Történelminek nevezte Kövér László iráni látogatását Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke, mivel a rendszerváltás óta nem járt magyar házelnök Iránban. A látogatás jelentőségét az adja, hogy az iráni parlament, a Madzslisz napokon belül ratifikálja a tavaly aláírt kétoldalú gazdasági megállapodást, s a közeli jövőben egészségügyi és nukleáris téren is gazdasági megállapodás születik. De nemcsak ezen a téren, hanem a vasútépítés, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és hulladékfeldolgozás, a gyógyszeripar, a jármű- és járműalkatrész-gyártás területén is komoly lehetőségeket lát a magyar házelnök.

Találkozott Kövér az iráni házelnökkel is, és üdvözölte az Irán által aláírt nukleáris megállapodást: "Magyarország kezdettől fogva támogatott minden olyan lépést, amely arra irányult, hogy csökkentse a politikai feszültséget, erősítse a bizalmat és segítse az átfogó és végleges nukleáris megállapodás abban előirányzott végrehajtását a nemzetközi közösség és Irán között".

MTI / Az iráni elnökség hivatalos honlapja

Kövér baráti és konstruktív útja vasárnap ért véget, a házelnök arra is kitért, hogy "Irán csaknem 80 milliós piaca komoly lehetőségeket rejt a magyar vállalatok számára, míg Magyarország fontos belépő pont lehet Irán számára Európába". Ali Tajebnia gazdasági és pénzügyminiszter pedig reményét fejezte ki, hogy a gazdasági-kereskedelmi lehetőségek kihasználása rövid időn belül eléri a rendkívül jónak mondható politikai kapcsolatok színvonalát, amely a magyar parlamenti delegáció mostani látogatásával tovább emelkedett.

Kitűnő tehát a politikai kapcsolatok színvonala, egymást érik történelmi találkozások, nem is lehetne jobb a helyzet. Látogatása nem is volna különös, hiszen tavaly már Orbán Viktor kormányfő is felkereste a nyugat felé nyitó államot. A két látogatás között azonban, idén szeptemberben a Fidesz-kormány felállított az Emmin belül egy keresztényüldözés elleni államtitkárságot, nem kisebb céllal, mint hogy "a keresztényüldözés minden formája ellen, kormányzati felhatalmazással, hatékonyan működik majd". Ehhez pedig nem fukarkodik a kormány az anyagiakkal sem, a Török Tamás helyettes államtitkár által vezetett államtitkárság 930 millió forintot kapott. A KDNP emberiség ellenes bűntetté emelné a keresztényüldözést, és egy határozati javaslatot benyújt a Parlament elé. A párt az erről szóló parlamenti vitában azt mondta, hogy "sok államban törvények tiltják a keresztény vallásra áttérést, és tilos a Biblia vagy más keresztény kiadványok birtoklása. Fontos, hogy Magyarország együttérzését fejezze ki az összes vallási alapon üldözött kisebbség felé és elítélje a kivégzéseket, továbbá az Iszlám Állam terroristáinak bűncselekményeit."

A kormánynak megvannak persze a maga elvei a keresztényüldözésről, nem támogatja őket bárhogyan - a hozzánk jövő keresztény menekültek (már akik ide jönnének, nem mennek tovább) helyzete nem könnyű, körképünkben olyan esetet is bemutattunk, amikor nigériai keresztények nem kaptak menedékjogot, védelmet. De ha meg is kapják, az általános menekültellenes jogi helyzet nem segíti őket a letelepedésben. Megszűnt ugyanis a jól-rosszul működő integrációs szerződés intézménye, amely segítségével könnyebben tudtak lakhatáshoz jutni, nyelvet tanulni.

MTI / Az Országgyűlés Sajtóirodája

Azt mondja erre a kormány, hogy helyben támogatjuk a keresztényeket, ahol kell. De hol kell?

Iránban például nagyon kéne. Az 1979 óta de facto iszlám államban a muszlim hit törvényei uralkodnak, és ez nem érinti jól az országban élő keresztényeket: az országban működő keresztény egyházak nem tarthatják a helyi farszi nyelven a vallásos szertartásaikat, ahogy erről beszámol a Church in Chains oldal is. A Christian Post-cikk szerint egy templomból kitiltották a farszi nyelven beszélő híveket. Mintha épp Iránról beszélt volna a KDNP: itt büntetik a keresztény hitre való áttérést, ahogy arra rámutat a Suuntaus jelentése. Ebben az is olvasható, hogy az iráni állam sok esetben állambiztonsági fenyegetésként tekint a keresztény egyházak működésére, és zaklatja a híveket, egyházi elöljárókat. Már a hivatalos statisztikákban is jóval kevesebb keresztény létezését ismerik el: 80-200 ezerről beszélnek (ennyi olvasható a Landinfo tanulmányában), holott 3-500 ezer körül lehet a valós adat. Kínzások, bebörtönzések, zaklatások történeteit sorolják szakmányban a beszámolók, mint például egy Deutsche Welle riportjában egy teheráni keresztényét, akit nyilvános kivégzéssel fenyegettek és égő cigarettát nyomtak el a bőrén.

Kövér találkozott azzal a Róhánival, akinek elnöki mandátuma idején nem tapasztalt az ígértek ellenére sem javulást a keresztények helyzetében egy vaskos jelentés, sőt inkább a romlásra utalnak jelek. Nehéz erről hiteles statisztikákat találni, a hatalom sokszor biztonsági okokból titkolja az eseteket, de egyes adatok szerint 2014-ben 110 keresztény töltött bizonyos időt rács mögött (előzetesben, napokra, hetekre, hónapokra). Az Open Doors civil jogvédő szervezet is gyakorta ad hírt iráni atrocitásokról, az ő listájuk szerint Irán a 9. leginkább keresztényüldöző ország a világon, a listán utána következik Jemen, Líbia, Nigéria és Szaúd-Arábia is. Ugyanitt olvasható, hogy a muszlim hitről való áttérés hitelhagyásnak számít, és a térítést sem nézi jó szemmel a perzsa állam. Egymást érik a házkutatások, őrizetbe vételek. A kihallgatások során is megengedhetetlen módszereket haznál az állam, például három lánytestvérnek aközben kellett vallomást tennie, hogy felvételről egy megkínzott nő hangját. Sok keresztényt fenyegetéssel késztetnek arra, hagyják el Iránt. A Guardian is beválogatta 2015-ben Iránt azon országok közé, ahol a legrosszabb ma kereszténynek lenni.

2015-ben a The Atlantic cikke szerint 27 ezer iráni kért menedékjogot az EU-ban, többségük Németországban, 60 százalékuk meg is kapta a védelmet: nekik bizonyítaniuk kell, hogy visszaküldésük fenyegetést jelent az életükre, például azért, mert megtért keresztények. Az Amnesty International is úgy látja, a kereszténnyé lett muszlimok hátrányos megkülönböztetést élveznek a munkaerő-piacon, sérül a szabad vallásgyakorláshoz és oktatáshoz való joguk. "Letartóztatások és bebörtönzések tucatjai vannak dokumentálva."

A problémákról megkérdeztük a kormányzatot és államot is, Kövér László hivatalától azt szerettük volna megtudni, hogy ha már a tudósításokból nem érzékelhető, említette-e a látogatása során a keresztények rossz helyzetét, és hogy elért-e téren valamit. Az Emmi keresztényüldözés elleni államtitkárságát arra kértük, kommentálja a házelnök látogatását, és véleményezze az iráni keresztények helyzetét.

MTI / Az iráni elnökség hivatalos honlapja

A Parlamenti Sajtóiroda nem érti, milyen keresztények elleni atrocitásokra gondolunk."Iránban elismert vallás a kereszténység, a keresztények állandó parlamenti képviselői hellyel rendelkeznek. A házelnök hivatalos látogatása során felkereste a több száz éve működő örmény keresztény templomot is Shiráz városában."

Az Emminek szerdán küldtük el kérdéseinket: "Kövér László Iránban járt, a tudósítások szerint nem ejtett szót az országban élő keresztények helyzetéről. Mi az álláspontja a Keresztényüldözés Elleni Államtitkárságnak? Milyen helyzetben vannak az országban élő keresztények? Mit teszünk értük, hisz ez a terület a kormánynak és kormánypártoknak érezhetően kiemelt fontosságú?" A minisztérium péntekig nem válaszolt, noha többször jeleztük írásban, hogy megjelenne a cikkünk, és csak a minisztérium reakciójára várunk. Pénteken végül az államtitkár sajtósa ígéretet tett arra, érkezik a válasz. És meg is jött: "a tegnapi sajtótájékoztatón elhangzottakat ajánljuk szíves figyelmébe".

A csütörtöki sajtótájékoztatón az erről szóló hírügynökségi tudósítás szerint Balog Zoltán két egyházi és egy segélyszervezeti vezetővel egy szót sem ejtett az iráni keresztények helyzetéről. Az MTI tudósítása szerint Balog azt mondta, "a nemzetközi fellépésekben, a Közel-Keleten élő keresztények segítésében kéri a helyettes államtitkárság az egyházak segítségét. Emellett az üldözött keresztényeknek meghirdetett egyetemi ösztöndíjprogram megvalósításában is számítanak rájuk (...) a világon a keresztények a vallásuk miatt leginkább üldözött csoport, a vallási üldözések 70 százaléka érinti őket." Igen, és ezek egy része Iránban történik.