szerző:
Dercsényi Dávid - Gergely Zsófia

Hosszú napokon át a menekültek által eldobott telefonokon tárolt képi felvételekkel keltett hangulatot a köztévé Híradója. Az erősen spekulatív végtermék jogilag és médiaetikailag is támadható, bizonyító ereje eljárási szempontból megkérdőjelezhető. Nem alkalmasak semmi többre, mint a nézők manipulálására.

„Megrázó felvételek” a migránsok telefonjain: az M1 Híradója naponként áll elő egy újabb tudósítással, melyek a Röszkénél állítólag eldobált mobiltelefonokon talált képi és videós tartalmakat interpretálják, és keltenek hangulatot általában a menekültekkel szemben. A Híradó tudósításait az MTI is rendre átveszi, ahonnan az elektronikus és online médiában szinte akadálytalanul multiplikálódik a hír a lefejezéseket, pornográf felvételeket gyűjtő migránsokról.

A köztévé híradójánál egy helybéli férfi „jelentkezett”, hogy megmutassa a felvételeket, majd a tudósításban jól felismerhetően egy betyársereges pólóban kalauzolja a riportert és a kamerát. A köztévé nem egyszerűen beszámol a videókról, fotókról, megpróbálja értelmezni is őket: a telefon tartalma alapján „a tulajdonosa – vagy az, aki rátöltötte ezeket a tartalmakat –, jól ismeri a radikális iszlám nézeteket”.

Hátrahagyott tárgyak Röszkénél
©

Egy másik tudósításban George Spöttle biztonságpolitikai szakértő mondja egy lefejezős videó kapcsán, hogy aki ilyeneket tárol a készülékén, „vagy maga is szimpatizál a terrorizmussal, vagy pedig maga is terrorista”, mivel egészséges lelkületű ember ilyeneket nem tölt le „és esetleg ezen élvezkedik a telefonján”. De gyerekkatonákról is láthatunk felvételeket, majd a valóban szörnyű jelenségről Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő beszél.

A riportsorozat több jogi, etikai, hitelességi kérdést is felvet. Jogszerűen nyúltak-e a hozzá a tárolt adatokhoz? Valóban jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot ezeknek a felvételeknek a létezése? Ha igen, nem sérti-e a nyomozás érdekeit az, hogy az MTVA orgánumai közlik ezeket? És ezen túlmenően: sajtóetikailag nem aggályos a tartalmak szelektív, erősen manipulatív nyilvánosságra hozatala?

Betyársereges forrás

Mint a köztévé maga mondta el, egy néző jelentkezett náluk a felvételekkel. Érdekes módon ugyanaz a személy négy nappal korábban a Betyársereg honlapján mesélt, csak még részletesebben, mint a hírműsorban. A honlapon egyebek mellett a határvédő önkéntesek paramilitáris szerepvállalásának részletei is olvashatók, például az, hogy megállítottak és karikás ostorral kényszerítettek zöldhatáron átkelő menekülteket arra, hogy üljenek le a földre. Vagy, hogy a nyilatkozó szerint az „újonnan érkezett, most még pátyolgatott ellenségeinknek egy ember megölése annyi, mint nekünk a reggeli kávé”.

Hogy a köztévé a Betyársereg honlapjáról is tájékozódik, szakmailag teljesen rendjén való dolog. Hogy az ott talált információkkal hogyan bánik, milyen kritikával kezeli őket, már egy másik kérdés – a menekültellenes averzióit nem titkoló radikális szervezet szimpatizánsának kezéből kapott dokumentumokat nyilván a megfelelő forráskritikával kell kezelni. Ha ezt meg is tették, ott van még a közlés igencsak komplex kérdésköre.

Bűncselekmény gyanúja

Megkérdeztük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezetet, mit gondolnak a riportsorozatról. A TASZ szerint az információhoz jutás is kérdéses: milyen alapon tartja meg a „néző” a talált telefont, és adja át a köztévének? A tartalmakat a köztévé milyen alapon tartja meg, és adja tovább a szakértőnek? Ha a telefon terroristáé, kémé volt, súlyos nemzetbiztonsági kockázatokat jelenthet a felvételek nyilvánosságra hozása. Ha pedig erről nincs szó, akkor pedig személyiségi jogi és adatvédelmi gondok merülnek fel.

Telefonok töltése a Keletinél
©

A telefon megnézése, az adatok megtekintése, más számítógépekre való lementése a tiltott adatszerzés és az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményének gyanúját veti fel, előbb három, utóbbi két év szabadságvesztéssel is büntethető. A köztévé részéről is felmerül a kérdés, miért nem fordult a hatóságokhoz, amikor megkapta a felvételeket (erre vonatkozóan a köztévé nem mondott semmit).

Persze van olyan nyomós közérdek, közérdeklődésre számot tevő információ, aminek társadalmi haszna nagyobb, mint az adatvédelmi jogsérelem, folytatja a TASZ. Ám a köztévé riportja semmi ilyennel nem szolgál – folyamatosan találgatásokba, spekulációkba bocsátkozik, következtet, de azon túl, hogy pornó és egyéb extrém tartalmakat talált valaki egy telefonon, nem tud állítani semmit.

Az igazságügyi szakértő kételkedik

Az elhagyott telefonok tartalmát a Terrorelhárítási Központ (TEK) vizsgálja, hogy kiszűrjék a terrorizmussal kapcsolatba hozható személyeket és a lehető legrövidebb időn belül hiteles információkat szerezzenek – számolt be az M1. Nem lesz könnyű dolguk – már ha a hatályos büntető jogszabályoknak megfelelően járnak el, ezek ugyanis pontosan megszabják, mikor és mennyiben lehet bizonyítékként felhasználni a mobilt és más informatikai eszközöket.

„Az első kérdés kapásból az, hogy a megtaláló(k) fogták, és elvitték a rendőrökhöz a telefonokat, vagy odahívták őket a helyszínre. Előbbi esetben máris gond van, mert már ettől kezdve nem hiteles a tartalmuk, mint bizonyíték, hiszen manipulálhatták azokat. Ezért kell a helyszínen hivatalos lefoglalást tartania a hatóságoknak, és a tárgyaknak azonnal bűnjelzacskóba kerülniük” – mondta a hvg.hu-nak Fülöp Tamás informatikai igazságügyi szakértő. Munkájának egyik része pontosan ez: az ehhez szükséges berendezéssel rögzíti a legkülönfélébb informatikai eszközök adatállományát annak érdekében, hogy az manipulálhatatlan legyen, és így fel lehessen használni bizonyítékként a legkülönfélébb eljárásokban.

Nem bizonyít semmit

„E nélkül olyan lenne, mintha valaki bevinne a rendőrségre egy mobilt, hogy azon micsoda felvételek vannak. De mikor került rá, ki tette fel, és vajon nem állították-e át utólag a dátumát? Egy sor kérdés van, ezért ideális esetben az érintett is jelen van a lefoglalásnál, és aláírja a jegyzőkönyvet. De ha erre nincs mód, mint ebben az esetben is, akkor nem árt hatósági tanút alkalmazni már a helyszínen” – sorolta. A nyomozók utána már valójában ezt a hitelesen lementett adatállományt vizsgálják a munkájuk során. „Ha viszont a lefoglalás szabálytalan volt, akkor azt attól kezdve nehéz lesz bizonyítékként felhasználni” – jegyezte meg.

Münchenben fotózó menekült - Mi kerül a telefonba?
©

Ha ez így még szabályszerűen is történt, más kérdés, mennyire lesz eredményes az eljárás. Eleve nehéz lesz megállapítani, egyáltalán ki az eljárás alanya, hiszen valószínűleg menekültek voltak, akik nehezen beazonosíthatóak a vélhetően többségében külföldi hívószámok, egyéb adatok alapján. „Olyan esettel is találkoztam, ahol hiába volt pontosan beazonosítható többek közt az IP-cím alapján, hogy melyik számítógépről követhettek el bűncselekményt, ketten is használták ugyanazt a gépet. Ha a telefon is több személynél volt, hogyan lehetne bizonyítani, ki és pontosan mire használta” – tette fel a kérdést az igazságügyi szakértő. Ahogy az sem mindegy, hogy a köztévé szerint „megrázó” felvételeket milyen fájlmappában találták, hiszen a csak megnyitott és megnézett videókat is rögzíti a mobil, de csak ideiglenesen.

A „több sebből vérzik” tipikus esete

A köztévé riportjában megmutatott felvételek hitelessége ezek szerint ugyanúgy megkérdőjelezhető, mint a felhasználásuk módja. Ezzel pedig már a médiaetika és a közszolgálatiság alapkérdéseit érintjük.

A közszolgálati televízió hírműsorainak kötelessége lenne kiegyensúlyozottan tájékoztatni, ebben az esetben ez nem történt meg. (A médiatörvény minden televízióra előírja a kiegyensúlyozottság és teljes körű tájékoztatás követelményét, ami a TASZ szerint indokolatlan a kereskedelmi televíziók esetében, de indokolt a közcsatornákra nézvést, mivel súlyos közpénzekből működnek.) Ez a riportsorozat „olyan kitételeket tartalmaz, és olyan következtetésre jut, amely alkalmassá teszi arra, hogy valakiben előítéleteket keltsen, ebből következik, hogy a teljes körű és kiegyensúlyozottsági követelményeknek nem felel meg a riport”.

A Médiatanács nemrég – amúgy vitatható módon – épp ez okból indított eljárást a Magyar Hírlap ellen, amely interjút közölt Boross Péter volt miniszterelnökkel olyan mondatokkal, hogy „a menekülteknek „nemcsak a kultúrájuk más, hanem az ösztönrendszerük, biológiai, genetikai adottságaik is”. Az interjú a Médiatanács szerint „alkalmas lehetett a bevándorlókat érintő megtévesztő, sztereotip vélemények felerősítésére”, ezért hatósági eljárást indított. 2015 januárjában a köztévé Híradóját elmarasztalta a Médiatanács hírolvasói kommentár miatt – Németh Balázs hírolvasó 40 másodpercben ecsetelte, hogy a kormánnyal kritikus netes hírszájtok elhallgatják a jó híreket.

Rém- és álhírbarát közszolgálat

A köztévé és Híradója a menekültválság kirobbanása óta markánsan menekültellenes, elfogult a tudósításaiban. Átvett rém-, illetve álhírt (pl. a bicskei Tescóban késsel támadó migránsról, aki valójában nem is tett ilyet), és olyan állításokat közölt tényként, melyek azóta sem lettek alátámasztva (nyilvántartott terroristának vélt Röszkénél egy férfit, de a hírt sem a rendőrség, sem a TEK nem erősítette meg).

Megkérdeztük az M1-et, hogy ellenőrizte-e a telefonon talált felvételek valódiságát, amire az a válasz érkezett, a Híradó elkövetkezendő tudósításaiban megkapjuk a választ. A felvételeket vizsgáló TEK-nek is feltettünk erre vonatkozó kérdéseket, az ő válaszukat is még várjuk. Az, hogy a köztévé spekulatív riportsorozata kiállja-e a kiegyensúlyozottság és teljes körű tájékoztatás igényét, majd a Médiatanács eldönti.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egy nappal a békekonferencia előtt törtek ki a harcok Líbiában

Egy nappal a békekonferencia előtt törtek ki a harcok Líbiában

Vajna Tímea: „Az első három hónapban önkívületi állapotban voltam”

Vajna Tímea: „Az első három hónapban önkívületi állapotban voltam”

Mégsem lehet polgármester Kengyelen a vádalkut kötő Nagy Szilárd

Mégsem lehet polgármester Kengyelen a vádalkut kötő Nagy Szilárd

Orbán Viktorhoz fordul Bangóné a borsodi kórház feltételezett, illegális beavatkozásai miatt

Orbán Viktorhoz fordul Bangóné a borsodi kórház feltételezett, illegális beavatkozásai miatt

Aján Tamás: egyéni érdekek állnak a támadások mögött

Aján Tamás: egyéni érdekek állnak a támadások mögött

Gálamérkőzésen lett csoportelső a magyar válogatott a férfi vízilabda Eb-n

Gálamérkőzésen lett csoportelső a magyar válogatott a férfi vízilabda Eb-n