Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) mély aggodalommal tölti el az a menekültügyi jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatcsomag, amely a héten került a Magyar Országgyűlés elé – közölte a szervezet.

Az UNHCR szorgalmazza, hogy gyorsított eljárás helyett a hivatalos szervek konzultáljanak a civil társadalommal és a főbiztossággal a javaslatok jogszerűségéről, illetve a háborús konfliktusok elől menekülőkre gyakorolt hatásáról. 

Felidézték, hogy a parlament július 3-i, pénteki ülésén vitatja meg, hogy a javasolt változtatásokat sürgősséggel tárgyalja-e az Országgyűlés a július közepén kezdődő szünet előtt.

„A javaslatok elfogadása több ezer olyan ember életére lenne végzetes hatással, akik Magyarországon próbálnak biztonságra lelni” – mondta Montserrat Feixas Vihé, az UNHCR budapesti székhelyű Közép-európai Regionális Képviseletének vezetője.

„Arra kérjük a magyar kormányt és a képviselőket, biztosítsák, hogy a menekültügyi jogszabályok módosításai összhangban maradnak a nemzetközi és regionális menekültvédelmi sztenderdekkel.”

A vitatott javaslatok között szerepel a menedékjogi kérelmek megfelelő garanciák nélküli, gyorsított eljárásban történő vizsgálata, a menedékkérők visszaküldése olyan, az Európai Unión kívüli országokba, ami nem biztonságos számukra, valamint a menedékkérők, ezen belül nők, gyermekek és különleges szükségletekkel bírók hosszas fogvatartásának fenntartása.

„A magyar menekültügyi rendszer már ezelőtt is egyre szigorodott. Attól tartunk, hogy az új módosítások ellehetetlenítik a háborús konfliktusok és üldöztetés elől menekülők számára, hogy biztonságra leljenek ebben az országban” – tette hozzá Montserrat Feixas Vihé. „Megértjük Magyarország biztonsággal kapcsolatos aggályait, de ennek kapcsán nem szabad pont az áldozatokat veszélybe sodorni.”

A szerb-magyar határszakaszra tervezett kerítésről a főbiztosság azt közölte, minden országnak joga van határai védelmére, beleértve az engedély nélküli határátlépés ellenőrzését, az embercsempészet és emberkereskedelem elleni küzdelmet, de ezt úgy kell végezni, hogy az segítse a menekültek jogainak védelmét, az intézkedéseknek pedig összhangban kell lenniük az államok nemzeti, európai uniós és nemzetközi jogban foglalt felelősségével, ideértve a menedékkérés jogának biztosítását. A tervezett kerítés valójában még inkább az emberkereskedőknek és embercsempészeknek szolgáltatja ki a menekülteket.

Magyarországon 2015 első hat hónapjában 61 ezer ember nyújtott be menedékkérelmet. A menedékkérők hozzávetőleg 80 százaléka háborús övezetből – Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezett, és legtöbbjük feltehetőleg nemzetközi védelemre szorul – közölték.