Kipróbáltuk, hogyan csalhat a bevándorlásügyi kérdőívvel

Immáron a neten is kitölthető a némileg sugalmazó és irányított kérdéseket tartalmazó bevándorlásügyi nemzeti konzultáció. A kérdőív az Európa Parlamentben is kiverte a biztosítékot, még a néppárti frakció elnöke, a német CSU által delegált Mafred Weber is úgy vélte, a megfogalmazás nem megfelelő – bár Gál Kinga EP-képviselő szerint ugyanígy beszélnek az emberek Magyarországon az utcán. Orbán Viktor úgy vélte: "Úgy látjuk, az a korrekt, az a fair, ha megkérdezzük az állampolgárokat a menekültkérdésről."

És most annyira meg vagyunk kérdezve, hogy rögtön többször is válaszolhatunk. A netes kérdőív ugyanis nem alkalmas arra, hogy kiszűrje, ki konzultált már az állammal.

Kovács Zoltán kormányszóvivő és a kérdőívek

MTI / Kovács Attila

Először nevet és címet kell megadni, kipipálni, hogy magyarok vagyunk és elolvastuk az adatkezelési szabályzatot, majd jönnek a kérdések (ha kimaradna egy kérdés, figyelmeztet az oldal). A válaszadás végén pedig az oldal megköszöni a közreműködésünket.

A kérdőívet kitöltöttük többször, fiktív nevekkel, és egyedül akkor jelzett vissza („Ön már kitöltötte a kérdőívet!”), amikor ugyanazt az emailcímet adtuk meg. Az állam nyilván kiszűrheti, hogy egy emailcímhez a megadott név tartozik-e, de ezt a kérdőív nem követeli meg, és nem is lehet elvárni, hogy egy emailhez csak egy konzultálót lehessen hozzárendelni. Fordítva viszont megy a dolog: két emailcímhez két különböző fiktív nevet és címet generálva ki tudtuk tölteni a kérdőívet, az oldal a sikeres kitöltésről küldött üzenetet. A rendszer nem néz IP-címeket (és jól is teszi, hisz egy gépet többen is használhatnak). Egy emailcím szavazhat, de abból egy személynek annyi lehet, amennyit akar.

Az külön megmosolyogtató, hogy ha nem pipáljuk ki a „magyar állampolgár vagyok” mezőt, nem enged tovább a rendszer a kérdésekhez, és figyelmeztet „A konzultációban kizárólag magyar állampolgárok vehetnek részt!”. Ha meg kipipálom, és akár Mézga házaspár néven regisztrálunk, minden oké.

"Fair és korrekt"

MTI / Koszticsák Szilárd

Elvileg az állam persze végigmehetne minden kérdőíven, hogy a rajta szereplő név és cím létezik-e, de ez már a választási ajánlási íveknél sem sikerült. Meg általában nem úgy látszik, hogy a kormányt annyira izgatta volna, hogy valós képet kapjon a kérdésről, hiszen akkor egy kissé szigorúbb és jobban követhető rendszert dolgozott volna ki.

További kérdés, hogy ha a postán megkapott ívet kitöltjük és visszaküldjük, akkor válaszolhatunk-e online, és ezt ellenőrizhetik-e, nehogy véletlenül kétszer szerepeljen a véleményünk a rendszerben, mert akkor az torzítja az összképet.

Most tehát a rendszer arra a legkevésbé jó, hogy tükrözze Magyarország álláspontját a bevándorlásügyben: a kormány már létező és kialakított álláspontja ismeretében és ahhoz igazodván kialakította irányított kérdéseit, amelyek állítása szerint elutasíthatóak (de például a „Tudta-e” kezdetű kérdések esetében csak az állítható, hogy „nem tudtam”, de a sugalmazott állítást nem lehet elutasítani). Majd egymilliárdért elküldik a leveleket, és létrejön egy olyan online konzultáló oldal, amelyen, ha kitartóak vagyunk, százszor is kikelhetünk a menekültek és a bevándorlók ellen. A kormány ezt nevezi fair és korrekt kérdezésnek.

A Miniszterelnökség válaszában lényegében megkerülte kérdéseinket. Az állampolgárok anonim módon válaszolnak a konzultációs kérdésre, "a postai úton és az interneten válaszolók számát ezért külön összesítjük a konzultáció lezárulta után". De hogyan, ha az anonim postai válaszokhoz nincs hozzárendelve név? A hamis nevek problémájára sem válaszolt a Miniszterelnökség. Helyette ezt kaptuk: "Arra biztatunk minden magyar állampolgárt, hogy vegyen részt a párbeszédben. Fontosnak tartjuk, hogy mindenkinek megadjuk a lehetőséget arra, hogy elmondja véleményét akár postai kérdőív, akár az internetes kérdőív segítségével." És kaptunk még egy lózungot: "A konzultáció legfontosabb célja, hogy közvetlenül kérje ki az állampolgárok véleményét a bevándorlás ügyében, amely az Európai Unió egyik legfontosabb közéleti kérdésévé vált az illegális határátlépések drasztikus növekedése miatt." A konzultáció eredményének nyilvánosságra hozataláról is tettünk fel kérdést, választ nem kaptunk.