmatikus szempontok alapján döntünk” – mondta a miniszter, magyar kormánytagtól rég nem látott stílusban azt is hozzátéve, „baráti segítséget várunk Amerikától, egy fejlődő, 25 éves demokráciának erre szüksége van, ne csak kritikát kapjunk, bár elfogadjuk, de segítséget is”.

Trócsányi László szerint az elmúlt négy évben ő személyesen is rengeteg kritikát kapott közjogi kérdésekben, párizsi nagykövetként, de a korrupcióról nem, „ezek szerint ez nem volt olyan mértékű, hogy elérje a nyugati ingerküszöböt”. Vannak EU-tagállamok, melyek ellen uniós célvizsgálat folyik korrupciós ügyekben, Magyarország ellen nincs ilyen.

Szél Bernadett sokadszorra vetette fel Lázárnak: szólítsa fel legalább Vida Ildikót, hogy nyilatkozzon, érintett-e, ha erre nem hajlandó, akkor a bizottság hallgassa meg őket, Németh Szilárd szerint ez a 30-as 40-es évek Szovjetunióját idézné. Lázár sokadszorra ígérte meg, tájékoztatni fogja a kormányfőt arról, hogy meg kéne kérdezni Vida Ildikót.

Az ülés után a hvg.hu kérdésére, miszerint nem tartja-e cinikusnak, hogy a kormány tehetetlenségét hangoztatja az ügyben, miközben egy köremaillel egy nap alatt a kormányzati apparátusban mindenkit nyilatkoztatni lehetne arról, érintett-e a kitiltások ügyében, Lázár János azt mondta, ezzel önfeljelentésre köteleznék az érintetteket, ami elfogadhatatlan. Kérdésünkre, hogy mikor veti fel Orbán Viktornak Vida Ildikó megkérdezését, a miniszter úgy válaszolt, bízik benne, hogy a mai napon egyáltalán találkozni tud Orbán Viktorral.
Szél Bernadett szerint az, hogy a botrány kirobbanása után három nappal az ő felvetésére volt szükség arra, hogy Vida Ildikó vagy más lehetséges érintettek megkérdezése egyáltalán felmerüljön, mutatja, hogy a kormány szeretné eltussolni az ügyet. Ő azonban képviselői minőségében egyedül is megpróbálja ezt.