Riasztó mértékben nem jutnak el a hallgatók az abszolutórimig – írja szerdai számában a Magyar Nemzet. A legnagyobb arányban az informatikus hallgatók, de jellemzően a természettudományi képzésben részt vevő hallgatók morzsolódnak le, de az agrár- és egyéb műszaki képzések esetében is nagy arányban képzettség nélkül fejezik be felsőfokú tanulmányaikat a fiatalok. Az alapképzésben a lemorzsolódás minden harmadik hallgatót – 36 százalékot – érint, míg osztatlan képzésben még több, 39 százalékot, a magas arány ellenére azonban így is csökkentek némileg a számok – 45 százalékra becsülte korábban az OECD.
A problémát tetézi, hogy az alapképzéses hallgatók további 6,8 százaléka még nem végzett, akik 2010-ben kezdték meg tanulmányaikat, némileg szerencsésebbek – 7,2 százalék – a rendszeren belül, de másik szakon folytatta tanulmányait, összességében a hallgatók kevesebb mint fele – 49,5 százalék – jutott el sikerrel a képzés végéig, bár ez nem a diplomát jelenti, rengeteg hallgatónak nincs meg a nyelvvizsgája. Az osztatlan modellben tanulók sorsa sokkal lesújtóbb, mindössze 23,3 százalékuk fejezte be sikerrel az összes tárgyát, a lemorzsolódás mellett pedig 38 százalékuk még mindig tanul, bár a képzési idő már javában letelt. Mesterszakon meglehetősen sikeresek a hallgatók, 78,2 százalékuk időben, sikerrel jut el a képzés végéig, mindössze egy százalékuk csúszik tanulmányaival, 17,8 százalékos a lemorzsolódás.
A legtöbben informatikai, műszaki-, és agrárképzésben morzsolódnak le, 52 százalékos a lemorzsolódás az informatikusok között. A művészeti szakokat és a pedagógusi képzést – persze csak az előbb említettekhez képest – kimondottan könnyű elvégezni, mindössze 15-27 százalékos a lemorzsolódás. Az OECD mérései alapján az érettségizettek 62 százaléka tanul tovább, de mindössze 39 százaléka szerzi meg a oklevelét a némileg régebbi, 2013-as adatok szerint. A 2020-as EU-cél, hogy legalább 40 százalékos legyen a lakosság diplomásainak aránya, ez a cél nem teljesíthető, ha a képzésbe kerülő fiatalok sem teljesítik ezt az arányt, azaz nem javítják fel az összpopuláció arányát.
A lap Palkovocs Lászlót idézi, aki a jelenlegi lemorzsolódási arányokat a felére csökkentené. Szerinte kevesen vannak, akik anyagi okokból esnek ki a képzésből, az esetek többségében szerinte "a képesség, a szorgalom és az elhivatottság hiánya áll". A tárca minden esetre az idei évtől szigorította az átsorolási szabályokat, azaz még többet kell tanulni, hogy a hallgató ne kerüljön át állami helyről fizetős képzésre. Bevezetik a kompetenciamérést is, az eredmények alapján különböző felzárkóztatási képzésekben vehetnek részt a leszakadó hallgatók. Az átjárhatóságon is lazítanak, aki nem tudja alapképzésben befejezni tanulmányait, annak felsőfokú szakképzésben igyekeznek megoldani, hogy oklevéllel fejezze be tanulmányait.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is a lemorzsolódás ellen küzd, Gulyás Tibor elnök 2016 nyarára tervezi egy javaslatcsomag kidolgozását. Az egyik eleme lenne az e-learning, vagyis az online tananyagok elterjesztése, hogy a hallgatók akkor is hozzáférjenek az anyaghoz, ha korlátozott idejük ezt – például munka miatt – nem engedné meg. Korábbi nyilatkozatok alapján a javaslatcsomag nem csak a lemorzsolódásra térne ki, a jelenlegi gazdasági és társadalmi viszonyok figyelembe vételével tervezi a HÖOK egy új ösztöndíj és támogatási rendszer kialakítását, hogy nagyobb biztonsággal tudjanak a hallgatók tanulmányaikra koncentrálni.
