Az orosz katonai hírszerzés, a GRU (Glavnoje Razvedivatyelnoje Upravlenyije) emberei kapcsolatban álltak a Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonallal, az MNA-val – erősítette meg a lapnak több, egymástól független biztonsági forrás. Közülük orosz diplomaták is részt vettek a Győrkös-féle csapat airsoftos gyakorlatozásaiban, amiről a hazai titkosszolgálatoknak, köztük a katonai elhárításnak is tudomása volt.

Amikor a nyomozók megjelentek, a 76 éves férfi tüzet nyitott rájuk, egy 46 éves rendőr a tűzpárbajban meghalt. Arról, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy nem riasztották a TEK-et a nyomozók, itt írtunk:

Miért nem a TEK-et hívták a bőnyi bevetésre?

Rendőrségi és TEK-es forrásaink szerint szinte érthetetlen, miért nem hívták a Nemzeti Nyomozóiroda emberei a Terrorelhárítási Központot a bőnyi rajtaütés előtt. Úgy tudjuk, a döntést az NNI főosztályvezetői szintjén hozták meg. 13 éve már történt egy nagyon hasonló eset, akkor is egy főnyomozót gyilkoltak meg.

Az Index információi szerint orosz diplomaták, köztük az orosz katonai hírszerzés, a GRU emberei már évekkel ezelőtt rendre felbukkantak a hazai militáns szélsőjobbos szubkultúrában, nem csak a Magyar Nemzeti Arcvonal környékén, már jóval az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása előtt. Ezt az oroszok igyekeztek okosan, nem feltűnően csinálni. Az ilyen típusú kapcsolatok létrehozását és fenntartását olyan tevékenységek és az ehhez kapcsolatos események segítették, mint például a relikviakutatás és az ezzel kapcsolatos börzék. A szélsőjobboldalról, szélsőbaloldalról érkező „magánkutatók” és gyűjtők gyakori látogatói ezeknek a börzéknek, amelyeket a GRU ügynökei is előszeretettel látogattak. A cikk szerint az oroszok dolgát valamennyire megkönnyítette, hogy ez egy „mozgó szubkultúra”, gyakran elég sok személyes átfedés volt a különféle szervezetek között.