szerző:
Kósa András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Megpróbáltuk összeszedni, amit a magyar-amerikai kapcsolatok eddigi legsúlyosabb botrányáról az "utcán beszélnek". Csak minket ütnek? Ez egy sima korrupciós ügy, vagy már maga a nagypolitika? Az ellenzék ármánykodása van a kitiltások mögött? Mit tehet a kormány? És mi jöhet még? Íme, a válaszok!

Kiket érinthet?

Egyelőre csak az látszik biztosnak, hogy Vida Ildikót, a NAV vezetőjét, és két beosztottját tiltották ki, az adóhivatal ugyanis nem tagadta a sajtóértesüléseket – ellentétben azokkal a Fidesz-közeli személyekkel, akiknek a neve még felvetődött. Szóba kerültek politikai tanácsadók, üzletemberek is. André Goodfriend, az amerikai követség ügyvivője ugyanakkor az M1 híradójában „közszereplőkről, kormánytagokról” beszélt, akiket az amerikai hatóságok „nem találtak alkalmasnak, hogy belépjenek az Egyesült Államokba”. Ha igazak a 444.hu értesülései, és uniós támogatásokkal kapcsolatos kenőpénzfizetések lehetnek a háttérben, akkor vagy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (mely 2013 júliusáig felügyelte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget), vagy a Miniszterelnökség (amely a feladatot átvette) lehet leginkább érintett a központi közigazgatásban. De mivel az év elejével az operatív programokat felügyelő hatóságokat kiszervezték a minisztériumokhoz, más tárcák is szóba jöhetnek - igaz, ez utóbbinak azért kisebb a valószínűsége, mert kevés idő telt el a struktúra átalakítása óta, és ezeknél az új programoknál még csak a tervezési fázisban vagyunk. Az lenne talán beszédes jel, ha a közeljövőben néhány kormánytagot/ kormánytisztségviselőt leváltanak. (Szijjártó Péter egyébként szombaton azt mondta, kormánytagot nem értesítettek beutazási tilalomról az amerikaiak.)

De hát mit tudhatnak rólunk egyáltalán az amerikaiak?

Nagyon is sokat. Az amerikai bírálatokra érkező szokásos kormányzati válasznak, miszerint „nem is ismerik, mi a helyzet nálunk, csak beszélnek össze-vissza”, semmilyen alapja nincs. Ezzel természetesen a kormány és az éppen aktuális nyilatkozók is tisztában vannak, hiszen az amerikai diplomácia híresen jól tájékozott a magyar belügyekben. Ráadásul a Snowden-ügy kirobbanása óta azt is tudjuk, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) valószínűleg lehallgató központot működtet(ett) Budapesten – erről a kormány tavaly októberben hivatalosan is tájékoztatást kért. Ha pedig így van, akkor az amerikai fél operatív információkkal is rendelkezhet – ami igencsak kellemetlen helyzetbe hozhatja még az érintetteket.

Két erőltetett mosoly: Orbán és Obama
©

Már megint csak a kis magyar népet bántják?

Valószínűleg nem. Victoria Nuland, a Közép-Keleti Európáért felelős amerikai külügyi államtitkár október elején Washingtonban konkrét országnevek nélkül ugyan, de a magyar-, és több más, az ukrán válság ügyében „vonakodó” álláspontot elfoglaló kormányt (ilyen a szlovák és a cseh is) nagyon keményen bírált. A hvg.hu információi szerint ráadásul vagy ezen a megbeszélésen, vagy egy későbbin, Nuland a térség több külügyi vezetőjével is találkozott, ahol világossá tette az érintetteknek: az Egyesült Államok nem fogja tétlenül nézni a térségben egyre erősebb korrupciót és antidemokratikus folyamatokat. Nagyon valószínű, hogy ezzel lehet összefüggésben az is, hogy a román korrupcióellenes ügyészség soha nem látott fokozatra kapcsolt az ottani korrupciós ügyek feltárásában, éppen a magyar kitiltás napján tartóztattak le például két kormánypárti képviselőt is.

Van mögötte politika?

Természetesen az is van. Mint előző blokkunkban írtuk, az amerikai kormány politikai kritikát (is) megfogalmazott. Ha a magyar-amerikai kapcsolatok nem lennének soha nem látott mélyponton, valószínűleg egy ilyen korrupciós ügy sem válna ennyire súlyos kérdéssé – a helyzet rendezésére meglennének a bevált háttércsatornák. Az Egyesült Államokból évek óta egyre növekvő aggodalommal nézik az Orbán-kormány intézkedéseit, legyen az a médiatörvény, a civilek vegzálása, a nyíltan oroszbarát külpolitika, a paksi szerződés. Ezek miatt már kaptunk nyílt kritikákat, láthatóan minden következmény nélkül. Mint szeptember végén megírtuk, ezek után irányváltásról döntöttek az amerikai diplomáciában, és jöhet a komolyabb nyomásgyakorlás, vélhetően ennek nyitányát jelenti a mostani kitiltás. Ettől függetlenül természetesen a hivatkozott korrupciós ügy is létezik nagy valószínűséggel, elvégre „csak úgy” nem említene korrupt magyar kormánytagokat André Goodfriend ügyvivő.

Mi lehet a konkrét ügy?

Erről jelen pillanatban csak az amerikai követség, illetve tájékoztatásuk alapján a kormány rendelkezhet pontos információkkal. Ugyanakkor ismert, hogy a közeljövőben a hadseregfejlesztéstől kezdve az egészségügyön át az infrastruktúráig több olyan, akár százmilliárd forintos nagyságrendet is elérő beruházást tervez a kormány, amiben amerikai cégek is szerepet kaphatnak.

Eljátszottuk a szövetségeseink bizalmát
©

Mit tehet a kormány ebben a helyzetben?

Szijjártó Péter külügyminiszter a jövő héten Washingtonba utazik. Bár az eredeti napirend szerint főleg beruházásokról tárgyalt volna amerikai cégekkel, a kitiltás után nyilvánvalóan ez az ügy lesz az egyik legfontosabb napirendi pontja az útnak. A magyar kormány ugyanakkor mást nem nagyon tehet, mint, hogy valóban alapos vizsgálatot indít az ügyben, az érintett kormánytagoktól pedig rövid úton megszabadul első körben. Az eddigi mellébeszélés biztos nem lesz elég.

Mi lesz, ha nem így történik?

Ha az amerikai kritikáknak ezúttal sem lesz semmilyen foganatja, a washingtoni kormányzat már nyilván nem fog leállni, újabb szankciók jöhetnek, első körben vélhetően még több magyar állampolgártól, valószínűleg kormánytagoktól fogják megtagadni a beutazás lehetőségét. A kitiltottak vagyonát is zárolhatják akár, márpedig az "Orbán-Simicska háború" kirobbanásának egyik okaként emlegetik azt is, hogy a kormányfő megorrolt, amiért Fidesz-közeli üzletemberek az utóbbi időben jelentős amerikai beruházásokat hajtottak végre (például a szállodaiparban), amit ő "vagyomentésként" értékelt.

Mekkora a kormány mozgástere az ügyben?

Szerintünk nem sok, az Orbán-kormány ugyanis mára nemcsak a diplomáciában egyébként annyira valóban nem fontos jóindulatot játszotta el, de – ami sokkal súlyosabb – Ukrajna ügyében, és más esetekben is megbízhatatlan partnernek bizonyult. A bizalom legalább részleges visszaszerzéséhez konkrét lépések kellenek, ráadásul Orbán Viktor felkészülhet rá, hogy hamarosan akár „több frontos” harcot is vívhat, hiszen a megalakulóban lévő új Európai Bizottság is lényegesen politikusabb, kritikusabb lesz elődjénél a várakozások szerint. Az alapjogokért felelős alelnök, a holland Frans Timmermans már beszélt arról, hogy Magyarországra külön is oda fog figyelni.

De nem lehet, hogy ez az egész csak az ellenzék ármánykodása?

Nem, minden jel szerint itt valóban konkrét korrupciós ügyről lehet szó – ehhez pedig kevés köze lehet az ellenzéknek. Persze ne legyünk naivak, nyilván az ellenzék részéről is vannak törekvések a kormány rossz színben feltüntetésére – pártoktól függetlenül. A magyar WikiLeaks táviratokat feldolgozó Rácz András, a Finn Külügyi Intézet munkatársa (akivel hétfőn közlünk interjút) például azt nyilatkozta lapunknak, a táviratokból egyértelműen kiderül, a magyar pártok képviselői a legnagyobb lelkesedéssel rohangáltak amerikai diplomatákhoz a másikról árulkodni, „az amerikaiaknak pedig nem is kellett nagyon mást tenniük, mint ezekből a részekből összerakni a puzzle-t”.

Belpolitikai botrány is lesz?

Afelől sincs kétségünk, hogy a Fidesz belpolitikai szempontból igyekszik majd kihasználni a botrányt, és tovább erősíteni a "csak azért támadnak minket, mert unortodoxok vagyunk" képet. Orbán Viktor mindig profi volt az efféle lehetőségek kiaknázásában. Ugyanakkor természetesen az ellenzék is jó muníciót láthat az ügyben, a hétfői parlamenti felszólalások szinte biztosan a kitiltásokkal foglalkoznak majd, Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s vezetője pedig már össze is hívta a testület ülését, emellett pedig a külügyi bizottság is megvitathatja az ügyet.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Száz éve kihaltnak hitték ezt a galápagosi óriásteknőst, úgyhogy most nagy a meglepetés

Száz éve kihaltnak hitték ezt a galápagosi óriásteknőst, úgyhogy most nagy a meglepetés

Megjött a Samsung új órája, a vérnyomást és a stressz-szintet is nézi

Megjött a Samsung új órája, a vérnyomást és a stressz-szintet is nézi

Húsra, sörre és sajtra költöttek a legtöbbet a magyarok

Húsra, sörre és sajtra költöttek a legtöbbet a magyarok

Siker: leszállt a száguldó aszteroidán a japánok űrszondája

Siker: leszállt a száguldó aszteroidán a japánok űrszondája

Kúria: Törvénysértően szedték le Kispesten a sorosozós kormányplakátokat

Kúria: Törvénysértően szedték le Kispesten a sorosozós kormányplakátokat

Halálos karambol Vác és Verőce között

Halálos karambol Vác és Verőce között