A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A nagyobbik kormánypárt támogatottsága a teljes szavazókorú népesség körében egyetlen hónap alatt 12 százalékponttal esett vissza: az októberben, még a kormányhoz közel álló személyeket érintő kitiltási botrányt és az internetadó ötletének bedobását megelőzően készült felmérésben 38 százalékon állt, november végére 26 százalékra esett vissza. Ez egyetlen hónap alatt több mint 900 ezer potenciális szavazó elpártolását jelenti.
Ilyen mértékű, egyik hónapról a másikra bekövetkező zuhanásra a Medián-felmérések rendszerváltás óta tartó történetében eddig egyszer sem volt példa. A sors fintora, hogy a legnagyobb, és pontosan ekkora pozitív változás is a Fidesz esetében következett be: 1992. márciusról áprilisra 12 százalékponttal, 26-ról 38 százalékosra bővült az akkor még liberális párt szavazótábora.
A Fidesz gyengülése főként a pártpreferencia nélküliek és az MSZP támogatóinak arányát növelte, az előbbit 31-ről 36 százalékra, az utóbbit 8-ról 12 százalékra. Eközben a Jobbik támogatottsága is visszaerősödött, így a radikális párt jelenleg is a tavasszal még új rekordként elkönyvelt 15 százalékon áll.
A valós választási helyzetek elmúltával lényegesen megcsappant az emberek szavazói aktivitása: két hónap alatt 52-ről 41 százalékra csökkent azok aránya, akik, ha a közeljövőben választást rendeznének, „biztosan” elmennének szavazni. Érdekes azonban, hogy a „biztos” szavazók körében még a teljes népességben mértnél is feltűnőbb a Fidesz visszaesése: már csak a 34 százalékuk szavazna a kormánypártra, holott októberben ez az arány még 57 százalék volt. Ez a számítás megfordítva is mutatós: a Fidesz szimpatizánsai közül csak minden második tekinti magát biztos szavazónak.
További sokatmondó tény, hogy azoknak, akik emlékezetük szerint tavasszal a Fideszre szavaztak, a 22 százalékuk ma már nem így tenne, pedig az ilyen „kiábrándultak” aránya október végén még mindössze 4 százalék volt.
Akkor az emberek kevesebb mint fele (48 százalék), most viszont már bő kétharmada (68 százalék) mondta, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, sőt még a megmaradt Fidesz-szavazók közül is minden hatodik így vélekedik. Ugyancsak számottevően romlott a kormány teljesítményének megítélése: ma már csak a szavazóközönség 31 százaléka értékeli jónak az Orbán-vezetés munkáját, holott ez az arány egy hónappal korábban még 45 százalékon állt.
Az utóbbi hetek nemcsak a Fidesz támogatottságát, de vezetőinek népszerűségét is kikezdték, így a Medián politikuslistája novemberre alaposan átrendeződött. A legnagyobb negatív változás épp Orbán Viktor kedveltségében következett be (egy hónap alatt 48-ról 32 százalékra zuhant), de Tarlós István, Navracsics Tibor, Rogán Antal, Kósa Lajos, Lázár János és Szijjártó Péter is 10 százalékpontnál nagyobb népszerűségvesztést kénytelen elkönyvelni. Érdekesség, hogy a miniszterelnök a jelentős visszaesés ellenére is a harmadik helyen áll, bár hármas holtversenyben a frissen megválasztott zuglói polgármesterrel, Karácsony Gergellyel és a Jobbik-elnök Vona Gáborral.
