Novák Előd még kitart

A három nemkívánatos Jobbik-alelnök közül kettő úgy döntött, nem indul a pártelnök kérésének engedelmeskedve nem indul újra a posztért, de Novák Előd még mindig indulna az alelnökségért.

  • Windisch Judit Windisch Judit
Novák Előd még kitart

Vona Gábor Jobbik elnök múlt héten egyértelművé tette, él elnöki vétójával, és tisztújítás után nem akarja tovább az elnökségben látni Novák Elődöt, Apáti Istvánt és Szávay Istvánt - de azt sem szeretné, ha a most nem tag Hegedűs Lórántné bekerülne. A vétó azt jelenti, hogy indulni és támogatókat gyűjteni ugyan lehet, de a kongresszuson a megvétózott neve nem kerül fel a szavazólapra.

A négy kitagadott elsőre nem fogadott szót, minimum fontolgatták újraindulásukat. Az elmúlt pár napban azonban Szávay és Apáti is visszakozott, utóbbi pénteken, a párton belüli békére hivatkozva tette ezt. Facebook-bejegyzése szerint itt nem radikális-nem radikális törésvonalról van szó, a kulcskérdés, hogy az elnökség mennyire lesz kritikus az elnökkel. Azt írta, azért lép vissza, mert hiába mondja, hogy indulásával nem akar rosszat, a helyzet olyan feszültté vált, hogy senki sem tudja garantálni, hogy az események normális mederben maradjanak.


"Múlt héten úgy éreztem, hogy a harcom építő jellegű lesz, már most látom, hogy ez átfordulhat rombolásba, amely számomra erkölcsileg vállalhatatlan."


Bár szerinte a tagság részéről van igény az indulásra, a békét választja. Szávay egy sajtótájékoztatón jelentette be visszavonulóját, azt mondta, ezt tartja az egyetlen helyes lépésnek. Vona egyébként arra számított, mindenki eleget tesz a kérésének, úgy tudjuk azonban, Novák Előd nem gondolta meg magát, és forrásunk szerint Hegedűsné is kitart.

Sőt a Facebookon már több politikus is jelezte, indul alelnöknek. Vona Gábor ugyanakkor pénteken bejelentette, Toroczkai Lászlót, Fülöp Eriket és Janiczak Dávidot jelölte alelnöknek a három üres helyre.

Vona lépését ebben a cikkünkben elemeztük.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?