| Update: idén még nem érvényes a rendelkezés! |
Cikkünk megjelenése után az EMMI szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalása szerint nem vonatkozik azonban a rendelkezés azon gyerekekre, aki már beadátk a felvételit. "Tekintettel azonban ara, hogy a középfokú felvételi eljárás során már egyes tanulók jelentkeztek a törvény hatályba lépése előtt (2014. december 9-ig), ezen tanulók esetében – figyelemmel a megkezdett eljárásra - ez a szabály még nem érvényesíthető." |
„Lányom most ötödik osztályos. Tavaly próbált felvételizni egy a közelünkben lévő nyolcosztályos gimnáziumba, de nem sikerült a felvételije. Idén rengeteg energiát, és pénzt öltünk a különórákra, a felkészülésre. Csütörtökön, a felvételi előtt két nappal derült ki, hogy hiába: levelet kapott az iskola az Oktatási Hivataltól, hogy egy decemberi jogszabály-módosítás miatt már nincs lehetősége megméretnie magát” – panaszolja a hvg.hu-nak egy szülő.
Az érintett középiskolák megpróbálják értesíteni az érintetteket. De ez nem könnyű. Nem is tudják pontosan, hogy a jelentkezők hányadik osztályba járnak. A dokumentumokban ugyanis csak a születési év szerepel, s ebből még nem tudható, hogy az adott gyerek több osztályt végzett-e mint lehetséges, vagy sem. Azaz felvételizhet-e, vagy sem.
Az általunk megkérdezett budai gimnáziumigazgató úgy döntött, hogy a szombati felvételit ott helyben is szóbeli tájékoztatóval kezdik. „Elképzelhető, hogy lesz olyan gyerek, aki ott helyen tudja majd meg, hogy hiába jött.”
Felvételiző negyedikes
MTI / Szigetváry Zsolt
A szigetszentmiklósi gimnázium ezt a közleményt írta ki a honlapjára: „Sajnálattal értesítjük azokat a tanulókat és szüleiket, akik iskolánkban központi írásbeli felvételi vizsgára jelentkeztek, hogy módosult a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 57. § (1) bekezdése. Az új törvény szövegében már nem szerepel a következő mondat: ’A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.’ Ez a módosítás 2015. január 1-jével hatályba lépett, így a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy iskolánkban sikeres felvételi vizsga után egy tanuló az ötödik vagy a kilencedik évfolyamot megismételje. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján az érintett tanulók számára a középfokú felvételi eljárásban való részvétel, és így a központi írásbeli megírása is okafogyottá vált.”
A rendszer így igazságosabb lehet
A budai gimnázium igazgatója a hvg.hu-nak azt is elmondta, erősen kifogásolható, hogy a parlament december 16-án változtatta meg a jogszabályt (december 30-án hirdették ki és január elsején életbe is lépett), hiszen a felvételi lapokat – a régi jogszabály alapján – december 9-ig kellett benyújtaniuk a középiskolákba jelentkezőknek.
Az igazgatónő hozzátette ugyanakkor, hogy nem volt igazságos a régi rendszer, amelyben több évfolyamot végzett gyerekek versenyeztek a kevesebbet végzett társaikkal a bekerülésért, a változással tehát egyet tud érteni. A probléma, hogy tanév közben, sőt, a felvételik benyújtása után változtak a szabályok.
Hatékonyságfokozás vagy spórolás
Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár a jogszabály parlamenti vitájában novemberben azt mondta, a törvénymódosításra „a hatékonyság fokozása és a működőképesség erősítése érdekében” van szükség. Horn György szerint viszont a változtatásnak egy oka lehet: a spórolás. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója, egyben az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke elmondása szerint egy évfolyamban 2-5% lehet az érintett diákok aránya (ez 2-5000 diákot jelenthet évfolyamonként), aki egy évvel többet tölt a közoktatásban – egy év többletköltséget jelent. Így lehet újabb lopakodó forráskivonást végrehajtani az oktatási rendszerből.
MTI / Szigetváry Zsolt
Horn arra is felhívta figyelmünket, hogy míg eddig a szülőknek megvolt a lehetősége, hogy korrigáljon, ha úgy látta, gyermeke nem neki való iskolába iratkozott, most erre sem lesz lehetősége. Pedig a korrekció lehetősége azért is indokolt, mert pl. 12-13 évesen még hatalmasak lehetnek az egyéni eltérések, akár 5-6 év is lehet érettségben a különbség. A későn érő gyereket tehát már nem lehet kivenni szülői kérésre az iskolából, ha úgy látja a család, hogy átmenne felvételivel, mondjuk a szakiskolából a gimnáziumba.
Hebegve-habogva
A már idézett érintett szülő miután megtudta, hogy gyermeke hiába tanult, felhívta az Oktatási Hivatalt is, ott „hebegve-habogva” azt közölték vele, hogy ők csak a törvényt értelmezték, erről szól az általuk küldött „ajánlott információkat” tartalmazó levél. Az adatokat összesítő győri központban (KIFIR) – mint mondja – tőle hallottak a jogszabályváltozásról. Emellett megpróbáltak a köznevelési államtitkárnak is levelet írni, de nem tudják, hogy eljutott-e hozzá.
„Most már csak annyit tehetek, hogy a gyermekemet próbálom vigasztalni. Jó lenne, ha nem az maradna meg benne, hogy hiába a sok tanulás, küzdés, az állam hirtelen egy tollvonással keresztbe tud tenni a vágyainak. Jó lenne, ha nem azt érezné már most, hogy ez egy élhetetlen ország.”
Lehet, hogy nem is úgy kell érteni
Szüdi János oktatási szakértő úgy látja, hogy a jogszabályváltozás nem ad egyértelmű választ a felvételiből való kizárásról, ugyanis azt úgy is lehet értelmezni, hogy az évfolyamismétlés csak az adott iskolára vonatkozik, iskolaváltásra nem. Azaz nem zárja ki a "túlkorosok" jelentkezési lehetőségét.
MTI / Rosta Tibor
A kérdés e szerint nem eldöntött, úgyhogy érdemes minden gyereknek (az OH szerint "eltanácsoltaknak" is) megírni a tesztet, hiszen elképzelhető, hogy a jogszabály egyértelműsítése után mégis bekerülhetnek majd a középiskolákba.
Az Emmitől mi is próbáltunk információkat kérni, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Több mint 65 ezer gyerek
A központi írásbeli vizsgákat a 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára szombaton 10 órától országosan egységesen (összesen 480 vizsgahelyszínen) szervezik. Pótló írásbeli vizsgát január 22-én azok a tanulók írhatnak, akik szombaton „alapos ok miatt” nem tudtak részt venni. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet központi írásbeli vizsgát.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint a négy évfolyamos gimnáziumba közel 54 ezren, a 6 évfolyamos gimnáziumba mintegy 6700-an, 8 évfolyamosba mintegy 5300-en felvételiznek. A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat az évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok készítik. A magyar nyelvből és matematikából készített központi feladatsorok elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat az eszköztudás körébe tartozó képességeket és készségeket, amelyek a középiskolában való eredményes továbbtanuláshoz szükségesek. A feladatlapok összeállításának szempontjai, a feladattípusok belső arányai a korábbi évekhez képest alapvetően nem változnak.
Az írásbeli vizsga feladatlaponként 45 perces, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani. A vizsga eredményéről a vizsgát szervező iskola február 5-ig tájékoztatja a vizsgázókat.
| Nem csak a most felvételizőkre hat |
Nem csak a most felvételizők járnak rosszul a módosítással, ugyanis még legalább három esetben fordul elő, hogy a szülő kéri az évismétlést. - Ilyen az, ha a gyerek külföldön kezdi az iskolát, mert a szülők ott vállalnak munkát, de később hazatérnek. Mivel másik ország iskolarendszeréhez szokott a gyerek, ilyenkor a szülő azt kéri, ne a következő évfolyamba menjen a gyerek, hanem ismételje meg az utolsót, hogy biztosabb legyen a tudása, vagy be tudja hozni a magyar tananyagot. - Rosszul járhat a bevándorlók gyerekei is, mivel a szülők itt is évismétlést szoktak kérni az iskolarendszer különbsége miatt, vagy mert a gyermek nem beszél elég jól magyarul még. |
