szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Lassan négy éve tart a bírósági eljárás a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és tizenhét társa ügyében, de a törvényszék most kezdett foglalkozni azzal, hogy felhasználható-e egyáltalán több bizonyíték. A hvg.hu információi szerint többek közt egy laptopról van szó, ami olyan furcsa módon jutott el a szakértőhöz, hogy most másik szakértőt vetnek be annak eldöntésére, bizonyíték lehet-e a rajta található bizonyíték. Belső forrásaink szerint egyáltalán nem ritka, hogy rendőri bakik miatt fuccsol be az ügy.

Törvényellenesen szerzett bizonyítékokat a rendőrség Budaházy György ellen, ezért ezeket a bíróság nem veheti figyelembe – mondta a hvg.hu-nak a terrorcselekményekkel vádolt Budaházy ügyvédje, Szikinger István. Védencét még 2009 júniusában helyezték előzetes letartóztatásba, maga az elsőfokú bírósági eljárás terrorcselekmény vádjával 2011 márciusában indult. Ehhez képest most szerdán, közel négy évvel később azt tárgyalták: lehet, hogy a hatóságok nem megfelelően kezeltek több tárgyi bizonyítékot, amiket így nem biztos, hogy figyelembe lehet venni a 17 vádlott ellen folytatott perben.

Mégsem készült megváltoztatni az alkotmányos rendet

Menet közben, 2012-ben a Kúria – a korábbi, már jogerős elmarasztaló ítéletét megváltoztatva - felmentette egy másik, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészületének vádja alól. Kimondták, hogy mégsem követte el a bűncselekményt azokkal a 2006-2007 közt azt interneten közzétett írásaival, amelyekben a kormány elkergetésére, a parlament feloszlatására és a rendőrség "legyőzésére" hívta fel olvasóit.

Valószínűleg sokan már arra sem nagyon emlékeznek, miért is indult a büntetőügy, pedig az első tárgyalásokon még pankrációt megszégyenítő jelenetek zajlottak, annyi tudósító és Budaházy-hívő akart bejutni a korlátozott kapacitású tárgyalóterembe. A vád szerint a Budaházy által létrehozott csoport országgyűlési képviselők elleni támadásokkal akarta befolyásolni a parlamenti döntéseket. A vádhatóság állítja, hogy az általa irányított Magyarok Nyilai több Molotov-koktélos, illetve fegyveres támadást hajtott végre 2007-2009-ben az akkori kormánypártok székháza, kormánytagok és országgyűlési képviselők otthona ellen azért, hogy megfélemlítse a szocialista-szabaddemokrata parlamenti többséget.

Támadás érte egyebek mellett a Gyurcsány-kormány titokminiszterének, Szilvásy Györgynek, Hiller István szocialista oktatási miniszternek és Kóka János szabad demokrata frakcióvezetőnek az ingatlanát. Személyi sérülés többnyire nem történt, ám Csintalan Sándort – az egykori szocialista politikus a vádbeli cselekmények idején már a Hír Tv műsorvezetője volt – az ügyészség szerint Budaházy György utasítására súlyosan bántalmazták otthona közelében.

Már rég szabadlábon védekezhet

A Magyar Nemzet decemberben írt arról, hogy a Fővárosi Törvényszék várhatóan tavasszal hozhatja meg az elsőfokú ítéletet. Budaházy György több mint két évig előzetes letartóztatásban volt, 2011 szeptemberében a bíróság e helyett a házi őrizetét rendelte el, később ezt is tovább enyhítették lakhelyelhagyási tilalomra, majd tavaly júniusban ezt a kényszerintézkedést is megszüntették vele szemben.

Budaházy György a bíróságon 2011 májusában
©

Most tartanak a házkutatások és a lefoglalások ismertetésénél, és erről hallgatnak meg szakértőket – mondta el a hvg.hu-nak Szikinger István, Budaházy ügyvédje. Így az ezen a héten tartott tárgyaláson jött elő, hogy szerinte a házkutatás, illetve a bűnjelként lefoglalt tárgyak kezelésének garanciális szabályait nem tartották be. „Az eljárási szabályok szerint a házkutatást az érintett jelenlétében kell megtartani, amennyiben erre van lehetőség. Az ügyfelem a diósdi házában tartott házkutatáson mégsem lehetett ott, pedig akkor már a Teve utcai rendőrségen volt, vagyis oda lehetett volna vinni” – magyarázta. Szikinger azt is kifogásolja, hogy a házkutatni érkező hatóságok meg sem jelölték, hogy mit keresnek, mit jöttek lefoglalni.

Nem zárható ki, hogy nem nyúltak hozzá

Az ügyvéd elmondása szerint a védencétől lefoglalt laptopon állítólag találtak a rendőrök „olyat, ami kapcsolatba hozható az üggyel”. Ilyenkor az az eljárás, hogy egy kifejezetten erre szolgáló számítástechnikai berendezéssel lemásolják a gép – és minden más adathordozó – teljes tartalmát hitelesítve, vagyis olyan módon, hogy az ettől kezdve nem módosítható. Ezért is használható fel bizonyítékként, így garantált az, hogy senki nem fért hozzá, vagyis utólag nem manipulálhatta és módosíthatta az adathordozó eszköz tartalmát.

Budaházy esetében is eljuttatták a laptopot és más informatikai eszközöket az erre kirendelt szakértő céghez, csakhogy az ügyvéd szerint egyrészt nem azonnal, vagyis több idő telt el a lefoglalás és a hiteles másolásra átadás közt, másrészt pedig „pucéran” jutott el a szakértőhöz. „Nem bűnjelzacskóban volt a laptop, hanem pucéran. Ügyfelem – akitől más hardvert is lefoglaltak – állítja, hogy nem azzal a tartalommal kapta vissza, ráadásul használhatatlanná is vált” – mondta.

Szikinger szerint így - bármit is találtak az eszközökön – bizonyítékként már nem lehet figyelembe venni, mert „bármit csinálhattak vele, és nem tudják bizonyítani ennek ellenkezőjét”. Mint mondta, a tárgyaláson maga a kérdőre vont ügyész is elismerte, hogy „lehet, hogy volt egy munkapéldánya” a rendőröknek – vagyis hozzányúltak az adathordozókhoz. Egy másik vádlottnak a számítógépénél – aki szintén nem volt jelen a házkutatásnál, amikor azt lefoglalták – állítólag szintén találtak terhelő adatokat, de itt is aggályos lehet a bűnjel kezelése. Ezért az elhúzódó eljárás azzal fog folytatódni, hogy informatikai szakértőt vonnak be a védelem indítványára annak kiderítésére, kizárható-e annak lehetősége, hogy valaki belepiszkálhatott az adathordozók tartalmába.

A rendőrséget minderről nem tudtuk megkérdezni, mert az ügy bírósági szakaszában nem nyilatkozhatnak az általuk lezárt nyomozásról, ami a törvényszéken még folyamatban van.

Bezacskózáson múlhat

Hogy az elsőfokú bíróság erre mit lép, valószínűleg csak az ítélethirdetéskor fog kiderülni, amikor az indoklásban sorról sorra számba veszi a bizonyítási szakasz egyes elemeit. Ugyanakkor a hvg.hu-nak névtelenséget kérve nyilatkozó igazságügyi és rendőrségi források szerint egyáltalán nem ritka, hogy a hasonlóképpen rosszul rögzített bizonyíték kiesése miatt bukik meg egy ügy. Állítólag rendőrségi körökben csak „zsákolás”- nak hívják azt, amikor a rendőrök szabályosan csak besöpörnek a házkutatáskor mindent, amit érnek, ahelyett, hogy egyesével akkurátusan pepecselnének minden egyes darab mérlegelésével – pedig sok mindent a helyszínen is lehetne másolni, regisztrálni, lefotózni.

Névtelenséget kérő forrásunk szerint a Budaházy ügyben a legnagyobb blama a rendőrökre nézve nemcsak az, hogy nem az erre szolgáló, lezárt bűnjelzacskóban adta át a szakértőnek az adathordozókat, hanem még egy jelentés is készült ezeknek a tartalmáról – korábbi dátummal, mint hogy átadta volna hitelesítésre. „Vagyis megnézték, mi van rajta, ettől kezdve pedig bármit rátehettek, átdátumozhattak. A rendőri jelentés miatt védekezhetett azzal az ügyész, hogy „csak munkapéldányt” készíthettek a rendőrök” – magyarázta.

Nem szándékosság, hanem lustaság és baki

Szerinte a rendőrök nem szándékosan, hanem csak szakmai hozzá nem értés miatt nyúlhattak hozzá aggályos módon a bizonyítékokhoz. „Volt már ilyen ügyem, legtöbbször bakiról van szó. De hallottam olyat is rendőrségi körből, hogy nincs pénzük a szabályos, sorszámozott biztonsági zacskóra, mert mindenen spórolniuk kell, és egyesével mindent becsomagolni drága” – tette hozzá.

Egy volt rendőrfőtiszt hasonlóképpen vélekedett: mint fogalmazott, „a bűnjelkezelés a rendőrségnek mindig is mostohagyereke”. A magyarázat szerinte egyszerű: „mert azzal foglalkozni kell”. „A házkutatás vagy helyszíni szemle alkalmával történő lefoglalásnak egy sor szabálya van, pontosan hogyan kell a lefoglalandó dolgot már a helyszínen rögzítetni, fotózni  lehetőleg levideózni. A jegyzőkönyvbe is mindennek bele kell kerülnie, mit, honnan vettek el, milyen számú bűnjelcímkével ellátott bűnjelzacskóba került” – sorolta. Vagyis macerás munka, ráadásul a bizonyíték utána még vándorolhat is a rendőrségen belül, szakértőhöz vagy ügyészséghez.

Szerinte is elsősorban szakmai hiányosság van mindennek a hátterében, a legrosszabb lehetőség, hogy a rendőrnek le sem esik, hogy a lazára vett bizonyítékrögzítés miatt az egész ügy bukhat. Mint az egykori rendőrfőtiszt mondta, „nem egy eset volt, amikor olyan nyomozati cselekményt rontott el egy kolléga, amit később már nem lehet visszacsinálni”.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
József Attilát és Rákosi Mátyást is védte a „gondolatszabadság prófétája”

József Attilát és Rákosi Mátyást is védte a „gondolatszabadság prófétája”

És akkor a kormány egyszerre élesítette fegyverét az EU és az Airbnb ellen

És akkor a kormány egyszerre élesítette fegyverét az EU és az Airbnb ellen

Brutális, 125W-os gyorstöltőt mutat be az Oppo

Brutális, 125W-os gyorstöltőt mutat be az Oppo