Az osztrák közigazgatási bíróság megállította egy menedékkérő nőnek és gyermekének Magyarországra való visszatoloncolását – írja a Der Standard online.

Az egyedülálló nő korábban menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, azonban 2014 októberében továbbutazott Ausztriába, jelenleg több kiskorú gyermekével együtt visszatoloncolása ellen küzd. A dublini egyezmény ügyében Magyarország lenne az illetékes. Ezt tavaly májusban a szövetségi bíróság meg is erősítette, Magyarországot akkor a menekültek befogadása szempontjából biztonságos országnak minősítette.

A másodfokú bíróság most azzal indokolta döntését, hogy "jelenleg már nem áll fenn az a jogi vélelem, miszerint Magyarország biztonságos ország a menekültek számára".  Az indoklás szerint az emberi jogok európai egyezményének vagy az Európai Unió Alapjogi Chartájának megsértésének veszélye esetén nem kerülhet sor a kiadatásra.

A döntés szerint a helyzet Magyarországon 2014 októbere óta "jelentősen megváltozott", ezért a menekültügyi hivatal, valamint a szövetségi bíróság még folytatja a vizsgálatot, hogy Ausztria a menedékkérőket a dublini egyezmény értelmében Magyarországra visszaküldheti-e.

Hangsúlyozták: egyedi döntésről van szó, azonban a döntés iránymutató lehet más hatóságok számára is. A Der Standard online szerint az osztrák belügyminisztérium vizsgálja a bírósági döntést.

Szemben azzal a téves értelmezéssel, amely szerint Ausztria Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága általános értékítéletet mondott volna a magyarországi menekültügyi rendszerről és ellátásról, az osztrák fórum csupán egy alsóbb fokon, egyedi ügyben meghozott döntést helyezett hatályon kívül eljárási okokra hivatkozva - reagált az Igazságügyi Minisztrérium a hírre hétfőn este.

Közleményükben azt írják: az osztrák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság szerint az afgán anya és gyermekei ügyében vizsgálni kellett volna az egyedi körülményeket, tekintettel a család sajátos helyzetére és az utóbbi időben Magyarországra nehezedő példátlan migrációs nyomásra. "Az ügy hátteréhez tartozik az is, hogy az afgán család korábban már Magyarországon is benyújtott menekült státus iránti kérelmet, azonban annak elbírálása előtt elhagyta az országot" - teszik hozzá.

Az osztrák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság döntése is megállapította, hogy a magyarországi menekültügyi rendszerre vonatkozó általános következtetés ebből az egy esetből nem vonható le - írta a tárca.