Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt nyomozást rendelt el a főváros és az V. kerület közös, uniós forrásokból létrehozott projektje, a Budapest Szíve programmal kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség – írta csütörtöki számában a Népszava a hatóság közlésére hivatkozva.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) még decemberben készített jelentését feljelentésként értékelték, és a nyomozás lefolytatásával a BRFK gazdaságvédelmi főosztályát bízták meg – írta a Népszava a főügyészség közlésére hivatkozva. A lap szerint a 15 milliárd forintos felújítási projekt ügyében az OLAF különböző szabálytalanságok és csalás miatt érkezett panaszok alapján indított vizsgálatot.
A vs.hu január végén írt arról, hogy az OLAF tavaly év végén fejezte be a nyomozást az ügyben, miután olyan panaszok érkeztek a hivatalhoz, hogy szabálytalanság és csalás lehetett a felújítási munkákat megelőző közbeszerzéseknél.
Az akkori beszámoló szerint az OLAF a nyomozás befejezése után megkereste a magyar ügyészséget és azt kérte, hogy tegyen lépéseket az ügyben. Ezzel párhuzamosan úgynevezett pénzügyi javaslatot tettek az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának is. A vs.hu szerint vélhetően azt kérték, hogy az EU által adott pénzt vagy annak egy részét követelje vissza az unió.
A főváros még 2007 februárban hirdette meg a Budapest Szíve elnevezéssel azt a városfejlesztési programot, amely a Kiskörúton belüli térség megújítására és sétálóutcák kialakítására vonatkozott. A mintegy 15 milliárd forintos program három projektből áll, az első az V. kerület, a másik kettő a főváros irányítása alá tatozik.
Belváros-Lipótváros önkormányzata a Népszava szerint most úgy reagált az ügyre, hogy tudomása szerint az OLAF és a korábban eljáró bizottság egyáltalán nem állapította meg, hogy a projekt keretében irányított közbeszerzésre, csalásra vagy hasonló súlyú visszaélésre került volna sor. A vizsgálat során a közbeszerzési eljárás egy részének lehetséges szabálytalanságára vonatkozó megjegyzéseket tettek – írták a közleményben.
Az önkormányzat hozzátette, hogy az ilyen jellegű felvetésekkel kapcsolatban a hivatalos eljárás során is számtalanszor felhívta a figyelmet arra, hogy mindvégig a magyar jogszabályok és kötelező előírások alapján járt el, a pályázatok kiírása és elbírálása során mindvégig a beruházás gazdaságos és sikeres lefolytatását tartotta szem előtt.
Azt is kiemelték, hogy szerintük a bizottság és az OLAF hivatkozásai több esetben és tekintetben is teljes mértékben valótlanok voltak, alapvető félreértéseken és az iratok hiányos feldolgozásán alapultak. Az önkormányzat a jogszabályban előírt és szükséges eljárásokat minden esetben lefolytatta, a beruházás jellegével és jelentőségével összefüggő feltételeket írt elő – közölték.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések.
Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen. Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk.
