A Kispesti Munkásotthonban rendezett konferenciát pénteken a Párbeszéd Magyarországért (PM) annak apropóján, hogy elkészültek a feltétel nélküli alapjövedelmet részletező javaslatukkal. A két blokkra osztott program első részében a "Merre tovább baloldal?" kérdésre keresték a választ, majd rátértek kifejezetten az alapjövedelem tárgyalására.

Bankárok az ingyenpénzért

A nyitóelőadásra sikerült megnyerniük Surányi György volt jegybankelnököt, akinek ugyan szimpatikus az alapjövedelem gondolata, sőt, úgy fogalmazott, "minden tisztességes embernek el kellene fogadnia", de az ördög ügyvédjét játszotta, több pontra is rámutatott, ahol gondok lehetnek a javaslattal. Surányi a szegénység nyomasztó mértékét és a társadalom kettészakadását emlegette fel, amit szerinte az alapjövedelem önmagában nem számolna fel, de "húsbavágó" problémákat enyhíthetne.

 

A volt MNB vezér leginkább amiatt szkeptikus, mert az alapjövedelem nem serkentené olyan mértékben a fogyasztást, mint ahogy azt a PM várja, pedig erre erősen épít a koncepció. Surányi szerint több ponton is a társadalmi egyenlőtlenséget növelné, ha a most publikált tervezetet valósítanák meg: az egyéni vállalkozók, az őstermelők, a felsőoktatásban tanulók és a nyugdíj előtt állók esetében is több átgondoltságot szorgalmazott. Azt a szegénységcsökkentő hatást, amit az reform bevezetésével prognosztizálnak (16,4 százalékról 8,4 százalékra csökkentené a szegénységet, 40,7 százalékról 29,1 százalékra a létminimum alatt élők arányát a PM számításai szerint) viszont „történelminek” nevezte, és kifogásaival együtt oda jutott előadása végére, hogy a reformtervezetet még javítgatni kell, de a célkitűzés helyes.

A PM egy imázsfilmet is levetített, amiben ismert közéleti szereplők – többek mellett Andor László EU-biztos, Lakner Zoltán politológus, Felcsuti Péter a Bankszövetség volt elnöke – jobbára egyetértő véleményével igyekeztek aláhúzni, hogy az alapjövedelem nem alaptalan álmodozás.

Kólaivás helyett víziót akarnak

A „politikai blokk” a magyar politikát, azon belül is a baloldal csetlés-botlásait közelről figyelők számára nem szolgált újdonságokkal. Karácsony Gergely, PM-es zuglói polgármester elmondta, hogyha a baloldal nem áll talpra, akkor a Jobbik váltja a Fideszt; ezért kell „új ajánlatot” tennie a baloldalnak, ami a PM esetében az alapjövedelemre épül.

 

Babarczy Eszter, filozófus-esszéista ugyanezt a kérdéskört onnan közelítette, hogy szerinte Magyarországon „krónikus közösséghiány” van, amire eddig csak a jobboldali pártok tudtak érdemben reagálni. Az alapjövedelemről úgy beszélt, ami megalapozhatja a közösséget: „végre nem szegény-, vagy szociálpolitikáról beszélünk, hanem állampolgárok szerződéséről” – azaz a filozófus szerint az alapjövedelem elfogadása annak az elfogadása, hogy „bárki kerülhet alulra.”

Tamás Gáspár Miklós a legbaloldalibb akart lenni a baloldaliak között, amikor csak lehetett rúgott párat a kapitalizmusba, például szerinte a PM alapjövedelem-koncepciója már a kezdetek kezdetén hibázik, amikor a fogyasztásra koncentrál, nem a termelésre és a tulajdonformákra. TGM szerint már a rendszerváltás is alapvetően jobboldali fordulat volt, nem csoda, hogy a baloldali pártok lassan hitelüket vesztették a III. köztársaságban: amíg „nincsen zűr, csak rendesen kell adminisztrálgatni” addig működik a baloldal, viszont most zűr van szerinte, és képtelenek offenzívan fellépni.

Babarczy is úgy látja, hogy míg jobboldalon „világos, hogy mi van a fejekben”, addig baloldalon az ötlettelenség érződik. Erre licitált Karácsony, hogy valóban nem elég az antiorbánizmus, és előhúzta az utóbbi idők kulcsmondatát: ”Vízióra van szükség!” Karácsony az előválasztás szükségességéről is beszélt, amivel elkerülhető szerinte a 2014-es helyzet: „Még az unokáimnak is mesélni fogom, milyen az, amikor zárt ajtók mögött politikusok nagyon sok kólát isznak, és a végén eldöntik ki legyen a miniszterelnök-jelölt. Politikáról nem sok szó esett” – idézte fel az Összefogás-tárgyalásokat.

Van még mit javítani a koncepción

A második pódiumbeszélgetés előtt – ami kifejezetten a PM alapjövedelem-javaslatáról szólt – Tordai Bence, a PM alapítványának ügyvezető alelnöke prezentálta a kidolgozott koncepciót, aminek főbb számait korábban mi is megírtuk, tegnap óta pedig elérhető a teljes anyag a Megújuló Magyarországért Alapítvány honlapjáról.

A kerekasztal mind a négy résztvevője inkább alapjövedelem-párti, de kifejezetten arra kérték őket a szervezők, hogy kritizálják az elkészült anyagot, amit egyébként nem is kész szakpolitikának tartanak, hanem a címlapon is vitairatnak neveznek.

Ferge Zsuzsa szociálpolitikus szerint egyértelmű, hogy alapjövedelem nélkül sem a világ, sem Magyarorság nem mehet előre, viszont a bevezetéséhez népakarat és politikai akarat is elengedhetetlen „Egy tenyérnyi párt” ugyan felkarolta, de ez kevés lesz szerinte, a többi baloldali párt ódzkodásának okát abban látta, hogy a javasat „megváltoztatja a hatalmi viszonyokat az állammal és a munkáltatókkal szemben.” Az MSZP egyébként fontolgatja az alapjövedelem programmá emelését, a konferencián Lendvai Ildikó képviselte is a szocialistákat a nézőtéren. Más ellenzéki pártokból az éppen DK-s Bauer Tamás és Együttes háttérember is részt vett a konferencián.

 

Misetics Bálint, aki a „zuglói modell” kidolgozásában is részt vett, emellett a feltétel nélküli alapjövedelem egyik első magyarországi népszerűsítője, tíz kritikát fogalmazott meg. Nem tetszett neki, hogy több a kép a vitairatban, mint a szám és a hivatkozás, valamint szerinte indokolatlanul optimista az anyag. A javaslat úgy lenne értelmezhető, ha világosak lennének azok a célok, amik eléréséhez az alapjövedelem a megfelelő eszköz, de nem lát a brossúrában alternatívákat, amikkel szemben az alapjövedelem mellett érvelne a PM. „Őszintébbnek kellene lenni” abban is, hogy kiktől vesz el a reformtervezet, mert az kizárt szerinte, hogy mindenki jól jár, valamint az egészségügy, az oktatás, és a lakhatási támogatás szakpolitikáit is illene ismertetni, mert „amit ide költünk, azt nem költjük el máshol.”

Pogátsa Zoltán közgazdász szerint az alapjövedelem kielégíti azt a szociálpolitikai kritériumot, hogy biztonságot ad, viszont arról nem győződött meg, hogy motivál-e a munkára, de ez szerinte kalibráció kérdése. A közgazdász felhívta arra is a figyelmet, hogy azok az összegek, amikről a vitairat szól, töredékei annak, amik offshore cégeken keresztül elhagyják az országot, vagy a NAV egyszerűen nem szed be.

Bánfalvi István a LÉT-munkacsoport vezetőjeként dolgozta ki az az alapjövedelem-javaslatot, amire a PM is épített. Hangsúlyozta, hogy továbbra is a feltétel nélküli alapjövedelem pártján áll, mert bár üdvözli az irányt, ami felé elindultak Zuglóban, de az önkormányzati rendeletben látszik, hogy a legjobb szándék ellenére is mennyi nehézség adódik.

Egyetértés mutatkozott abban, hogy a szociális jogokat meg kell erősíteni, és egy új alkotmányban biztosabb garanciákat kell megfogalmazni. Arról azonban vita alakult ki, hogy kiket célozzon a szociálpolitika, az abszolút szegénységben, a létminimum alatt élőket, vagy kiterjedjen-e a relatív szegénységben élőkre is. A konferencián a közmunkával szemben is voltak megengedőbb hangok, mint korábban megszokott volt, Ferge Zsuzsa is „átgondolásról” beszélt felszámolás helyett.

Tordai összegezve elismerte, hogy még rengeteg munka van előttük, de – nem meglepő módon – kitartanak az alapjövedelem gondolata mellett.