Kedden kezdi 11 órásra tervezett vádbeszédét a vörösiszap perben eljáró Fejes Péter ügyész, az ügyben legkorábban decemberben születhet ítélet. A Mal Zrt. Ajka melletti X. számú iszaptározója öt évvel ezelőtt szakadt át, az erősen lúgos tartalmú zagy elöntötte a környező települések, Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A szennyezés a Torna-patakon és a Marcalon keresztül kijutott a Rábába, onnan a Mosoni-Dunába, illetve a Dunába.

Magyarország történetének eddigi legsúlyosabb ipari katasztrófájának okozójaként az ügyészség 15 ember ellen emelt vádat – a gyárigazgatótól a  többnyire Németországban tevékenykedő kereskedelmi igazgatón át a gátőrig – halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt. Az iszaptározót korábban ellenőrző zöldhatóság viszont nem került az ügyészség látókörébe.

Minden vádlottra végrehajtandó szabadságvesztést kértek

A 91 oldalas vádirat szerint a vádlottak - akik kivétel nélkül az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak - üzemeltetési, ellenőrzési, intézkedési mulasztásaik folytán felelősek a közveszély előidézéséért és annak következményeiért. Erre hivatkozva minden vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte a vádhatóság képviselője. Egyebek mellett felrótták például a vádlottaknak, hogy csak a katasztrófa bekövetkezte után egy órával értesítették az illetékes szerveket és intézkedtek. (Mint utóbb kiderült, mindezt egy rosszul járó órára hagyatkozva.)

MTI

Az elmúlt években mintegy 170 tárgyalási napon a vádlottak mellett több tucat tanút és szakértőt hallgatott meg a bíróság, és több ezer oldalnyi iratot ismertetetett. Menet közben folyamatosan derültek ki súlyos eljárási hibák, amelyek miatt nem született még elsőfokú ítélet sem az ügyben. „Ha öt évvel ezelőtt a tárgyalást nem a politikának való megfelelési kényszer vezette volna, ha a nyomozók nem befolyásolták volna az ügybe bevont szakértőket, ha a vádlottak már a nyomozati szakban elmondhatták volna észrevételeiket, szóval, ha az elfogulatlan és tisztességes eljárás feltételei kezdettől biztosítva lettek volna, már rég megszülethetett volna az ítélet” - értékelt Sándor Zsuzsa korábbi büntetőbíró, aki személyesen követi a büntetőper tárgyalásait.

Szakértőket kellett kizárni

Az eljárás során kiderült például, hogy a szakvélemények készítőit politikusok vitték először a helyszínre, emiatt elfogulatlanságuk megkérdőjelezhető. A bíróság hosszasan feszegette a szakértők kirendelésének körülményeit, és súlyos szabálytalanságokra bukkant, míg végül eljárási szabálysértésre hivatkozva ki kellett zárni az ügyből Farkas József szakértőt, és a bizonyítékok köréből ki kellett rekeszteni minden olyan szakvéleményt, melyet ő is jegyzett. (A kizárásról szóló döntést az ügyészség fellebbezése nyomán a Győri Ítélőtábla megváltoztatta, így a vélemény elvben újból felhasználható.) Ugyanez történt Nagy László szakvéleményével is, aki eleinte nem is szakértőként, hanem az árvízvédelmi törzs résztvevőjeként volt a katasztrófa helyszínén – derült ki az egyik tárgyaláson.

Furcsaságokat a bizonyítási eljárás vége is tartogatott: az ügyész ugyanis augusztusban vádbeszéd helyett úgynevezett végindítványt nyújtott be, és ebben szinte valamennyi vádlottal szemben módosította, illetve kiterjesztette az eredeti vádat. Erről is kell majd döntenie a Veszprémi Törvényszéknek, amely a védőbeszédek és a vádlottak utolsó szó jogán elmondott beszéde után legkorábban decemberben hirdethet elsőfokú ítéletet.

Ettől függetlenül a Mal Zrt. felelősséggel tartozik - ezt már tavaly februárban kimondta a Kúria egy kártérítési perben, melyet Konkoly József devecseri lakos indított. Eszerint a katasztrófát elsődlegesen az iszaptározó építési hiányosságai, és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták. Igaz, mindebből nem következik, hogy a károsultak a pénzükhöz jutnak.

A károsultak sorban állnak

A Konkoly-per volt az első a Mal Zrt. ellen indított eljárások sorában, amiben az iszapömlésben megsemmisült ház és a tönkrement ingóságok miatt indítottak vagyoni, az átélt szenvedések miatt pedig nem vagyoni kártérítés címén – ebben az esetben összesen 23 millió forintot követelve. Így ő volt az első, aki kapott is valamennyit a neki megítélt kártérítésből, ideiglenes intézkedésként 11 millió forintot, melyet bírósági végrehajtással sikerült bevasalni a cégen.

Stiller Ákos

A károsultak összesen több mint egymilliárd forint kártérítési igénnyel jelentkeztek, a legtöbben azonban még a megnyert perekben sem juthattak a pénzükhöz. Mire ugyanis a jogerős ítéletek megszülettek, a Mal már felszámolás alá került, így ezek a követelések csak „sorban állnak” a felszámoló nyilvántartásában. Legalábbis azokéi, akik képesek és hajlandók voltak a kárigény 1 százalékára rúgó regisztrációs díj kifizetésére.

Az adósságok sora hosszú: a legnagyobb tétel a zöldhatóság által kivetett, minden idők legnagyobb, hulladékgazdálkodási bírsága (135 milliárd forint), amely mellett a Torna patakba ömlött iszap miatt kiszabott vízszennyezési bírásg (további 2,3 milliárd forint) szinte eltörpül. A késedelmi pótlék is csak gyűlik, ami együttesen már több mint 16 milliárd forint.

Az állami követelések mellett a szállítók és a bankok összesen 20 milliárd forintnyi hitelezői igénye. Bő egymilliárdot tesz ki azoknak a magánszemélyeknek a kártérítési követelése, akiknek az iszapömlés elvitte a házát, vagy más módon szenvedték meg a katasztrófát. A felszámolási eljárás előtt indított 41 perben együttesen 932 milliós kártérítést kérnek a Maltól.

Más-más stratégiával pereltek

A Kolontárra és Devecserre zúdult vörösiszap okozta katasztrófa miatt több száz magánszemély készült kártérítési perre, végül – részben „próbaként” – több mint negyven eljárás indult. Az áldozatok más-más stratégiát követnek: százan egy pertársaságba tömörülve, ugyanennyien pedig 40 külön perben próbálták érvényesíteni az igényüket. A felszámolási eljárás során bejelentett összesen 414 millió forintnyi követelést a vitatott hitelezői igények között tartja nyilván a felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft., és a Veszprémi Törvényszéktől várja annak megállapítását, hogy jogosak-e.

A kártérítési perek folyamatosan zárulnak le. „Heti, havi rendszerességgel vannak tárgyalások - mondta a hvg.hu kérdésére Magyar Gábor ügyvéd. Hozzátéve, ügyfelei közül volt, akinek 32 millió forintot ítélt meg a bíróság. Az, aki megsérült 4-5 millió forintot, aki pedig elvesztette hozzátartozóját 8-10 millió forintot kapott. Az, akinek az élete nehezült el a katasztrófa nyomán - például azzal, hogy nem tudott elköltözni, értéktelenebb lett a háza - kétmillió forintos kártérítéssel számolhatott.  Berecz Zsolt veszprémi ügyvéd tájékoztatása szerint az általa több bíróságon indított eljárásokban fejenként 2-3 milliót ítéltek meg.

Úgy tűnik, igazából azok jutottak kártérítéshez, akik annak idején elfogadták az állam segítő kezét, és vagyoni kárigényükért nem pereskedtek. Ezzel a lehetőséggel azonban csak a közvetlen károsultak élhettek. Azokra viszont – akiknek a házát nem vitte el az iszapáradat, de más módon megszenvedték a katasztrófát - nem terjedt ki az állami kártalanítás.

A tarthatatlan állapotoknak februárban lett vége, akkor döntöttek arról, hogy az állam kifizeti a Mal Zrt. helyett a vörösiszap-katasztrófa károsultaknak jogerősen megítélt nem vagyoni kártérítést. A költségvetésben erre 400 millió forintot különítettek el: ebből pénzt az kap, akinek a bíróság jogerősen megállapított nem vagyoni kártérítést. Igaz, a bírósági ítélet ellenére az állam kamatot nem, csak a tőkeösszeget fizet.  Az elkülönített keretből szeptember végéig harminchárman kaptak összesen 91,5 millió forintos nem vagyoni kártérítést a vörösiszap-károsultak közül.