Tagadta bűnösségét az Orbán-szobor ledöntése kapcsán garázdasággal megvádolt Pityinger László a Budai Központi Kerületi Bíróságon megkezdődött elsőfokú büntetőper szerdai tárgyalásán. A vádirat szerint 2013. szeptember 29-én az Együtt-PM és a Szolidaritás Egyesület politikai demonstrációt tartott az I. kerület Clark Ádám téren. Pityinger László, Dopeman néven ismert rap énekes a rendezvény műsorvezetőjeként a kormányt és a kormányfőt trágár stílusban, durva káromkodások közepette bíráló dalt adott elő, mely közben ugyanakkor a Himnusz több sorát is elénekelte.

"Ez egy poén volt"

Amikor pedig a rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök hungarocellből elkészített, letakart szobrát leleplezték, a szobor ledőlt, a feje letört és a vádlott elé gurult, mire Pityinger egy alkalommal belerúgott. Az ügyészség szerint a vádlott e két cselekménye alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen.

MTI / Kovács Tamás

A büntető törvénykönyv szerint az követ el garázdaságot, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Büntetése alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés, minősített esetben – például ha köznyugalmat súlyosan megzavarva, vagy nyilvános rendezvényen követik el –, akár három év is lehet.

Pityinger László a tárgyaláson elmondta, hogy nem kapcsolódik egyetlen szervezethez sem, de "ellenzéki figura", nyilván ezért kértek fel showmannek. A trágár kormánykritikába kevert Himnusz-idézetek kapcsán kiemelte: hasonló esetek nyomán korábban már többször is eljárást indítottak ellene a hatóságok nemzeti jelkép megsértése miatt, ám azokat az eljárásokat megszüntették, ezért merte most is elénekelni. A miniszterelnök hungarocell szobráról letört fej kapcsán elmondta: pillanat szülte fricska volt, hogy lábbal odébb gurítja. Ezt a mozdulatot nem tervezte meg előre, de mikor elé gurult a "tárgy", a kormányfő kedvenc sportjára gondolva "lábbal megállította, majd odébb passzolta".

A vádlott hangsúlyozta, hogy a véleményét akarta kifejezni, nem állt szándékában erőszak nyilvánítása, vagy annak sugallása, hogy a demokrácia szabályaival ellentétesen elmozdítsák a kormányt. Pityinger a rendezvényt politikai performansznak minősítette, melynek egyik fontos üzenete, hogy kritizálják a miniszterelnök bálvánnyá válását. "Ez egy poén volt" – tette hozzá, és megjegyezte azt is: a jelenlévők tetszéssel fogadták a történteket, a rendezvényt biztosító rendőrök nem léptek közbe. Pityinger László elmondta azt is: a történtek után a sajtóban elnézést kért azoktól, akiknek az ízlését, érzéseit sérthették a történtek.

"Egyszerű, keresztény emberek vagyunk"

A tárgyaláson meghallgattak több tanút, aki feljelentést tett a demonstrációról a tévében vagy az interneten látottak nyomán. A tanúk többnyire a törvény szavait idézve a látottak miatti megbotránkozásukról, félelmükről számoltak be. Egy idős balassagyarmati férfi arról beszélt: rosszul esett neki, hogy ilyen Magyarországon megtörténhet. Sok félelem van benne a Rákosi-rendszer és az azt követő időszak miatt, nincs szüksége lelki terrorra, szorongásra, békés országban szeretne élni, nem anarchiában. A vádbeli események hatására unokája sírva fakadt, kollégái is elborzadtak – tette hozzá. "Egyszerű, keresztény emberek vagyunk, másként gondolkodunk, mint a fővárosiak" – jegyezte meg a tanú, aki többször hangsúlyozta, hogy nem tartozik semmilyen párthoz. Vallomástétele során a tárgyalóban jelen volt egy vele érkező úgynevezett tanúsegítő ügyvéd.

Túry Gergely

Egy másik középkorú férfi tanúvallomásában szóvá tette, hogy vádbeli demonstráció Sztálin szobrának 1956-os ledöntését idézte, továbbá egy vudu szertartásra emlékeztette, ahogy a magyarokat képviselő miniszterelnök szobrát darabokra szaggatták, ütötték, rúgták, szurkálták. Mindez a tanút szerint megengedhetetlen, a kommunizmusra, fasizmusra emlékeztető, félelmet ébresztett benne, hogy hová fajulhatnak az események.

Egy harmadik tanú, aki szintén feljelentést tett a vádbeli cselekmények miatt, arról beszélt, hogy a Sztálin szobrának ledöntésére emlékeztető cselekmény azt sugallta, hogy jogos lenne az erőszak a politikai vezetőkkel szemben, a szimbolikus erőszak a hatalom erőszakos megdöntésének képzetét ébresztette benne.

A bíróság tanúként hallgatta meg a demonstráció egyik szervezőjét is, aki arról számolt be, hogy az eredeti elképzelésnek megfelelően a Sztálin szobornál 1956-ban történtek mintájára a miniszterelnök hungarocell szobrát leleplezték, ledöntötték, részeit a Terror Házához vitték, ám az nem volt a terv része, hogy Pityinger László belerúg az egyik darabjába. A tanú viccnek minősítette a vádlott elleni eljárást, mert az szerinte egy olyan demonstráció miatt folyik, ahol csupán a jelenlegi rendszer bálványimádó jellegét akarták kifigurázni.

A bíróság további bizonyítást rendelt el és szeptemberre napolta a szobor ledöntése kapcsán Pityinger László ellen garázdaság vádjával induló büntetőpert.