Már a politikát is elérte a menzareform

Az MSZP szerint a szeptemberben hatályba lépett menzarendelet ehetetlen ételeket eredményezett az óvodákban és iskolákban, ezért hétfőn országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezik a szabály felülvizsgálatát.

Bangóné Borbély Ildikó, a szocialisták országgyűlési képviselője szombaton Budapesten sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a menzakosztnak a jó minőség mellett ehetőnek is kell lennie, különben a gyermekek éhezni fognak. Példaként említette, hogy a rendeletben szereplő sótlan ételek épp olyan károsak lehetnek, mint a túlsózottak. A szabály hibájának nevezte azt is, hogy nincs tekintettel a tejtermékekre érzékeny gyerekekre, akiknek az aránya a harminc százalékot is eléri.
Bangóné Borbély Ildikó ismételten felszólította a kormányoldalt, hogy az Országgyűlésben is ugyanazt szolgálják fel, mint a gyermekek közétkeztetésében, hogy a képviselők valós képet kaphassanak a menzarendelet hatásairól.

Lapunk már a kezdetektől, már a menzareform felröppenésnek hírétől foglalkozik a témával. A közétkeztetés megreformálásának csúszásáról és annak előkészítéséről is több alkalommal írtunk.

Miután idén szeptemberben életbe lépett a menzareform néven elhíresült rendelet, foglalkoztunk annak tartalmával, majd annak életbe lépését is megvizsgáltuk. Mind a gyerekek, mind a szülők reakcióit cikk formájába öntöttük, majd ezzel párhuzamosan mi magunk is egy héten át teszteltük a reformételeket egy fővárosi általános iskola menzáján. A reakcióink vegyesek voltak, de a szülőkhöz és a gyerekekhez hasonlóan mi sem voltunk elragadtatva. A menza-saga utolsó lépéseként orvosok véleményét kérdeztük arról, hogy a só, amit jelentősen kivontak a közétkeztetésben zöld utat kapott ételekből, hogyan hathat a gyerekek szervezetére. A szakemberek szerint a kevés só ugyanolyan káros lehet, mint a túlzott sóbevitel.

Összegezve cikkeink és a témában megszólaló szakértők, orvosok, dietetikusok, pedagógusok, a szülők és a gyerekek visszajelzéseit, a menza reform alapvetően jó ötlet, hiszen kinek lenne ellenvetése azzal kapcsolatban, hogy a közoktatásban résztvevő magyar bölcsődések, óvodások, iskolások, sőt, az idősotthonok lakói, és a kórházban ápoltak (rájuk is vonatkozik a reform) minél egészségesebben étkezzenek, ugyanakkor a radikálisan nem lehet a megszokott sómennyiséget lecsökkenteni, és a magyar főzési, táplálkozási és gasztronómiai szokásokat nem lehet egyik napról a másikra erőszakosan megváltoztatni. A szigor helyett inkább a szemléletformálásra, az egészségtudatosságra kellene helyezni a hangsúlyt. Az afféle reformok semmit nem érnek, még ha a legjobb szándékkal is születtek, erőltetve, csak ellenállást szülnek a gyerekekben, a szülőkben, a pedagógusokban és a szakemberekben. A reform bevezetése előtt a szülőket és a tanárokat kellett volna meggyőzni, és velük is egyeztetni kellett volna. Most az általános ellenállás tapasztalható, és a reform pont az ellenkezőjét érte el annak, amit szeretett volna. A gyerekek nem eszik meg a közétkeztetésben eléjük tett ételeket, a szülők fölöslegesen költenek az iskolai étkezésre, otthon főzhetik éhes gyerekeiknek a megszokott ízeket, a rengeteg feleslegesen maradt étel pedig megy a kukába, mert veszélyes hullladéknak minősül, amit azonnal meg kell semmisíteni.