A hvg.hu számolt be elsőként arról, hogy orosz nyelvű híradóval erősít a köztévé, és információink szerint jön a folytatás: további idegen nyelvű, méghozzá kínai és német híradó indítását tervezi a tavasszal hírcsatornává átfazonírozott köztévé. Úgy tudjuk, jelenleg mindkettő kezdeti fázisban van, részleteket csak a tévé vezetése tud, de a német híradó indulásáról egyre többet hallani házon belül – mondta névtelenséget kérő forrásunk. Ezek is olyan, 8-10 perces blokkok lennének, mint az orosz, amely a legfontosabb híreket dolgozza fel az idegen ajkú nézőknek.

Forrásunk szerint a kínai híradó terve már korábban felmerült, azonban a nemzetközi menekültkrízis miatt előtérbe került a német nyelvű hírszolgáltatás szükségessége is. Magyarországon ugyan él jelentős számú német nemzetiség, amelynek évtizedek óta van kulturális magazinműsora (Unser Bildschirm), de ez a hírműsor nem nekik szólna, nem is ez a fő motivációja. Úgy tudjuk, hogy a német híradó műsorvezetői posztjára belső casting indult, első körben házon belül keresik a megfelelő, nyelvet jól beszélő kollégát.

A megújult M1 hirdetése egy budapesti villamoson

Túry Gergely

Németország fontosságát az is jelzi, hogy szeptemberben külön televíziós tudósítót küldtek Németországba, aki napi rendszerességgel jelentkezik be az állomáshelyéről. A német szakon végzett, újságírást Münchenben is tanult Volf-Nagy Tünde jó ideje nem foglalkozott politikával, a Főtér és egyéb kulturális műsoroknak volt a műsorvezetője.

Fontos a német vonal

„Bent tényleg komolyan gondolják, hogy nemzetközi média-összeesküvés zajlik az Orbán-kormány ellen. A német sajtó szerintük torzítva mutatja be a menekültkérdésben tett kormányzati lépéseket és kommunikációt, ezért úgy gondolják, majd a saját, német nyelvű híradójukkal közvetíteni tudják a megfelelően konstruált világképüket” – mondta. Hozzátette, elismerni persze soha nem fogják, hogy ilyen célt szolgálna a közszolgálati adó legújabb műsora.

Nemrég írtunk arról is, hogy a kormány annak ellenére folyamatosan napirenden akarja tartani a sajtóban a menekültkérdést, hogy a válság súlypontja Magyarországról már áttevődött, és ezzel az emberek érdeklődése is megcsappant a téma iránt. Ebben nem kis szerepe van annak, hogy a menekültügy jól jött a Fidesznek, a magyar eljárást (fizikai és jogi határzár) modellként lehet bemutatni, melyet egyre többen alkalmaznak Európában, valamint el lehet azt is mondani, hogy Orbán válságkezelési tervéből is egyre többet vesz át az EU. Meg lehet szólaltani osztrák tüntetőket, akik elmondják, hogy nekik is olyan kancellár kellene, mint a magyar kormányfő, aki lezárja a határt, nem pedig behívja a migránsokat, és a német bevándorlóellenes tüntetések képeit is úgy lehet tálalni, mintha ez tükrözné a lakosság jelentős részének a véleményét. Nemrég beszámoltunk arról is, hogy az M1-en a határnál talált, valószínűleg menekültek által hátrahagyott mobiltelefonokon is tudatosan keresték a hivatalos álláspontot alátámasztó tartalmakat.

Kína: már a karakterekkel is gond van

A kínai híradó viszont állítólag nehezebb pálya, jelenleg még megy az agyalás, mégis hogyan tudnák megoldani az ehhez szükséges know-how-t. Példaként forrásunk erre azt említette: a gyártás egyes szakemberei már azon izzadnak, hogy legyen megfelelő karakterkészlet a feliratozáshoz vagy a súgógéphez. Ezért is lehet a csúszás, ugyanis szerinte eredetileg már október végén indulhatott volna az új híradó. Kitűzött céldátumot egyiknél sem tudnak, próbafelvételek még nem voltak, így még mindkettő a tervezési fázisban tarthat. Mindesetre szerinte az orosz híradónál is alig pár nappal korábban dőlt el az indulás végleges időpontja.

A belső folyamatokat jól ismerő forrásunk szerint elképzelhető, hogy ezek elindulásával átalakítják a műsorrendet, és egy – valószínűleg esti – blokkba rendezhetik a jelenleg éjfél előtti és utáni sávban sugárzott idegen nyelvű hírszolgáltatást. Az M1 szerkesztőségének egyébként eddig sem kis feladatot jelentett a 24 órás folyamatos hírszolgálat, így minden új projektnél felvetődik a kérdés, hogy kik fogják elkészíteni. Annyiban nem bonyolult a helyzet, hogy az angol, orosz, kínai és orosz nyelvű hírműsorok a napközben feldolgozott témák és leadott hírműsorok vágott, idegen nyelvű mutációi – tehát igazából nem új hírműsorokról van szó, mégis kell rá kapacitást szervezni.

Kínai bemondó a híradóban

Youtube

Európában nagyon kevés példa van a rendszeres nem nemzeti és angol nyelven jelentkező (például német nyelvű) hírműsorokra. 2010-ig Franciaországban sugároztak híreket németül. Az orosz kormánypropagandát közvetítő RT-nek (a korábbi Russia Today) viszont jelenleg is van német nyelvű tévés hírszolgáltatása a webes felületén.

De ki fogja nézni?

Azon túl, hogy a kormányzati álláspontnak megfelelően fazonírozott információkkal készülnek majd, nem tudta megmondani, mégis hány nézőre számítanak. Ahogy megírtuk, már az orosz híradó előkészítése során is azon ment a poénkodás, hogy „ki fogja nézni, talán a Putyin?” – vagyis maguk is azzal számoltak, hogy az éjféli Himnusz előtt futó műsort aligha fogják tömegek nézni. A kínainál végképp nem tudják, mégis hány nézőre számíthatna a tervezett műsor.

Úgy tudjuk, hogy már a nemrég indult orosz híradónak is erőltetetten próbálnak nézettséget gründolni: egy forrásunk szerint az orosz nyelvterületen lévő magyar diplomáciai képviseleteket arra kérték, hogy népszerűsítsék területükön az évi 80 milliárdból gazdálkodó köztévé termékét. Megkérdeztük erről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, válaszuk délután, cikkünk megjelenése utána futott be, e szerint a tárca "nem adott utasítást a külképviseleteknek az M1 orosz nyelvű hírblokkjának népszerűsítésére". Direkt nem kifejezetten utasításra kérdeztünk rá, amire felhívtuk a minisztérium figyelmét, de állítják, "semmilyen formában nem foglalkoztak az M1 műsorának népszerűsítésével".

Nem erősítették meg, de nem is tagadták

Természetesen megkerestük a köztévé sajtóosztályát, amelytől a szokásosan kimerítő választ kaptuk, miszerint ha majd bővíteni kívánják az idegen nyelvű hírműsoraik számát, akkor ezt először saját felületeiken kívánják nyilvánosságra hozni.

Egy mondatos válaszukat kiegészítették további 3 mondattal, mivel megsértődtek azon, hogy megkeresésünkben egy ízben állami tévének hívtuk őket. Ezt a megnevezést "– mint azt sokadszorra tesszük – most is visszautasítjuk", hiszen "a médiatörvény és az Alaptörvény is a közszolgálati médiára vonatkozóan ír elő kötelezettségeket a számunkra". "Úgy gondoljuk, hogy az Ön által is használt megnevezés legalább annyira nem fedi a valóságot, mintha az Ön által képviselt sajtóorgánumot 1979-es megalakulása miatt a valamikori pártállam médiumának neveznék" - tették hozzá.

A nekünk küldött választ a saját honlapjukra is kitették, biztos, ami  biztos – már a cikkünk megjelenése előtt.