Beváltotta Tarlós István az eddigi fenyegetőzéseit, miután a kormány nem tett eleget a főpolgármester kérésének, és nem ad több pénzt Budapest tömegközlekedésének rendezésére. Sőt, a kormány úgy döntött, a jövő évtől Budapestnek az iparűzési adóból kell a fővárosi és agglomerációs tömegközlekedést fenntartani.

A főpolgármester a lakásáfáról is szóló törvényben elrejtett módosítással nem értett egyet, ezért tegnap találkozott Orbán Viktorral, akivel nem sikerült megállapodni a budapesti közlekedés finanszírozásáról, de a tárgyalásokat januárban folytatják.

A főpolgármester sajtónyilatkozatában ma elmondta, hogy az agglomerációs közlekedés finanszírozásával a jövőben nem foglalkozik a főváros, így erről a kérdésről az agglomerációs településeknek az állammal kell egyeztetnie és tárgyalnia a jövőben. A rövid sajtótájékoztató végén Tarlós azt mondta az újságíróknak, hogy az általa felolvasott szöveget „nem értelmezhetik át, semmilyen mértékben, mert most csak ezt akarja mondani, se többet, se kevesebbet”. Kérdezni sem lehetett tőle.

Nem tudni, mi lesz

Azt nem tudni, pontosan mit jelent ez a gyakorlatban, mivel erről semmit sem mondott a főpolgármester, csak kellemes ünnepeket kívánt. Annyit megjegyzett, hogy agglomerációs önkormányzatok eddig csak 0,6 milliárd forinttal járultak hozzá a közlekedés költségeihez.

A BKK és a BKV 26 agglomerációs település 350 ezer utasát szállítja járatain, ami évente 11 milliárd forintba kerül. Tarlós szerint mindezt úgy teszi, hogy törvényileg semmi sem kötelezi rá a fővárost, ráadásul a BKV emiatt veszteséges.

Fülöp Máté

Hogy mi történik az agglomerációban lakókkal, hogy leáll-e a HÉV, vagy mivel fognak Budapestre bejárni, egyelőre nem tudni. Ráadásul a kérdést két részre kell szedni. Más szabályok vonatkoznak ugyanis a buszos és a kötött pályás közlekedésre.

Jön a Volán és az állami HÉV?

A BKK ugyanis a településekkel bármikor felmondhatja a buszos közlekedésről szóló megállapodást. Erre sincs jogszabályi kötelezettsége, a fővárosos minden településsel erről külön szerződést kötött. Ha ez megtörténik, akkor a településeknek más szolgáltatóval, így például a Volán-busszal kell tárgyalniuk és leszerződniük.

A kötött pályás közlekedés viszont állami feladat, mert település és település között szállítja az utasokat. Olyan ez, mint a MÁV finanszírozása, azt is az állam állja, és a településektől nem kér pénzt ezért. Így ennek az analógiájára, az agglomerációtól sem kérhetnek a HÉV üzemeltetésére semmit sem.

"Lesz, ami lesz" - mondta Gémesi György Gödöllő polgármestere a hvg.hu-nak Tarlós bejelentésére. Azt ő sem tudta megmondani, hogy mit okozhat, ha a főváros kiszáll az agglomerációs közlekedésből, de mindenesetre szerinte szomorú, hogy a kormánypárton belül ilyen vita bontakozott ki, amit a települések és az utazóközönség fog a bőrén megérezni. Azt azért hozzátette, hogy Tarlós Istvánnak igaza van.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere korábban a hvg.hu-nak azt mondta, a város a tiltott állami finanszírozás elkerülésére az uniós jog alapján szabályozott közszolgáltatói szerződést kötött a BKK-val, ami 2018-ig rendezi az agglomerációs közlekedési feltételeket. De mi lesz, ha a BKK visszamondja a szerződést, ki kártalanítja Budaörsöt és a többi, hasonló szerződéses viszonyban álló várost?

Pápai Mihály, Gyál polgármestere Tarló bejelentése után a hvg.hu-nak azt mondta: nem is számított megállapodásra a kormányfő és a főpolgármester egyeztetésén. Szerinte utóbbi Szentpétervárról sarokba szorította a miniszterelnököt, amikor belengette a kiszállást az agglomeráció közlekedéséből, ilyen helyzetben pedig nem lehet dűlőre jutni. A felvetésre, hogy  szerinte Orbán Viktornak van-e igaza, vagy Tarlósnak, Pápai nem akart válaszolni. Azt mondta, várják, hogy megkeressék őket, és egyeztessenek a miniszterelnökkel. Érveiket pedig máris érzékeltetett, amikor sorolni kezdte: az agglomerációból mintegy 400 ezer ember jár be a fővárosba, ha ők kiesnének, nemcsak Budapest, de részben az ország is leállna.