„Ultragáz, de próbálták a kormány által elvárt irányban értelmezni a felvételeket. Ezeket még így is alig tudták használni, mert volt ott mindenféle fotó és videó, csak nem felelt meg a célnak. A szerkesztők egyesével nézték végig, találnak-e valami nagyon durvát, de például az egyik valóban véres felvételről kiderült, hogy a síiták Asúra ünnepéről készült. Ami egy külső szemlélőnek tényleg durván hat elsőre, de ennyiből a magukat keresztre feszítő keresztények ünnepe is az” – mondta névtelenséget kérve egy tévés forrásunk. Egy másik felvételen állítólag katonai szervezet tagjainak tűnő emberek ástak, amire forrásunk szerint azt akarták ráfogni, hogy sírokat készítenek. Ilyen durva torzítást végül nem vállaltak be, mert sem a beszédükből, sem a nevetgélős jelenet más elemeiből nem ez jött le.

Menekültek a Keleti pályaudvarnál 2015. augusztus 30-án

Fülöp Máté

Az M1 Híradója négy alkalommal is foglalkozott a közelmúltban a migránsok által állítólagosan eldobott telefonok tartalmával és azok értelmezésével. A köztévé a Betyársereg honlapján is megtalálható történetet vett át minimális forráskritikával, videókat és fotókat közölt, majd spekulációkba menő értelmezéseket csatolt hozzájuk. Az állítólagos lefejezéseket, halottakat ábrázoló felvételek, illetve netről letöltött toborzóvideók alapján olyan következtetésekre jutott, amelyek mind sajtóetikai, mind adatkezelési, mind nemzetbiztonsági szempontból aggályosak voltak, legalábbis a nekünk nyilatkozó jogász és informatikai igazságügyi szakértő szerint.

Jönnek a tippek, hogy kéne ráerősíteni

Információink szerint az erőltetett rémhírkeresés menekültügyben továbbra is prioritás, és egyértelműen külső nyomásra folyik. A híradó felelős szerkesztőivel, újságíróival szemben elvárás, hogy a migránsok megítélését negatívan befolyásoló anyagokat gyártsanak. „Kínos kötelességnek fogják fel. De kapják is hozzá kívülről a tippeket, állítólag rendszeresen érkeznek a tippek és információk a vezetéshez, mit lehetne felhasználni ebben a témában. Ezt adják tovább utána a műsorkészítők felé, ha például egy bevándorló kirabol egy dél-olasz turistát, azonnal be kell szerezniük az anyagot” – magyarázta a műsorkészítés folyamatát régről ismerő forrásunk. Szerinte benn is érzik, hogy „nemzetközi szinten is leült már ez az egész kérdés az elmúlt hónapokhoz képest, vagy legalábbis már a megoldásról szólnak a hírek”. Ha pedig „már nincs akkora feszültség, rá kell erősíteni”.

A határnál talált mobilokon lévő felvételeket – ahogy az MTI is beszámolt róla – a csatorna megmutatta Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértőnek, aki utána az M1 műsorában beszélt arról, hogy milyen „megrázó” fotókat és videókat látott a telefonokon. Így többek közt a „legbetegebb fotót, amit egész életében látott” – fogalmazott Spöttle, aki utána más médiumokban is szerepelt, és mindenhol a terrorizmus veszélyéről beszélt.

A biztonsági szakértő szerint akkor is van terrorveszély

Egy MTV-t belülről ismerő forrás szerint a telefonok megszerzéséhez is köze volt a szakértőként megszólaltatott Georg Spöttlének, de ezt a szakember a hvg.hu kérdésére tagadta. Mint mondta, őt először egy híradós szerkesztő kérte meg, nézze meg a mobilokon talált, idegen nyelvű tartalmat, mielőtt megmutatják egy tolmácsnak. „A teljes, 11 gigabájtnyi anyagot kapacitáshiány miatt nyilván nem tudtam átnézni, csak a nekem megmutatott felvételekről mondtam véleményt” – jelentette ki. Továbbra is állítja, hogy ezek közt nagyon durva videók voltak, így olyan, ahol egy keresztény nőt támadnak meg és égetnek meg, illetve egy lefejezést ábrázoló felvétel. Arról csak tőlünk hallott, hogy az Élet és Irodalomban, illetve egy blogban könnyen megtalálták, hogy az egyik sokkolónak mondott, állítólag halott csecsemőt ábrázoló kép egy mexikói lejárató kampány része. De ettől függetlenül szerinte akkor sem szabad elhallgatni magát a terrorveszélyt. „Hülyék lennének az olyan szervezetek, mint az Iszlám Állam, nem kihasználni a migránshullámhoz hasonló lehetőséget, hogy átküldjenek terroristákat Európába” – jegyezte meg.

Szerinte sem lehet biztosan tudni, hogy a felvételeket nem manipulálhatták előzően, de mint mondta, a tévések által neki megmutatott mobilok egy része meg volt rongálva, pont úgy néztek ki, „mint amit a migránsok eldobtak, mielőtt továbbmennek, hogy ne találják meg náluk”. Információi szerint azóta ezeket a tévésektől már le is foglalták a rendőrök (ahogy azt korábban megírtuk, nyomozás indult az ügyben – a szerk.).

Amit bemutattak, az is lyukra futás lett

A köztévé eljárása különböző jogsértések gyanúját vetette fel. Mivel a telefon(oka)t a Híradó egyik nézője (aki a Betyársereg honlapján is elbeszéli az esetet) találta, az(oka)t nem szolgáltatta be a rendőrségnek, hanem állítólag átadta a tévének. Ezzel a tiltott adatszerzés és az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményének gyanúja merült fel mind az ő, mind a köztévé részéről. Úgy tűnt, a megszerzett és közzétett információk közt nem volt olyan, amelynek nyilvánosságra kerülése társadalmi közérdek, ami miatt megéri bűncselekményt kockáztatni. Nem mellesleg, a tévé is próbált nagyon óvatosan fogalmazni, az egyik „vélhetően”-ből a másik „feltehetőleg”-be estek.

Georg Spöttle az M1 híradójában

Youtube

Hamar lelepleződött az is, hogy az elejétől fogva nagyon kétséges hitelességű felvételekből levont megállapítások tendenciózusak. Ahogy Spöttlének is említettük, Széky János mutatta ki az Élet és Irodalom – majd később a parameter.sk – hasábjain, hogy a nemzetbiztonsági szakértő által legbetegebbnek titulált felvétel, ami egy halott csecsemőt ábrázolt lőfegyverek és tömény italok mellett, egyfelől valószínűleg nem halott csecsemőt ábrázol, másfelől egy mexikói (igen ízléstelen) lejárató kampány része. Az egyik, Spöttle szerint Iszlám Államot éltető propagandavideó pedig épp hogy egy ISIS-ellenes felvétel – ez pedig a köztévé eljárása mellett Spöttle szaktudását is megkérdőjelezi.

Megkérdeztük az NMHH-t, hogy felmerült-e a kiegyensúlyozottság és a teljes körű tájékoztatás kívánalmának megsértése, azaz indított-e a hatóság vizsgálatot a köztévénél, mivel erős a gyanú, hogy szakmai problémák vetültek fel. Megkeresésünkre az NMHH annyit válaszolt: „A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság sem bejelentés alapján, sem hivatalból nem indított vizsgálatot az adott témában. Továbbá nem érkezett a hatósághoz kérelem, panasz az ügy kapcsán.” A közszolgálatiság állami őre szerint tehát a fenti riport minden szakmai szabálynak és etikai kívánalomnak megfelel.