A kilenc évvel ezelőtt felfüggesztett csatlakozási tárgyalások újra indítását, vízummentességet,  a törökországi menekülttáborok finanszírozásához 3 milliárd eurós támogatást ígérnek a holnap tartandó EU-török csúcstalálkozón Ankarának az uniós kormányfők, cserében azért, hogy Törökország útját állja a szíriai menekültek további tömeges Európába áramlásának, és visszafogadja az onnan kitoloncolt illegális migránsokat - állítja a politico.eu a vasárnapi eseményről kiszivárgott megállapodás tervezetre hivatkozva. A jelenlegi – ám még számos tekintetben nyitva álló – egyezség szerint Brüsszel 2016 elején megnyitná a tárgyalásokat a törökökkel az energiapolitikai, az igazságügyi, az alapvető jogokkal foglalkozó, valamint a kül- és biztonságpolitikai fejezetekről, vagyis arról, hogy ezeken a területeken Törökország átülteti belső jogrendjébe az uniós jogszabályokat, illetve mely előírások alól és milyen határidőig kap felmentést (derogációt). A tárgyalások hátteréről az e heti HVG-ben olvashatnak.

AFP / BelgaMag / Nicolas Maetterlinck

Törökország csaknem 30 éve, 1987-ben nyújtotta be tagsági kérelmét (Magyarország, a volt szocialista országok közül elsőként, 1994-ben tette ezt meg).  Míg  az egykori keleti blokk országai 1998-2002 között letudták a csatlakozási tárgyalásokat, és 2004-től az EU teljes jogú tagjaivá váltak, Törökországgal az EU a megtárgyalandó 33 szakpolitikai fejezetből eddig 14-et nyitott meg, és mindössze egyet zárt le.

A mostani megegyezés egyik akadálya ismét Ciprus lehet, amely a szigetország északi részének 1974 óta tartó török megszállására hivatkozva eddig is a török csatlakozás legfőbb ellenzője volt. Információk szerint a nicosiai kormány újból megismételte a török csatlakozással kapcsolatos kifogásait a török jogállamisággal szembeni aggályaira hivatkozva. Tény, Ankara nem segítette az előrehaladást azzal, hogy a sajtószabadsággal amúgy is hadilábon álló kormány pénteken letartóztatott két neves török újságírót. Menekültügyben az EU törököknek való kiszolgáltatottságát jelzi viszont, hogy a kiszivárgott brüsszeli dokumentum szerint a csatlakozási tárgyalásokat „az egyes tagállamok álláspontjától függetlenül” megkezdik.

Ennél bizonytalanabbnak tűnik a megállapodás a török menekülttáborok támogatását szolgáló 3 milliárd eurós uniós alapról. Bizonytalan, hogy azt egyösszegben, vagy részletekben kapná meg Ankara, de még inkább az, hogy miként is jön majd össze ez a summa. Korábbi információk szerint a 3 milliárdból 500 milliót eleve a meglévő uniós költségvetésből raknának be, a többit viszont a tagállamoknak kellene összeadniuk. A belső uniós alku során számítani lehet rá, hogy a közösség azoktól a tagállamoktól, amelyek erősen ellenzik a menekültek kvóták szerinti elosztását – mint például Magyarország és Szlovákia, amelyek az EU bíróságán támadják meg az utóbbiról szóló többségi döntés legitimitását –, a sok menekültet vállalók relatíve nagy anyagi áldozatot fognak elvárni.

Brüsszeli diplomaták szerint Törökországnak partnernek kell lennie az illegális migránsok visszafogadásában, ha előrehaladást akar elérni a vízumliberalizáció terén. Az elképzelések szerint az EU-török toloncegyezmény 2016 júniusában lépne hatályba, amiért cserében 2016 októberétől a török állampolgárok vízum nélkül léphetnének be a schengeni övezetbe. A kölcsönös közeledést erősíti az az ígéret, hogy ezentúl évente kétszer EU-török csúcstalálkozót tartanának. Uniós források szerint Ankara tényleges szándékait mindennél beszédesebben jelezné, ha Ahmet Davutoglu kormányfő helyett – ahogy az előzetes protokollban jelezték – mégis inkább maga az elnök, Recep Tayyip Erdogan döntene úgy, akár a csúcstalálkozó előtti utolsó órában, hogy ő maga utazik Brüsszelbe vasárnap.