Kormánypárti képviselők benyújtották az Országgyűlés elé kedd délután az alaptörvényt módosító javaslatukat. Az alkotmány új különleges jogrenddel, a terrorveszélyhelyzettel egészülhet ki. Ennek elrendelésével szükség esetén a Magyar Honvédség erőit is igénybe lehetne venni az ország biztonságának garantálásához.
Magyarország alaptörvényének hatodik módosítását, valamint az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosítását Simicskó István honvédelmi miniszter (KDNP), Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke, Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, továbbá Rubovszky György (KDNP) és Vejkey Imre (KNDP) jegyzi.
Az alaptörvény módosításának általános indoklásában azt írják, hogy a világban olyan új típusú biztonsági kihívások jelentek meg, amelyek a korábbi klasszikus államközi fenyegetésekre adott különleges jogrendi válaszokkal hatékonyan és a szükségesség-arányosság követelményeit betartva megfelelően nem kezelhetők.
A tervezett módosítás értelmében az alaptörvény új, különleges jogrendi tényállásként rögzítené a terrorveszélyhelyzetet. Ennek leírása szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére "terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén" meghatározott időre kihirdetheti a terrorveszélyhelyzetet, és ezzel egyidejűleg felhatalmazná a kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére.
A terrorveszélyhelyzet kihirdetéséhez, illetve időtartamának esetleges meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata kellene.
A kormány a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után rendeletben a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérő, valamint sarkalatos törvényben meghatározott intézkedéseket vezethetne be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatná. Az így bevezetett intézkedések az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig maradnának hatályban.
A kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggeszthetné, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Magyar Honvédséget a terrorveszélyhelyzet idején is csak akkor lehetne felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő – derül ki a javaslatból.
A hvg.hu múlt héten írt az alaptörvény-módosítási javaslatról, amelyből végül kikerült több korábbi elképzelés, például a tévéstúdiók elfoglalásának ötlete és az internetforgalom fokozott ellenőrzése terrorveszélyhelyzet esetén.
A kedden benyújtott alaptörvény-módosítás és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat mellett van egy harmadik javaslatcsomag is a terrorizmussal kapcsolatban.
Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter március 24-én jelentette be, hogy egy terrorizmus elleni intézkedéscsomagról döntött a kormány. Ezt a belügyminiszter jegyzi, múlt kedden nyújtották be az Országgyűlésnek, és a parlament szerdai napirendjén már szerepel is a javaslatcsomag. A javaslatban egyebek mellett a rendőrségi, a katasztrófavédelmi, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosításáról van szó.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról, melyre szerintük a Pride körüli tudatosan keltett álhírek miatt volt szükség.
Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
Egész Európát érintő azonnali visszahívási kampány indult.
