Gyorselemzést adott ki a Századvég nevű Fidesz-közeli politikai elemző Migrációkutató Intézet nevű cége a párizsi terrortámadás után Az önkéntes vakság ára címmel.

Szerintük a péntek esti merénylet arra világított rá, hogy még Európa egyik legerősebb nemzetbiztonsági szakszolgálata - a francia - sem tudta megvédeni polgárait egy ilyen nagyméretű terrorista merénylettől. Továbbá, hogy Európának minden eddiginél komolyabban kell számolnia az integrációs sikertelenségek, valamint a tömeges és kontrollálatlan bevándorlás okozta biztonságpolitikai kockázatokkal.

Véleményrovatunk szerzője, Tóta W. Árpád más következtetésekre jutott, mint a Századvég-csoport tagja, publicisztikáját itt tudja elolvasni. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában ugyanakor szintén a menekültek és a terroristák közötti összefüggéseket feszegette, nekiment a kvótarendszernek, amely szerinti szétteríti a terrorizmust.

Hasonló következtetésre a terrortámadásban nálunk sokkal inkább érintett Franciaországban Marine Le Pen, a szélsőjobbos Nemzeti Front elnöke jutott, aki a Twitteren arra hívta fel a figyelmet, hogy "legalább egy migráns volt a terroristák között". Le Pen a menekültbefogadás azonnali leállítását követelte.

« Au moins un migrant parmi les terroristes: arrêtons l’entrée de migrants sur notre territoire » | Mon communiqué : https://t.co/5MxMrT3Gwe

— Marine Le Pen (@MLP_officiel) 2015. november 16.

"Az outsiderek általában menedékkérők"

A Migrációkutató Intézet szerint az európai dzsihádista szerveződéseknek alapvetően két főszereplője van: az "outsiderek", vagyis a kívülről érkezők és az "insiderek", vagyis az adott országban nevelkedett bevándorlók leszármazottai, illetve az áttérők. "Az outsiderek általában menedékkérők, vagy legális tartózkodásra jogosító vízummal, vagy a szabad mozgás jogával élve érkeznek" - fogalmaznak a gyorselemzésben. A dzsihádista hálózatok kialakításában segítségükre vannak a helyzetükkel elégedetlen insiderek, a radikalizálódó, identitás és hovatartozás nélküli, gyakran munkanélküli fiatalok, a vegetáló kisvállalkozók, bűnözők - írják.

MTI / AP / Gregorio Borgia

A csoportok egymástól függetlenül szerveződnek és működnek, a csapást követően pedig feloszlanak, hogy később igény szerint újraszerveződjenek. Az ilyen fajta együttműködés látszólagos ad hoc-jellegével, de valójában professzionálisan koordinált végrehajtásával rendkívül megnehezíti a nemzetvédelmi szolgálatok feladatát. A párizsi terrormerénylet jól illusztrálja az említett két csoport összefonódását, noha az arányok még nem egyértelműek - folytatódik a Századvég-féle gyorselemzés.

Összenhangoltan kell harcolni: kitoloncolás, jogfosztás

Végső soron minden eddiginél nagyobb figyelmeztetés a párizsi tragédia az Európai Unió számára: az úgynevezett „insiderek” és az „outsiderek” elleni harc különböző eszköztárral, de összehangoltan kell történjen. A muszlim országokból történő tömeges bevándorlást mint a legfontosabb biztonsági kockázatot meg kell állítani és meg kell szüntetni, a már megérkezett menedékkérők valódi nemzetbiztonsági átvilágításának feltételeit akár az érintettek jogainak korlátozásával is meg kell teremteni, valamint a kitoloncolásokat fel kell gyorsítani – állt az elemzésben.

Egyértelműen ki kell mondani, hogy a korábban érkezettek integrációja kudarcot vallott, ezért a további bevándorlás nem lehet az európai gazdasági szükségletek által diktált helyes megoldás. Ehelyett a már itt lévő, többedik generációs bevándorlók általi biztonságpolitikai kockázatok csökkentésére kell az eddigieknél jóval komolyabb erőforrásokat allokálni – véli a Századvég-csoport tagja.