Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Ma negyedik osztályig gyakorlatilag eldől, egy kisdiák továbbtanulhat-e, vagy szakiskolába kényszerül. Ezt az antimobilizációs trendet fordítaná meg egy ügyesen bevezetett kilenc évfolyamos általános iskola. A köznevelés szinte minden elemén változtatni kéne, és még úgy sem egyértelmű a siker. Rogán Antal már a 2016-17-es bevezetést emlegette, a szaktárca szerint viszont korai még erről beszélni. Ami biztos: érettségizni hamarosan már senki nem fog 18 évesen.

A kormány a kilencosztályos általános iskola bevezetése mellett tette le a voksot. A köznevelésért felelős államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit szerint ezzel tudnák az oktatás tartalmát megerősíteni, a felgyülemlett, "megtaníthatatlan" tananyagmennyiséget jobban elosztani. A bevezetés mikéntjéről a szakmai egyeztetés után indulna meg szélesebb körű társadalmi vita. A Fidesz oktatáspolitikusa, Pokorni Zoltán júniusban a HVG-nek azt mondta, hogy egy-két évtizedbe is beletelhet, mire ez sikerülhet, hiszen a szakképzési törvény közelmúltbeli módosítása előirányozta a 3+2 éves szakgimnáziumok és 4+1 éves szakközépiskolák létrehozását, ami elszívja az erőforrásokat.

"Nincs olyan ország, amelynek elég pénze lenne egyszerre bővíteni a középfokú és az általános iskola évfolyamait" – mondta Pokorni, aki szerint a kilenc évfolyamra való átállás fontosabb ügy lenne a szakképzés átszervezésénél, ami viszont az előbbit elodázhatja. Pokorni a témában egyébként már kapott egy pofont a kormányzattól: 2011-ben Hoffmann Rózsa azzal söpörte le az asztalról a felvetést a kilencosztályos iskoláról, hogy nincsen rá pénz.

Mai helyzet: gyakorlatilag kasztrendszer

De miért is van szükség a kilencedik osztályra? Nemzetközi összehasonlító kutatások bizonyítják, hogy Magyarországon a szakiskolák és a gimnáziumok teljesítménye között hatalmas szakadék tátong: ahogy Radó Péter oktatáskutató egyik tanulmányában fogalmazott: olyan, mintha egy harmadik világbeli és egy fejlett ország tanulóit hasonlítanánk össze, amikor a szakiskolák, illetve a gimnáziumok diákjainak a teljesítményét vetjük egybe. Ezek a különbségek pedig nem középfokon keletkeznek, hanem már az óvodában és az általános iskola első négy évében – ami azt is jelenti, hogy már akkor eldől, kinek van esélye bejutni a gimnáziumba, és kinek a szakiskolába, ahol a szakadék tovább mélyül.

Már az óvodában eldől
©

A rendszerbe tehát megfontolandó lehet beiktatni egy felzárkóztató évfolyamot az általános iskolában, mégpedig úgy, hogy az csökkentse "az eltérő családi hátterű gyerekek között kialakuló teljesítményszakadékot". De mikor? A közvélekedés szerint az alsó tagozatban "még minden oké", a felsőben kezd szétnyílni az olló, de ezt Radó szerint a kutatások cáfolják. A legjobban és a legrosszabban teljesítők között matematikában, természettudományban és szövegértésben is Európában nálunk a legnagyobbak a különbségek.

A probléma valós, a kilenc osztály gyakorlati megvalósítása egyáltalán nem mindegy – kulcsfontosságú a rugalmasság. Mint megtudtuk, a lengyel mintát tervezi átvenni az Orbán-kormány: az ottani 6+3 éves iskola felel meg nálunk az általános iskolának, és nálunk is a hatodik osztály után egy hároméves előkészítő szakasz következne. (A reform kezdeményezőjével, Mirosław Handke volt oktatási miniszterrel készült interjúnk itt olvasható.)

Decentralizálni is kéne

A kilencosztályos általános iskola Radó szerint valóban megalapozhatna egy valódi teljesítményjavulást. De ez önmagában szerinte még nem elég. Lengyelországban a szerkezeti rendszer mellett lezajlott 1998-99-ben egy decentralizációs és liberalizációs tantervi folyamat is, valamint innentől a diákoknak a hatodik és kilencedik évfolyam végén erős vizsgákon kell számot adniuk tudásukról – nálunk az érettségiig nincs kimeneti ellenőrzés, az általános iskola nem ad számot az adott tudásról, csak indirekt módon, amikor a diákok elkezdenek kipotyogni a középfokú oktatásból.

Ahhoz, hogy a kilencosztályos átalakulásnak értelme is legyen, Radó szerint az iskolák tantervi és szakmai autonómiájának visszaállítása alapvető lenne (és az iskolákat rá kéne kényszeríteni saját tevékenységüknek átgondolására). Mint ahogy az is, hogy a hatodik év végén is legyen valamiféle követelmény, elvárás. Át kellene állni az egyes tanárok értékeléséről az iskolák "kockázatalapú külső értékelésére", és az iskoláknak forrást kellene biztosítani a célok eléréséhez. (Ezt Lengyelországban úgy oldották meg, hogy az iskolákat fenntartó önkormányzatoknak megadták a lehetőséget, hogy a fejlesztési forrásaikat maguk osszák be: mivel a vizsgarendszer miatt jól látszanak a kimeneti teljesítmények, erős verseny alakult ki az iskolák és rajtuk keresztül a települések között – az önkormányzatok pedig fontosnak tartják, hogy az iskolák közötti rangsorban ne maradjanak le.)

Tanévnyitó egy általános iskolában - kilencszer
©

Radó egyetért Pokornival, hogy a sikeres átszervezéshez idő kell, nem elég hozzá egy ciklus. Márpedig Rogán Antal fideszes frakcióvezető azt szeretné, hogy az átalakítás 2016-17-re megvalósuljon. A második Orbán-kormány oktatásügyben egyébként két dolgot nem szeretett: konzultálni és decentralizálni.

Rengeteg dolgon kéne változtatni

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, hogy pedagógusi véleményeket kértek be a kilencosztályos iskolával kapcsolatban. A beérkező válaszok három téma köré csoportosultak: 1. javítani kell az alapkészségeket, hogy az alapképzésből kikerülők közül senkinek ne okozzon gondot az olvasás, írás, számolás; 2. át kell gondolni a tananyagot, és nem szabad növelni; 3. nem csökkenhet a középiskolai évfolyamok száma. Horváth szerint a legfontosabb, hogy a célok meghatározását a legszélesebb konszenzus kísérje.

Bár a pedagógus szakszervezetekkel hivatalosan nem tárgyaltak, a 9 osztályos iskola kezdeményezése elnyerte az ő tetszésüket is, vélhetően azért, mert a plusz egy évfolyammal bővülő munkalehetőségekkel számolnak. Egyébként ők is úgy látják, hogy a kilencedik évfolyam bevezetése csak akkor támogatható, ha az tanterembővítéssel és tananyagcsökkentéssel jár, és hogy az átszervezést nem lehet elsietni.

Az Index nemrég számba is vette, mit kellene megváltoztatni a 9 osztályos iskolához – szinte mindent. Ha az alsó tagozathoz csapnak még egy osztályt, a tanítók képzését kéne bővíteni, és több szaktanár kell a rendszerbe, akikből már ma is hiány van. Ha a felső tagozat bővülne, szintén több szaktanár kéne, és több osztálytermet kellene építeni. Emellett a tanterveket is újra át kellene írni. Egyébként a kilencosztályos modellre már fél Európában átálltak (lásd keretes), és általában fontos fordulópont a 12 éves kor, amikorra igazán meg kellene erősödnie a gyerekek absztrakt gondolkodásának.

Az biztos, hogy bővítésekre, fejlesztésekre lesz szükség az új rendszer kialakításához, mint ahogy Horváth a hvg.hu-nak mondta, "ha nem lesz több pénz a rendszerben, teljesen felesleges" a bevezetése.

Emmi: Lesznek még egyeztetések, kitolódik az érettségi

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megkeresésünkre megerősítette, hogy a kilencosztályos iskola társadalmi vitája megkezdődik "a közeljövőben". A tárca állítása szerint már begyűjtött rengeteg véleményt a szakszervezetek, a szakma és a tudomány képviselőitől, de lesznek további egyeztetések. A szülőket is megkérdezik az ügyben, miután "korábban senki sem volt kíváncsi a véleményükre, pedig közvetlenül érinti őket a kérdés". A javaslat az információk összegzése után kerül a kormány elé. Ez a megfogalmazás közeli döntést sejtet, de a tárca azt is leszögezi, korai még pontos időpontról beszélni, hiszen generációk sorsát befolyásoló döntésről van szó, és számos területet érint a változtatás a termek építésétől a pedagógusszámig.

©

Amit az Emmi kérdésünkre leszögezte, a középiskola nem lesz rövidebb, befejezése egy évvel kitolódik  a jelenlegihez képest – így legkorábban 19 évesen érettségiznek majd a diákok, "de ez nem lesz különösen nagy változás, mert az érettségizők átlagéletkora most is inkább 19 éves kor körül van. Sokan eleve később kezdték el az első osztályt", írja az Emmi.

Az egyre inkább kísérleti laboratóriumnak használt (és GDP-arányosan egyre kevesebb forrásból részesülő) közoktatásnak (lásd Klik-féle centralizáció, majd decentralizáció, Kello-átszervezés, tankönyvpiaci machinációk, szakképzési reform) a legkevésbé van szüksége még egy átgondolatlan újításra. A szlovák példa figyelmeztet: a rosszul, előkészítetlenül, elhamarkodottan bevezetett kilencosztályos rendszer csak ront a helyzeten, a közoktatás pedig végképp nem a felemelkedés, hanem a kasztrendszerbe iktatás eszközévé válik.

Variációk 9 osztályra

- Német verzió: itt negyedik évfolyam után a diákok lépnek egyet, és öt különböző iskolarendszerben folytathatják, de az 5. és 6. évfolyam egy orientációs szakasz, amelyben felmérik, kinek milyen iskola a legmegfelelőbb a képességek, tehetség és érdeklődés szerint.

 

- Szlovák verzió: egyszerűen az általános iskola végéhez csaptak még egy osztályt – a szövegértésben még nagyobbat romlott a teljesítményük a későbbiekben, mint nekünk. A szlovák rendszert vették át 2011-ben a románok is.


- Lengyel rendszer: a hatodik osztály után épít be egy egységes háromosztályos gimnáziumot, amely után hároméves, különböző típusú középfokú oktatási intézményben folytatható a tanulás.


- Cseh rendszer: egységes kilencosztályos rendszer.


- Szlovénia, Finnország, Észtország: ugyanúgy 1999-ben vezették be, mint a lengyelek, de háromszor hároméves általános után négyéves gimnázium jön, így érettségizni 18 évesen lehet.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Dokumentumokkal cáfolja a Fidesz Karácsony Gergely állítását

Dokumentumokkal cáfolja a Fidesz Karácsony Gergely állítását

Szándékosan süllyesztettek el egy repülőt Törökországban

Szándékosan süllyesztettek el egy repülőt Törökországban

Nem váltották valóra a nyugdíjasok Kósa Lajos álmát

Nem váltották valóra a nyugdíjasok Kósa Lajos álmát

Beiktatták Szlovákia első női államfőjét

Beiktatták Szlovákia első női államfőjét

570 milliárd forintot már most elköltött a Volkswagen a dízelbotrány miatt jogászokra, és messze még a vége

570 milliárd forintot már most elköltött a Volkswagen a dízelbotrány miatt jogászokra, és messze még a vége

Gyereke útlevelével akart egy kisfiút átvinni Ferihegyen egy iraki nő

Gyereke útlevelével akart egy kisfiút átvinni Ferihegyen egy iraki nő