Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?

Feltűnés nélkül lépett életbe az integrációs támogatás megszűnése már jó két hónapja. A hatások a szakemberek szerint még nem érzékelhetők, de az egyértelműen látszik, hogy Magyarországon sokkal nehezebb lesz menekültnek lenni, és ez szomorú következményekkel járhat.

Március elején jelent meg a kormány honlapján az a migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló tervezet, amely jócskán megszigorítani javasolta a Magyarországon menekültként elismert embereknek juttatott támogatásokat. Pontosabban egyszerűen megszüntetni akarta azokat, és május 10-én a parlament el is fogadta a módosításokat, amelyek megszüntették az addigi integrációs szerződést, amely a támogatások jogszabályi háttere volt. A változások szinte észrevétlenül, június 1-jén léptek életbe, bár ebben talán szerepe van annak is, hogy a Magyarországon soha nem látott nagyságú menekültáradat levonulásának évében mindössze 146-an kaptak menekültstátuszt. Idén még 87-en.

Ön kiadná a lakását egy menekültnek?

A hazai kamuhíroldalak például előszeretettel írtak arról, hogy 216 ezer forintos támogatásból vidáman építik nálunk a halal kolbászból készült kerítést. Az hiányzott ugyan a cikkekből, hogy a maximum 216 ezer forint egy családnak járt havonta, nem egy embernek, illetve egyedülálló többhavi juttatását egy alkalommal vehette fel így, tömbösítve. Az állítólagos csekkekről készített hamis fotók viszont megjelentek. A június 1-je után elismert menekültek – nem illegális migránsok, hanem olyan emberek, akiknek még a magyar kormány szerint is jár a védelem – számára tehát ez a pénz már nem jár.

A változtatást arra hivatkozva hozták, hogy a menedékjogi törvény módosítását "a menedékjog intézményével tömegesen visszaélőkkel szembeni hatékony fellépés indokolta". Nem is leplezik, hogy a szigorítás fő célja a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesítetteket megillető szociális ellátások csökkentése, mert az alkotók szerint így "elkerülhető, hogy ún. gazdasági migránsok kizárólag a jobb élet reményében Magyarországon terjesszenek elő menedékjog iránti kérelmet". Ezzel csak annyi gond van, hogy ezek a támogatások eleve csak és kizárólag olyanoknak jártak, akiket maga az állam ismert el védelemre szoruló menekülteknek, tehát a kormány vagy a Bevándorlási Hivatalban sem bízik, vagy nem tudja értelmezni a saját maga által alkotott jogi környezetet. Emiatt szűnik meg tehát az integrációs szerződés intézménye, "valamint minden olyan támogatás, melynek eredményeként a nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) nem lesznek jogosultak olyan juttatásokra, melyek a magyar állampolgárt sem illetik meg".

A rászoruló magyar állampolgárok rendelkezésére álló támogatásokban tehát a menekültek is részesülhetnek. A velük foglalkozó szakemberek szerint viszont ez kevés, és nem azért, mert a menekülteknek több jár.

Sátortábor Tompánál 2016. augusztus 19-én.
Túry Gergely

Kanizsai-Nagy Dóra, a menekültek integrációját segítő Kalunba Nonprofit Kft. társalapítója szerint most valóban egyenlő a támogatás, csak azt nem vették figyelembe a döntéshozók, hogy az ideérkező menekültek óriási hendikeppel indulnak az itt élő rászorulókhoz képest. "Próbáljon meg valaki úgy bemenni a munkaügyi központba a státusz elismerésének másnapján, hogy nem beszéli a nyelvet, de még a latin abc-t sem ismeri és próbálja meggyőzni az irodistát, hogy a faluban otthon bizony ő volt a legjobb asztalos" – mondta Kanizsai-Nagy Dóra.

Hozzájuk is érkeztek már olyanok, akik június elseje után kapták meg a menekültstátuszt. Szerinte a támogatás összege eddig is nagyon alacsony volt, de legalább arra megfelelt, hogy a konfliktuszónákból idekerült embereknek a mindennapi túlélésen kívül legyen idejük megtanulni a nyelvet, munkát és lakhatást keresni.

Ez utóbbi pedig már régóta itt élő magyar állampolgárként is teljes embert kíván, nem beszélve arról, ha valaki eleve a nyelvet sem beszéli. Kanizsai-Nagy szerint még magyar önkéntes közvetítők közreműködése esetén is sikernek számít, ha egyáltalán beengedik valahová a menekülteket megnézni a lakást. Az akcentussal beszélt angol, a származási ország, vagy még inkább a sérült egzisztencia kiderülése után szinte azonnal csattan a kagyló, rosszabb esetben az ajtó.

Márpedig a befogadó állomásokról gyorsan ki kell költözni, a korábban említett törvénymódosítás óta nem is kettő, hanem egy hónap után. Egy hónap alatt kell tehát munkát, lakást találni és közben nem árt egy kis magyar nyelvtudást is felszedni, mert az ügyintézéshez a magyar állam tolmácsot nem ad. Kanizsai-Nagy Dóra szerint a támogatás megszüntetése hosszú távon sokba fog kerülni,

pedig csak egyszeri befektetés lenne, egy évig vennék igénybe, a végeredmény pedig egyedül boldoguló emberek közössége lenne.

Szerinte a támogatás megszűnése növelheti a radikalizációs kockázatot is, mert ha "elvesszük a támogatást és ellenségesen fogadjuk őket, az elveszi minden lehetőségüket, hogy újrakezdjék az életüket. Rengeteg akadályt gördítünk a sikeres integráció elé, és akkor az ellenséges társadalmi hangulatról még nem is beszéltünk".

Először a kendőt vegyék le!

Zsohár Zsuzsanna, a Migration Aid egykori szóvivője szerint Magyarországon a támogatás megszüntetése előtt sem volt állami integrációs intézményrendszer. "Sokan az integrációt is összekeverik az asszimilációval. A saját értékeinket szeretnénk rákényszeríteni az ideérkező segítségre szoruló emberekre úgy, hogy közben azzal sem vagyunk tisztában, mik is azok az értékek, amiket át akarunk adni" – mondta. Szerinte teljesen eltérő válaszokat adnának a magyarok a következő mondatra: "A magyar társadalom számára a legfontosabb, hogy...". Példaként az osztrák és a német integrációs programokat hozza fel. Németországban például a legfontosabb szempont, hogy az odaérkező, az iskolát félbehagyó gyerekek mindenképpen kerüljenek vissza az oktatási rendszerbe, szerezzenek papírt és tanulják meg a nyelvet. A nyelv elsajátítása és a szociális kapcsolatok – az, hogy (egy bizonyos szintű nyelvtudás esetén) bekerülnek egy német kulturális közegbe – rengeteget segítenek abban, hogy legyen lehetőségük és motivációjuk beilleszkedni.

Ismeretterjesztő videó a menekültek nyelvoktatásának fontosságáról

Németország egyébként szintén élt a jogszabályi környezet módosításával, csak nem felszámolni, hanem felgyorsítani kívánja az integrációját annak, akit így is, úgy is befogadtak. Ott ugyanis a menekülteket röghöz kötnék három évre, ha nem vállalnak munkát, így ösztönöznék őket a gyorsabb integrációra.

EU-s pénzből illeszkednek

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint Magyarországon ma azoknak a menekülteknek, akiknek a fenyegetettségét elismeri az állam és védelmet nyújt nekik, semmiféle állami integrációs program nem kínál lehetőséget a beilleszkedésre. Ezt kizárólag uniós projektek keretében végzik a Menekültügyi és Integrációs Alapból származó EU-s pénzből (minimális költségvetési támogatással), amelyet a magyar Belügyminisztérium oszt szét. Az integrációs célokat civil szervezeti projekteken keresztül próbálják ellátni, például a lakhatáshoz jutást is, civilek viszik el a menekülteket a családsegítőkhöz. A szakember szerint már a támogatás eltörlése előtt is jellemző volt, hogy az elismert menekültek is továbbálltak Magyarországról annak ellenére, hogy más tagállamokban nem vállalhatnak munkát és nem telepedhetnek le. Így a legtöbbjük eltűnik a radarról, vagy legalábbis feketén fogják alkalmazni.

Menekültek lakhelye a németországi Fliehburg városában 2016. augusztus 10-én.
AFP / DPA / Arnulf Stoffel

Azoknak az embereknek tehát, akik még a magyar kormány szerint is védelemre szorulnak (nem illegális migránsok), nem segít az állam. Pedig elkallódásuk mindenkinek árthat, a társadalomba és a munkaerőpiacra való belépésük pedig az országnak is javára válhatna.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!