Régóta foglalkoztatja a szakembereket a gízai piramisok története. Bár az általuk rejtett titkokról ma már nagyon sokat tudni, a mérnököket a mai napig foglalkoztatja a kérdés, hogy miként lehetett az ókorban, modern technológia nélkül ilyen monumentális építményeket készíteni.
A kérdésre most Vicente Luis Rosell Roig független kutató adhatott választ, amelyről a Nature közölt publikációt. A szakember matematikai bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy
a piramis köré hatalmas, spirál rámparendszer épülhetett, hogy a többtonnás köveket a helyükre tudják mozgatni.
Az egyik legősibb piramis Hufu fáraóé, amelyet Kr. e. 2560 körül építettek a sírhelyéül, és amely a becslések szerint 2,3 millió kőtömböt tartalmaz. Ezek súlya 2,5 és 15 tonna között változik – írja a BBC Science Focus. Ahhoz, hogy Hufu 27 éves uralkodása ideje alatt a piramis elkészülhessen, átlagosan hárompercenként kellett volna egy kőtömböt a helyére tenni. A tudósok emiatt régóta próbálják kitalálni, hogy lehetséges volt-e egyáltalán ilyen gyorsan építkezni a többtonnás kőtömbökből.
A kutatók egy része szerint hatalmas rámparendszert használhattak ehhez, ám ez azt jelentené, hogy ennek megépítéséhez is óriási mennyiségű anyag kellett volna, amivel kapcsolatban még soha nem tártak fel régészeti bizonyítékot.
Egy másik elképzelés szerint egyetlen rámpát építettek a piramis szerkezetén belül, ami spirálisan vezetett felfelé, mielőtt az építkezés előrehaladtával felülről lefelé feltöltötték azt. Roig matematikai modellezése azonban azt mutatta ki, hogy közel fél évszázadba telt volna a piramis befejezése egyetlen rámpa használatával.
https://hvg.hu/tudomany/20240518_nilus-osi-mellekag-szerepe-okori-egyiptomi-piramisok-epitese-kutatas
A szakember azt állítja, hogy
modellezése alapján egy helyett négy spirális rámpát használhattak, amelyek mindegyike az alap közelében lévő különböző pontokból indult ki. Miután a piramis fő szerkezete elkészült, ezeket a rámpákat be lehetett építeni.
A számítógépes modellezés alapján ezzel a módszerrel lehetséges lett volna 27 év alatt felépíteni a piramist.
Roland Enmarch, a Liverpooli Egyetem tudósa szerint a felvetés izgalmas, és nagyon is elképzelhető, hogy így épült fel Hufu sírhelye. Ehhez a jövőben további bizonyítékokat kell keresni – például a sarokpontoknál, ahol eltérő lehet a szerkezeti egység az élesen kanyarodó rámpa miatt. Mivel ez az egyik legősibb piramis, az építési mód felfedése segíthet megoldani a többi piramis felépítésének módját is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
