A muzulmánok nem integrálódnak, mert ez a kultúrájuk része, sugallja a kormány, miközben azt is erősíti, hogy Európa öngyilkosságba rohan, amikor gesztusokat tesz. A magyar sajtóban is nemrég a saját útját kezdte járni egy történet, amely arról szólt, hogy egy olasz iskolaigazgató „diákjai sokféle nemzetiségére hivatkozva idén eltörölte a hagyományos karácsonyi ünnepséget, betiltotta a karácsonyi dalokat és a vallási jelképek felhasználását az ünnepi készülődéshez".

Erről a valóságban szó sem volt: az azóta már lemondott Marco Parma, a Milánó közelében fekvő Rozzano igazgatója egy anya kérését utasította el, aki arra kért engedélyt, hogy a keresztény diákok vallásos énekeket tanuljanak ebédidőben. Mindenesetre a sztori nagy visszhangot kapott, a kormányközeli Magyar Idők pedig arról írt, hogy milyen abszurd ötletekkel próbálják a bevándorlók hatékonyabb integrációját elősegíteni, hogy véletlenül se sértsék meg őket vallási érzékenységükben.

Egyiptomi muszlim vezető egy karácsonyi misén 2011. december 25-én

AFP / Filippo Monteforte

Figyelemre méltó, hogy immár nemcsak szélsőséges oldalak, Facebook-csoportok és kamu híroldalak közölnek nettó álhíreket az iszlám vallással kapcsolatban, hanem egyre nagyobb teret kap a mainstream médiában is. Nemrég a norvég bevándorlási hivatal volt kénytelen cáfolni azt a híresztelést, hogy leszedeti a kereszteket a bevándorlók érzékenységére hivatkozva a templomokról, a hétvégén pedig egy magyar kamuoldal dobta fel, hogy Angela Merkel minden 5000 főnél nagyobb magyar településen létrehozna menekülttáborokat – az állítólagos interjúból, melyet az N24 hírtelevíziónak adott, semmi nem volt igaz.

"Béke legyen a napon"

De valójában mit jelent egy muzulmánnak a karácsony itt nálunk? Tényleg sérti, sértheti az ünnep? Egyáltalán, hogy tekint egy muzulmán más hitek ünnepeire? Kérdéseinkre Tóth István, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke válaszolt.

hvg.hu: Mit jelent egy magyar muzulmánnak a karácsony?

Tóth István: Ez egy nagyon érdekes és összetett kérdés. A válaszom teljesen szubjektív lesz. Mielőtt muszlim lettem, a karácsonynak gyakorlatilag semmilyen szerepe nem volt az életemben, pusztán egy extra költekezés volt, semmi más. Muszlimként sem ünneplem a karácsonyt, viszont megszűntek az azzal járó anyagi gondok – és sokkal inkább elgondolkozom a karácsony spirituális jelentőségén. Mert karácsonykor – elvileg – Jézus (alejhi szalam) születését ünneplik, Jézusét, aki az egyik legnagyobb jelentőségű prófétánk volt, akiről így ír a Korán: "Béke legyen rajta a napon, amikor megszületett, és a napon, mikor meghal, és a napon, amikor fel lesz támasztva élve." (19:15)

hvg.hu: Milyen teológiai vonatkozásai vannak a karácsonynak az iszlámban?

T. I.: Manapság sajnos egy hangos és erőszakos kisebbség a muszlimok között minden évben valóságos kampányt folytat a karácsony ellen, hogy "nem szabad »gratulálni« karácsony alkalmából, mert azzal megerősítjük a keresztények hittételeit, amik ellentétesek az iszlámmal".

Ezzel szemben a mértékadó vallási tekintélyek – mint például Abdullah bin Bayyah sejk – álláspontja egészen más. Napjainkban elképzelhetetlen, hogy azzal, hogy másoknak gratulálunk az ő vallási eseményeiken, megerősítjük az általuk képviselt hittételeket. Az iszlám jól megalapozott, a hittételekről való tudás és a más vallásoktól való (hitbeli) különbségek mind jól ismertek. Az emberek általában elég érettek ahhoz, hogy fenntartsák az együttlétezést és tiszteletben tartsák egymás vallásának a határait.

Egy muszlim, aki gratulál egy kereszténynek karácsony ünnepén, nem fog annak a gondolatnak a közelébe sem kerülni, hogy ez megerősíti Jézus istenségét vagy azt, hogy Jézus Isten fia. Hasonlóképpen a keresztény, aki fogadja az ünnepi gratulációt a muszlimtól, nem fogja azt gondolni, hogy a muszlim megerősíti a keresztény teológiát. Ugyanez érvényes arra az esetre, amikor keresztény gratulál muszlim szomszédjának Eid, Ramadan vagy a Próféta születésnapjának alkalmából: ő sem gondolja, hogy az üdvözlés által ő megerősíti az Iszlám tanait, és a muszlim sem gondolja ezt így. Mindez csak jó interperszonális kapcsolatot jelez, és ezt mindkét fél érti.

Egy vallásjogi alapelv (qa'ida fiqhiyya) kimondja: "Egy ítélet az októl függ" (al-hukmu yaduru ma'a 'ilatihi wujudan wa 'adaman). Az ok, ami miatt néhány vallástudós meghozta az ítéletet a gratuláció tiltására (az ok a mások vallási hittételeinek megerősítése volt) nem áll fenn már, és ezért a tilalom sem marad érvényben. Mindenkinek joga, hogy ha nem akar másoknak gratulálni a vallási ünnepeik alkalmából, akkor azt ne tegye meg, de helytelen dolog az álláspontját másokra erőltetni mint kötelező elvárást.

Dubajban állították a világ legnagyobb karácsonyfáját

hvg.hu: Van karácsonyfa egy muzulmán családban?

T. I.: Természetesen nincs. Esetleg akkor elképzelhető, ha a család "vegyes", vagyis vannak nem-muszlim tagjai is. Más kérdés persze, hogy a "karácsonyfa" mint olyan, keresztény szemszögből is eléggé megkérdőjelezhető, de nem tisztem, hogy bíráljam vagy megítéljem mások vallási szokásait vagy a vallását – amit nem egy nem-muszlim, botcsinálta "szakértő" megtesz az iszlámmal kapcsolatban. Mi ezt nem tesszük, "megvan nektek a ti vallásotok és nekem az enyém" (109:6). Csak az érdekesség kedvéért: az utóbbi években általában Dubajban (Egyesült Arab Emirátusok) állították a legnagyobb karácsonyfát a világon. Az Emirátusok muszlim ország, ezt az ott dolgozó nem-muszlimok felé szánják gesztusként, mint ahogy pár évvel ezelőtt egy katedrálist is építettek nekik. Ennyit arról, hogy iszlám országban nem épülhetnek keresztény templomok, meg arról, hogy az iszlám intoleráns.

Muszlim iraki nő egy Bagdadban felállított karácsonyfa előtt.

AFP / Karim Sahib

hvg.hu: Mit csinál egy muzulmán család december 24-én?

T. I.: Megint csak szubjektív leszek: nekem a "szenteste" pár nappal korábban kezdődik, mivel december 20-án részt veszek a "Keleti Csoport" segélyszervezet által szervezett karácsonyi étel- és adományosztáson – ezt a rendezvényt Közösségünk, a Magyar Iszlám Közösség jelentős mértékben támogatta különböző adományokkal. December 23-án este hatkor a mecsetünkben lesz vallásközi békenap, melyre elsősorban az ábrahámi vallások képviselőit várjuk egy "megegyező szóra" (3:64). December 24-e olyan nap lesz nekem, mint a többi: reggel bemegyek a mecsetbe, majd délután hazamegyek, és a hároméves fiamat nevelgetem szépre-jóra.

hvg.hu: Egy muzulmánt zavar a karácsony?

T. I.: Gyakorlatilag nem. Persze idióták mindenhol vannak, de nemcsak köztünk: sokakat a hanuka vagy a ramadán zavar. Önmagában egy vallási ünnep senkit sem zavarhat, probléma akkor lenne vallásilag, ha kötelezővé tennék számunkra és kényszerítenék a részvételt. Még az iskolai, ezzel kapcsolatos ünnepségekkel sem lehet gond, hiszen elég pár sort írni az osztályfőnöknek, hogy a csemete vallási okokból nem vesz részt például a "halloween partyn" vagy a karácsonyi bulin. Ennyi. Az iszlám amúgy sem engedi meg, hogy rákényszerítsük a mi vallási szokásainkat más vallásúakra, még akkor sem, amikor mi vagyunk többségben, a "nincs kényszer a vallásban" kitétel a Koránban bizony erre is vonatkozik.