Még május 23-án nyitott meg Isztambulban az új Magyar Konzulátus, és az új helyre került az Isztambuli Magyar Intézet, az Eximbank ottani képviselete, valamint a Magyar-Török Kereskedőház is. Mikola István ment, hogy államtitkárként megnyissa az új képviseletünket, de a hír nemigen hozta lázba a közvéleményt.
Az új konzulátusról később a Magyar Narancs anyagában olvashattunk, a cikkből kiderült, hogy az új épület annak az Adnan Polatnak a tulajdona, aki jó viszonyt ápol Orbán Viktorral és lányával, Ráhellel. Fotósorozat is készült róluk, ahogy Polat fia Budapesten a Gresham-palota teraszán tárgyal a köztudottan saját lábukon álló Orbán Ráhellel és férjével, Tiborcz Istvánnal, valamint Rahói Zsuzsanna, miniszterelnöki kabinetirodai tanácsadóval, illetve Paár Attilával, aki a József nádor téri fejlesztés kivitelezője.
kagithanepolatofis.com
Ettől persze még lehet indokolt a költözés, elvégre egy állam kulturális, gazdasági, politikai képviselete miért ne kerülhetne a működése szempontjából ideálisabb helyre, méltóbb körülmények közé. De úgy tűnik, itt nem erről van szó.
Az Isztambuli Magyar Intézet korábban a város Taksim-Istiklal Caddesi részen állt, ami olyan, mintha Budapesten egy országnak a Váci utcában lenne kulturális intézete, turistákkal teli, központi helyen. Ideális, ha egy ország kiállításokkal, hangversenyekkel és egyéb kulturális eseményekkel szeretné megismertetni saját kultúráját.
Ehhez képest a Polat Ofisnak hívott épületkomplexum a Kagithane nevű városrészben található, egy meglehetősen lepusztult környéken, ami kb. olyan, mintha Magyarország szeretné elrejteni azt, amit a világnak adhat. Íme a Google Streetview képe:
Egy névtelenséget kérő török forrásunk úgy tudja, még egy élelmiszerbolt sincs a környéken, a konzulátus dolgozóinak így nehéz lett akár csak kimenni ebédelni. A Polat Ofis épülete amúgy üres, de már csak azért sem tűnik megfelelő helynek egy kulturális intézménynek, mert állítólag van, hogy külső helyszínt kell bérelni, mivel nincs elég nagy terem az épületben. Az előző hely ebből a szempontból is ideálisabbnak tűnik: a nagy átmenő forgalomból sokan tértek be megnézni egy-egy kiállítást, de egy kieső helyre, ahol semmi nincs, csak azok mennek, aki előre eltervezték.
Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, mi szólt a költözés mellett. A válaszok a legjobb apróhirdetésekkel is felveszik a versenyt:
A külügy azzal kezdi, hogy ezelőtt különböző helyeken, különböző bérleti díjú ingatlanokban voltak a képviseletek Isztambulban, amelyek „elavult biztonsági igényű” bérlemények voltak, vagyis nagyobb a terrorfenyegetettség. „A helyszín tömegközlekedéssel kiválóan megközelíthető és dinamikusan fejlődő környéken található, ugyanakkor távol esik a szélsőségesek által elsődlegesen támadott helyszínektől, így a körülményekhez képest biztosítható az ott dolgozó és az oda látogató személyek biztonsága is” – magyarázta a külügy.
Való igaz, a kevésbé frekventált városrészeket bármelyik lakásügynök dinamikusan fejlődő környéknek hívná, amely történetesen tömegközlekedéssel kiválóan megközelíthető, de ettől még nem biztos, hogy például kulturális-állami reprezentációs célokra a legideálisabb. Kétségtelen, egy kieső környéken kisebb esélye van terrortámadásnak, mint a forgalmas belvárosban, melyekre több példa is akadt az utóbbi időkben. Erre azonban a biztonsági intézkedések megerősítése tűnik adekvát válasznak, nem az isten háta mögé költözés.
Fegyveres nők támadtak meg egy rendőrbuszt Isztambulban - videó
Gépfegyverrel és kézigránátokkal támadtak egy rendőrégi buszra Isztambulban.
A külügy máshogy látja, szerinte költséghatékony az integrált megoldás, sőt a megfogalmazásból úgy tűnik, ez egy jövőbeli modell első állomása, máshol is összeköltöztethetnek különböző profilú intézményeket. „Az elhelyezés 21. századi színvonala, az ott megvalósuló programok kiválóan alkalmasak Magyarország magas színvonalú, kulturált bemutatására, jelentős országimázs-építő szerepet tölt be. Az integrált képviselet létrehozása mindezeken túl jól illusztrálja Magyarország és Törökország stratégiai partneri kapcsolatait, amelyben a gazdasági együttműködés mellett a kulturális kötelékek is meghatározó szerepet játszanak” – írja a KKM.
A kintiek között az a pletyka járja, Polat magyarországi befektetéseket ígért a költözésért cserébe.
