Az Alkotmánybíróság tisztázta Kész Zoltánt

Az Alkotmánybíróság felmentette Kész Zoltánt, pedig korábban a Kúria elmarasztalta a Veszprémben győztes független jelöltet, pusztán azért, mert a kampányban kamujelölteknek nevezte ellenfeleit.

  • MTI MTI
Az Alkotmánybíróság tisztázta Kész Zoltánt

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúria szerdai határozatát, amely szerint a baloldali pártok által támogatott független Kész Zoltán – aki utóbb megnyerte a veszprémi időközi országgyűlési képviselő-választást – képviselőjelöltként valótlan tényállítással megtévesztette a választókat. 

Az ügyben a Magyar Munkáspárt nyújtott be kifogást a Veszprém megyei 1-es számú választókerületi bizottsághoz. A kifogásban azt írták, Kész Zoltán egy február elsejei budapesti demonstráción a Parlament előtt egyebek mellett azt mondta: "tizenkét jelölt indul a választáson, a Fidesznek van tizenegy jelöltje, tizenegy különböző mezben. Kamujelöltekkel és az ellenzéki szavazók megosztására készülő kalandorokkal állt fel a fideszes csapat". A Magyar Munkáspárt az elhangzott állítások bizonyítására egy linket jelölt meg, amelyet azonban az elsőfokú eljárásban nem sikerült megnyitni és a videót lejátszani, így a kifogást az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 

Túry Gergő

A múlt héten a Nemzeti Választási Bizottság elmarasztalta Kész Zoltánt, majd határozatát helybenhagyta a Kúria. A bíróság szerint nem lehet véleménynyilvánításnak tekinteni azt, hogy "a Fidesznek van tizenegy jelöltje, tizenegy különböző mezben", álláspontja szerint ez tényállítás, nem értékítélet. A Kúria szerint a "kamujelölt" még éppen takarhat értékítéletet, de a szövegkörnyezetben vizsgálva alkalmas a választók megtévesztésére, a jelöltek olyan színben feltüntetésére, hogy a Fidesz jelöltjei. A Kúria szerint így megalapozott volt a választási alapelvek sérelmének megállapítása, ezért helybenhagyta az NVB határozatát. 

Az Ab keddi határozatában viszont azt fejtette ki, hogy az alaptörvényben rögzítette véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre. "Ennek egyik eszköze kampánygyűléseken való felszólalás vagy más, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényen való részvétel és megnyilvánulás (beszéd tartása)". 

Hangsúlyozták, hogy választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közötti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve a korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, és ennek elérése érdekében nyíltan, akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák. "Ez alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak" – fogalmazott az Ab. 

Az Ab az ügy megítélésekor figyelembe vette a testület egy korábbi határozatában kifejtetteket is, amely szerint: "a választási kampány során tett, a másik jelöltet negatív színben feltüntető kijelentések a véleménynyilvánítási szabadság körébe tartoznak, ha ezzel a választópolgárok döntési lehetőségét kívánják elősegíteni". Az Ab keddi határozatában azt állapította meg, hogy Kúria döntése sérti a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, ezért a végzést megsemmisítette. 

A vasárnapi veszprémi időközi voksolást a baloldali pártok által támogatott független jelölt nyerte: Kész Zoltán a szavazatok 42,66 százalékát szerezte meg. Némedi Lajosra, a Fidesz-KDNP jelöltjére a választók 33,64 százaléka szavazott. Kész Zoltán győzelme azt is jelenti, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek nem lesz kétharmados többsége az Országgyűlésben.

Míg Magyar Péter ígérget, Orbán Viktor osztogat és fenyeget

Míg Magyar Péter ígérget, Orbán Viktor osztogat és fenyeget

Kormányzóképes erőként igyekezett látni és láttatni magát hétvégi, nagykanizsai kongresszusán a Tisza Párt, amelynek már a választási programja is körvonalazódik. A kormány sem tétlen azonban, friss ígéreteivel pedig nyilvánvalóan a választási eredmény befolyásolása a cél.