Áder a menekültválságról: Egyetértés van a visegrádi négyek és Horvátország között

Áder János köztársasági elnök szerint a menekültválság alapvető kérdéseiben egyetértés van a visegrádi négyek és a horvát elnök között. Áder határozottabb fellépést és több pénzügyi forrást vár az Európai Unitól, hogy kezelni tudják a válságot, a megromlott horvát-magyar viszonyról viszont nem esett szó a Balatonfüreden tartott csúcstalálkozón.

  • hvg.hu hvg.hu
Áder a menekültválságról: Egyetértés van a visegrádi négyek és Horvátország között
Áder János köztársasági elnök a kétnapos balatonfüredi csúcstalálkozó sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a menekültválság lényeges kérdéseiben egyetértés van a V4-es államfők és a horvát elnök között, így például abban is, hogy az EU határvédelmét meg kell erősíteni és jogszerűen kell eljárni, ahogyan az a világ más országaiban is történik, viszont Áder határozottabb fellépést vár az Európai Uniótól. A menekültek egy része valóban háború elől menekül, és az EU-nak kötelessége gondoskodni róluk – mondta Áder, aki azt várja az EU-tól, hogy biztosítson több pénzügyi forrást a menekülttáborok felállításához és fenntartásához.

A magyar köztársasági elnök szerint a migrációs válság egyszerre jelent humanitárius, bűnügyi és biztonságpolitikai kihívást. A menekültek között lehetnek olyanok, akik "bizonyos küldetéssel érkeznek", ami minden uniós országnak nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mondta Áder. Arra nem tért ki, hogy pontosan milyen küldetésre gondol.

Közös politikát sürgetnek

Andrzej Duda lengyel elnök a kvótarendszert kritizálta, véleménye szerint a menekülthelyzet kezelésére nem ez a hatékony megoldás. Hasonlóan a lengyel elnökhöz, Andrej Kiska szlovák államfő is közös uniós politikát sürgetett, nehogy Európa ismét keleti és nyugati részre, régi és új tagállamok csoportjára essen szét, érvelt. A szlovák politikus arra is rámutatott, hogy az államfők feladata az emberek megnyugtatása, mert sok politikus az emberek félelmére apellál. Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő szerint ellenőrzött határátlépésre van szükség, amit azt jelenti, hogy a zöldhatárt ellenőrzik, de a határátkelőkön továbbra is be lehet majd lépni. Ez nem jelentene teljes határzárat. A horvát államfő azt is elmondta, hogy arról nem esett szó a csúcstalálkozón, hogy mikor léphet életbe a magyar-horvát határzár.

Nem voltak kínos témák

A Magyar Nemzet csütörtökön arról írt, hogy a horvát és a magyar államfő kínosan ügyelt a szerdai budapesti közös sajtótájékoztatójukon, hogy ne kerüljenek elő a két ország kapcsolatát megrontó kényes témák, vagyis a magyar-horvát határon épített kerítés, a tervezett határzár, és a durva, sokszor személyeskedő nyilatkozatok a két kormány között. A Sándor-palotában tartott eseményen Kolinda Grabar-Kitarovic azzal intézte el a kétoldalú kapcsolatok megromlását, hogy "Az utóbbi időben mintha árnyék vetült volna a magyar-horvát kapcsolatokra". Az Áder Jánossal közösen tartott sajtótájékoztatón ráadásul összesen két kérdést engedélyeztek a sajtónak, az egyiket a horvát tévé, a másikat a Reuters tehette fel, vagyis a magyar sajtó semmit sem kérdezhetett Ádertől – áll a Magyar Nemzet cikkében, amely szerint a Reuters ugyan rákérdezett, hogy mi a horvát stratégia, ha Magyarország lezárja a határokat, de Grabar-Kitarovic kitért a kérdés elől.

Örülhet a világ, ha nagyobb baj nélkül megússza, hogy az USA megtámadta Iránt

Örülhet a világ, ha nagyobb baj nélkül megússza, hogy az USA megtámadta Iránt

Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.