„Új keletű fejlemény, hogy a magyar fél jogsegély keretében információkat kért az amerikai hatóságoktól” – mondta a külügyi bizottság hétfői ülésén Németh Zsolt elnök az amerikai kitiltási üggyel kapcsolatban. Ezzel szemben Répássy Róbert igazságügyi államtitkár csak arról beszélt, hogy ennek megvan a lehetősége és a jogsegély keretében való információkéréssel a legfőbb ügyész élhet. Hogy pontosan mi is történt, a bizottsági ülésen nem tisztázták, viszont Répássy Róbert az azt követő sajtótájékoztatóján azt mondta, tudomása szerint a legfőbb ügyész még nem kért információkat az USA-tól jogsegély keretében.

Németh Zsolt az ülésen többször elmondta, hogy az államtitkárok – Répássy mellett Magyar Levente külgazdasági államtitkár – meghallgatását az MSZP kezdeményezte, a párt képviselői mégsem vettek részt a tanácskozáson. De az MSZP és a DK tagjai mellett a kormánypárti képviselők sem érkeztek meg időben, az ülés így csaknem félórás csúszással kezdődött meg és hosszú percekig határozatképtelen maradt. (Az MSZP és a DK azért maradt távol, mert ők Szijjártó Pétert akarták volna meghallgatni, de a külügyminiszter hétfőn Kínában tárgyalt.)

Németh Zsolt

Fülöp Máté

A hvg.hu tudósítója azt tapasztalta, hogy a bizottság szakértői percekig telefonálgattak, hogy utolérjék a fideszes képviselőket és egyáltalán kiderítsék, hogy jelen lesz-e elég képviselő. Németh Zsolt végül azzal magyarázta a fideszesek távollétét, hogy közülük ketten Ukrajnában vannak választási megfigyelőként. A meghívóban egyébként Trócsányi László igazságügyi miniszter meghallgatása szerepelt, de helyette végül Répássy Róbert jelent meg.

Polt Péternél pattog a labda

Az amerikai kitiltással kapcsolatban Répássy Róbert az ülésen az ügy jogi hátteréről adott tájékoztatást, így többek között elmondta, tudomásuk szerint a kitiltást indokolnia kell az amerikai szerveknek, és bár fellebbezésnek nincs helye, az érintett személyek panasszal vitathatják a döntést. Ennek alapján az USA vissza is vonhatja a döntést vagy határidőt szabhat a kitiltásnak. Répássy szerint az amerikai jogszabályok csak akkor teszik lehetővé kitiltás esetén a bírósági eljárást, ha a beutazás megtagadása az amerikai alapjogba ütközik.

Répássy Róbert

MTI / Földi Imre

Az államtitkár többször is hangsúlyozta, hogy az USA-nak joga van kitiltani a gyanúba keveredett személyeket. Van bűnügyi, igazságügyi együttműködés a két ország között, Répássy Róbert szerint a legfőbb ügyész jogsegély keretében kérhet információkat az adott ügyekben, ami alapján magyarországi vizsgálat is indulhat. A kormány viszont csak abban az esetben válik illetékessé, ha az eljárás bírósági szakaszba lép az USA-ban, ekkor az igazságügy-miniszter is kérhet információkat – akár a legfőbb ügyészi kéréssel párhuzamosan is – a másik féltől.

Az igazságügyi államtitkár ezen felül olyan információkat osztott meg a bizottság tagjaival, melyek az elmúlt másfél hét alatt már megjelentek a sajtóban. Többek között azt hangsúlyozta, hogy a George W. Bush elnökhöz kötődő jogszabály jelenlegi vagy korábbi kormánytisztviselők kitiltását teszi lehetővé, vagy olyan magánszemélyekét, akik kapcsolataik révén hatással lehetnek a közigazgatásra, hatósági eljárásokra. Azt is elmondta, ez a kitiltás a családtagokra is vonatkozhat, ha az adott korrupciós ügy haszonélvezői voltak.

„Barátok közt”

Magyar Levente külgazdasági államtitkár szerint amióta a botrány kirobbant, a külügy nem kapott új információkat, pedig ő maga is és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is többször egyeztetett André Goodfriend amerikai ügyvivővel. Többször is kiemelte, hogy ettől az egy ügytől eltekintve „baráti és erős” maradt a kapcsolat az USA-val. Kifejtette, hogy tavaly 40 százalékkal nőtt az USA-ba irányuló export, eddig kilencmilliárd dollárnyi amerikai működőtőke érkezett az országba, az amerikai cégek pedig 83 ezer embernek adnak munkát itthon.

Magyar Levente arról is beszélt, hogy az Ukrajnának történő gázszállítás leállítása nem politikai okok miatt történt, csak a saját tárolóinkat akartuk feltölteni. Júliusban és augusztusban egyébként Ukrajna a magyarországi irányból kapta a legtöbb gázt – tette hozzá.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára hosszan beszélt arról is, hogy lépésről lépésre hogyan alakult az adott ügyben a két ország viszonya azt hangsúlyozva, hogy október 6-a és 27-e között szerinte nem kapott érdemben több információt a minisztérium vagy a kormány. Így jelenleg csak azt tudják, hogy korrupciós gyanúról van szól, 6 emberre vonatkozik a beutazás megtagadása, az amerikaiak azt hangsúlyozták, hogy „hiteles információik” vannak az ügyben. Magyar szerint október 13-án Szijjártó Péter azt is megkérdezte az amerikai ügyvivőtől, hogy az USA „mit vár el a magyar kormánytól”, de szerinte Goodfriend erre azt a választ adta, hogy „nem az amerikai fél dolga”, hogy mi történik ez ügyben Magyarországon.

Amikor Magyar arról beszélt, hogy pontosan mit jelent a „kitiltás”, külön kiemelte, hogy itt „egy fontos distinkciót” kell tenni. Szerinte ugyanis nem jó kifejezés a kitiltás, inkább a beutazási kérelem megtagadásáról kell beszélni, azaz, ha kérik az érintettek a beutazás engedélyezését, akkor az USA külön jelzi számukra, hogy „nemkívánatosak” az Egyesült Államokban. (Korábban a sajtóban több név is felmerült, közülük többen helyreigazítást kértek az újságoktól azt hangsúlyozva, hogy őket „nem tiltották ki”.) Magyar Levente szerint az USA mostanáig nem közölte az érintettek beosztását, rangját sem, nemhogy a nevüket. Az államtitkár az egyik ellenzéki képviselő kérdésére azt válaszolta, nem tudja, hogy a külügyben érintett-e valaki, ő csak a saját nevében beszélhet, és ő biztosan nincs rajta a listán.

Politikai nyomásgyakorlás?

Németh Zsolt az ülés végén külön bírálta az amerikai ügyvivőt. Szerinte Goodfriend „politikai szerepet vállalt”, amikor vasárnap este kiment a netadó elleni tüntetésre. A bizottság elnöke szerint az USA jogállam, és teljesen jogszerűen járt el, de szóvá tette, hogy az Egyesült Államok ezt az utat választotta – szerinte helyesebb lett volna, ha előbb a bűnügyi együttműködés keretében fordulnak a magyar félhez, és kérik a korrupciógyanú magyarországi kivizsgálását. „A jogsegély nekik is rendelkezésükre áll” – mondta Németh.

Szijjártó nem volt jelen, Kínába utazott

MTI / Szigetváry Zsolt

Magyar korábban azt fejtegette, az amerikaiak több alkalommal jelezték a külügynek, ez egy egyedi ügy, nem áll kapcsolatban azokkal a kritikákkal, melyeket például Obama elnök korábban megfogalmazott. Ugyanakkor az államtitkár szerint az amerikaiak egyetlen alkalommal sem felejtik el megjegyezni a magyar félnek, hogy a kitiltási ügyön felül még van több ügy is, amit az USA nehezményez. „Az ügy elhúzódása szembemegy az ország érdekeivel” – magyarázta Magyar, miért lenne szükség arra, hogy több információt kapjanak az USA-tól.

Az ellenzéki képviselők közül Szelényi Zsuzsa (Együtt), Schmuck Erzsébet (LMP), Gyöngyössi Márton (Jobbik) szólalt fel az ülésen, de mindhárman politikai nyilatkozatokat tettek – vagy elítélték a magyar kormányt, vagy kritizálták az USA-t. Többször is feltették a kérdést, a kormány miért nem tett semmit az ügyben, amire azt a választ kapták, hogy mivel a kabinetnek nem adtak át információkat, nem is tudnak lépni.

A két államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy a NAV igenis vizsgálódik az áfacsalások ügyében, például az élelmiszeripar területén.