Újra nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, de egyes kisebb főiskolák és a természettudományi képzés intézményei továbbra is kevés hallgatóra számíthatnak.
Pánikot keltettek a bizonytalan, még az utolsó pillanatokban is változó felvételi szabályok tavaly a felsőoktatásba vágyók egy részénél – ezt bizonyítják az idei adatok. Közel 11 ezerrel többen, 106 ezren jelentkeztek most az egyetemekre és főiskolákra, mint tavaly. Alapképzésbe öt-, mesterképzésbe háromezerrel többen szeretnének bejutni, de nőtt az osztatlan szakokra és a felsőoktatási szakképzésbe jelentkezők száma is.
A kormány továbbra is tartja magát ahhoz, hogy 16 szakon nagyon magas pontszám meghatározásával szűkíti az állami ösztöndíjjal képezhetők számát. Ennek ellenére ezek többségére óriási a túljelentkezés, sokan bíznak tehát abban, hogy sikerül a legjobbak közé beverekedniük magukat. A legnépszerűbb szak újra a gazdálkodási és menedzsment lett, amelyet összesen 23 intézmény indít 63 karon. A bekerülés ponthatára az 500 pontos maximumnál csak 40-nel kevesebb, s tavaly ennyivel 150 diáknak sikerült állami ösztöndíjas képzésre bejutnia. Az idei felvételin több mint négyezren pályáznak e 150 helyre, a túljelentkezés tehát 27-szeres.
Tavaly végül az állami ösztöndíjasok mellett még két és fél ezren kerültek be önköltséges oktatásra, ami nem olcsó mulatság, az Általános Vállalkozási Főiskolán (ÁVF) 200 ezer forintot kóstál egy félév, míg a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán 295 ezret. Az ÁVF-re – amely magánfőiskolaként nem vehet fel állami ösztöndíjas diákot – első helyen közel hatvanan, míg a budapesti közgáz karára félezren jelentkeztek.
Megugrott a jogásznak készülők száma is, tavaly 133 diákot vettek fel állami ösztöndíjra, s minimum 464 pont kellett hozzá. Idén 2300-an szeretnének ennyi helyre bekerülni, s ha nem sikerül, akkor szintén 200–260 ezer forintot fizetni a tanulmányokért félévente. Tavaly állami ösztöndíjas diák a nyolc jogi kar közül lényegében csak az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE) jutott, egymaga elvitte a közpénzes diákok több mint felét. A többiek közül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tudott még tíznél több állami ösztöndíjas hallgatóhoz jutni, a Miskolci Egyetemre viszont egyáltalán nem került be ilyen diák. Az ELTE a fizetőképes diákok közül is csak a jobbakat tudta felvenni, hiszen 400 pont felett volt a bekerülési határ az önköltséges jogászoknak is, míg a többi jogi kar között volt olyan, amelyik csak úgy jutott elég hallgatóhoz, hogy a minimális 240 pontra leengedte a határt.
A 16 szakból voltak olyanok, amelyeknél sikerült a jelentkezők számát visszaszorítani a magas pontszámokkal és az önköltség megkövetelésével. Az évekig egyik legnépszerűbb szaknak számító kommunikáció- és médiatudomány már nem került fel a tízes toplistára. Így járt az andragógia szak is, ahol drámaian visszaesett a jelentkezők száma: míg 2011-ben közel 5500-an jelentkeztek rá, tavaly és idén még a 900-at sem érte el az ide kívánkozók száma.
A pedagógusképzés népszerűsége viszont felfelé ível, kétezerrel többen jelentkeztek rá, mint tavaly. Nagyon vonzó az óvodapedagógus-képzés, valószínűleg nem függetlenül a kötelező óvodáztatás kiterjesztésétől, és így aránylag biztos szakmai életúttól, illetve attól, hogy külföldön is jól konvertálható diplomát kapnak a végzettek. Erre utal, hogy közöttük a német nyelvű képzés is kapós.
A kormány által nagyon favorizált képzésterületek közül kettőben kevesebb a jelentkező, mint tavaly. A közigazgatási és rendészeti oktatás fellegvárát nemrég adta át a kormány a Ludovika épületének felújításával, ám az érdeklődők száma több százzal csökkent. A természettudományi képzés sem tud magára találni, kevesebben próbálnak oda bejutni, mint tavaly.
A legnehezebb helyzetbe egyes kisebb főiskolák kerültek, mert nemhogy csökken a hozzájuk jelentkezők száma, a felvételi pontszám minimuma is 260-ra emelkedik. Az állami intézmények közül visszaesett a felvételizők száma a szolnoki, a dunaújvárosi és a gyöngyösi főiskolára, igaz, ez utóbbi már megtalálta a menekülőutat, önállósága feladásával a Debreceni Egyetem része lesz.
RIBA ISTVÁN
A nyári bőrápolás nem merül ki annyiban, hogy leveszünk egy fényvédőt a polcról. Mit kell tenni, ha minden önmérséklet ellenére leégünk? Mihez kezdjen, akinek problémás a bőre, és milyen termékeket érdemes magunkkal vinni a nyaralásra? Mit együnk, hogy szebbek legyünk? Szakértőkkel beszélgettünk hiedelmekről, jó és rossz praktikákról.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
A Szegény Emberek Magyarországért Párt ügyében hat embert ítéltek el.
