A népszavazás utáni forgatókönyvekről először szeptember közepi rádióinterjújában beszélt a miniszterelnök, részleteket azonban nem árult el, csak annyit, hogy a kormány kész tervekkel rendelkezik a referendum utáni időszakra. Egy héttel később, az Origónak adott, szeptember 22-i interjújában Orbán Viktor még mindig csak lebegtette a lehetőségeket: „Ha el akartam volna mondani, hogy a népszavazás után mit kell tenni, akkor elmondtam volna. Azért nem mondtam el, mert nem akartam. Azért nem akartam, mert idő előtti lenne, ugyanis a népszavazás eredménye határozza meg, hogy milyen irányban indulunk tovább. (…) Ha eredményes, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább. Ezért a találgatásoknak most még nincs értelmük. De természetesen a népszavazásnak vannak és lesznek közjogi következményei.”

Az Orbán-interjú megjelenésével egy időben azonban a HVG már kijött azzal az értesülésével, hogy alkotmánymódosításra kerülhet sor a referendum után, majd még ugyanazon a csütörtöki napon ezzel egybehangzóan nyilatkozott a részletek kifejtése nélkül a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a kormányinfón.

Túry Gergely

Ehhez képest Orbán szombaton, a menekültválságban érintett országok bécsi csúcstalálkozóján visszatért a rébuszokhoz: „Ha belegondol, hogy miről van szó, hogy a kulturális nemzeti és állami identitás talán legfontosabb eleméről, talán kikkel élünk együtt, akkor azt kell mondani, hogy történelmi jelentőségű a népszavazás. És ebben egyszer kell kimondani az áment, és az utána úgy van. És nekünk, politikusoknak az a dolgunk, hogy ha a nép kimondta, akkor azt rögzíteni kell olyan jogi formában, hogy azt onnét kimozdítani többet ne lehessen” – fogalmazott a kormányfő.

Mindez alapvetően persze alaptörvény-módosításra utal, de a miniszterelnök ezt továbbra sem mondta ki, az ezt firtató kérésekre is csak annyit mondott, hogy a referendum után "megfelelő szintű" tanácskozásokat fog tartani a közjogi következményekről. A hvg.hu információi szerint Orbán kivételesen nem, illetve nem csak stratégiai okból köntörfalazott: a miniszterelnök környezetében ugyanis még mindig nem döntötték el, hogy pontosan mely jogszabályt vagy jogszabályokat, és hogyan kellene módosítani.

A legkézenfekvőbb egy magas részvétel mellett érvényes és eredményes, vagyis a kormány szempontjából legjobban kommunikálható referendum után természetesen az alaptörvény módosítása lenne. Az viszont már nem egyértelmű, hogy a jogszabályon belül az Országgyűlés feladat és hatásköreire vonatkozó cikket vagy az uniós, illetve tagállami hatáskörök gyakorlását részletezőt kell-e kiegészíteni, ahogy az sem, hogy lehet a nyakatekert népszavazási kérdést („Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”) a kormány szándékának megfelelő kijelentéssé (pontosabban a nemek várható túlsúlyából adódóan tagadássá) konvertálni.

A küszöbön álló, hetedik alaptörvény-módosítás a Jobbiknak köszönhetően egyébként várhatóan simán megkapja a Házban szükséges kétharmados többséget, az ellenzéki párt ugyanis már tavasszal, a Fidesz népszavazási bejelentése után jelezte, hogy a költséges referendum helyett inkább az alaptörvényben rögzítenék a betelepítéshez szükséges kötelező parlamenti jóváhagyást, az erről szóló módosító javaslatot be is nyújtották az Országgyűlésnek.

Az alaptörvény-módosítás mellett információink szerint a jogalkotási, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló (egykori idegenrendészeti), és a menedékjogról szóló törvény módosítását is vizsgálják a szakértők.