Az Amnesty International (AI) kedden sajtótájékoztatón mutatta be Európa határvidékei című jelentését, amelyben a migránsok balkáni útvonalán található országok menekültügyi helyzetét tárta fel a menekültekkel folytatott interjúk alapján. A jelentés megállapítja, hogy a Görögországnál belépő menekültek számos esetben bántalmazásnak, atrocitásoknak vannak kitéve, és nincs biztosítva számukra az elégséges jogi védelem sem.
A szervezet több mint száz interjút készített menedékjogra jogosult személyekkel – szírekkel, afgánokkal, irakiakkal –, akik arról számoltak be, hogy mind állami, mind bűnözői csoportok szintjén számos atrocitás érte őket. A határövezetekben általános a visszafordítás vagy a bántalmazás, a menekülteknek sokszor le kell fizetniük a határőrizeti szervek tagjait.
A felsorolt országokban sokszor hosszú hónapokra jogtalanul, érdemi eljárás nélkül őrizetbe zárják őket, ami jogsértő gyakorlat, mint ahogy az is, hogy nem engedik őket belépni például Magyarország területére. Az őrizetbe vétel körülményei rosszak, a menekültek nem tudnak fellebbezni a döntés ellen, és nem férnek érdemi jogorvoslathoz.
"Csak kidobjuk a hullátokat"
Macedóniában néhány szír fogoly éhségsztrájkkal akarta kifejezni elégdetlenségét egy börtönben, mire egy rendőr azt vetette oda neki: "ha itt meghaltok, senkit nem fog érdekelni, csak kidobjuk a hullátokat".
A jelentés kimondja, hogy sem Görögországnak, sem Macedóniának, sem Szerbiának nincsen működő menekültügyi rendszere, ezért az sem állja meg a helyét, amit Orbán Viktor június eleji rádióinterjújában állított: hogy mire a menedékkérők Magyarországra érnek, már "mind gazdasági bevándorlók", hiszen biztonságos harmadik országban kerültek be a menekültügyi rendszerbe.
Fazekas István
Ezekben az országokban nagyon alacsony a menekültügyi elfogadás aránya: 2014-ben Macedóniában 10 menedékkérő kapta meg a menedékstátuszt, Szerbiában pedig egy. Az elbírálás hosszú időtartama is eltántorítja a menekülteket a kérelem beadásától.
Magyarországon "a menedékjog kiüresítése" zajlik
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban is megfogalmaz néhány állítást: a menekültügyi őrizetet túlságosan általános indoklással és szinte automatizmusszerűen rendelik el, és az őrizetbe vétel meghosszabbítása is szinte rutinszerű, ami traumatizálja a menekülteket. A befogadótáborok ellátásának színvonala nem elégséges. Mindezért az Amnesty nyomatékosította: sokkal inkább a menekültügyi rendszert kellene fejleszteni, mint a határőrizetet.
A Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta is felszólalt. Ő a hétfőn elfogadott menekültügyi törvénymódosításokról beszélt, amelyek közül a legfontosabbnak azt tartja, hogy módosulhat a biztonságos harmadik ország kategóriája, kiterjesztve azt Szerbiábra, Görögországra, Macedóniára is, miközben épp a fent ismertetett jelentés bizonyítja, hogy ezek az államok nem tekinthetők biztonságos harmadik országnak.
Az sem megnyugtató változás, hogy a törvény hatályba lépésétől kezdve (ami augusztus elejére tehető) nagyon lerövidül a menekültügyi kérelmek elbírálásának határideje, három nap marad a menedékkérő fellebbezésére, és nyolc nap alatt kell megszületnie a határozatnak. "Ez a menedékjog kiüresítése" – összegzett.
A hvg.hu kérdésére az AI képviselői elmondták, hogy ha a menedékkérőknek reális esélyük lenne normális menekültügyi eljárásban részesülni a vizsgált országokban, akkor nem vándorolnának tovább Magyarországra és az EU többi tagállama felé. Ugyanakkor sokan azért mennek tovább, hogy családtagjukhoz csatlakozzanak, aki már letepeledett egy másik EU-tagállamban.
