A miniszterelnök uniókritikával nyitotta beszédét. Orbán szerint a helyben járó Európában arra kell választ találni, hogyan lehet a kontinens gazdaságát újra az élvonalba repíteni. Európa volt már a világ vezető gazdasági hatalma, csak elfelejtette ennek alapjait, amik szerinte a stabil keresztény civilizáció, a tőkés versenykultúra és a jogi kódexek.

A tudomány politikai ügy

A miniszterelnöki beszéd ecsetelte a tudomány és a politika viszonyát is: a magyar tudomány jövője, minősége Orbán szerint politikai ügy, de nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai. Bár a magyarok nem rendelkeznek nukleáris fegyverarzenállal, de ha nincsenek a magyar tudósok, másnak sem lenne.

Háttérthatalmak és magyar atom

MTI / Koszticsák Szilárd

Háttérhatalmak és agyelszívás

A kormányfő megint a magyarok sajátos észjárását nevezte a legfontosabb értéknek a tudományos életben. A helyzet azonban szerinte nehéz, mert a nyílt és a háttérhatalmak olyan rendszert építettek fel, amely más célok mellett az agyelszívást is szolgálja. Szerinte amíg Magyarország a rendszerváltás után a túlélésért küzdött, addig nyugaton és most már keleten is olyan kutatási feltételeket alakítottak ki, amik vonzzák a tehetséges kutatókat. "Az Akadémia és a kormány ebbe a szellemileg alárendelt kiszolgáltatott helyzetbe nem törődik bele" – mondta a kormányfő. Ezért itthon is hasonló körülményeket kell létrehozni. A miniszterelnök szerint egyre több pénz megy a költségvetésből kutatásra, innovációra annak ellenére, hogy sok ágazatban esély sincs arra, hogy növeljék költségvetésből juttatott pénzt, mert ezt az államadósság csökkentésére kell költeni.

Több pénz, több politika

A kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen. A miniszterelnök bejelentette, hogy 2020-ig 1200 milliárd forintot fognak kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni, ami a nemzeti össztermék, 1,8 százaléka (az uniós átlag 1,9 százalék). Megegyeztek az Akadémia elnökével, hogy az MTA új programjaiban is együttműködnek.

Orbán a tudomány és a politika kapcsolatáról azt mondta, nincsenek és nem is lehetnek semleges döntések, vagy választások. A tudomány, vagy a politika ugyanis nem lehet öncélú, csak közcélú. Zárásként hozzáfűzte, hogy a legnagyobb tudományos kihívás a klímaváltozásra adott válaszok kutatása.