Windisch Judit
Windisch Judit

Munkaerőpiaci szempontból is nonszensz, amiről Lázár János beszélt a minap, amikor a diákok keresztény neveléséről beszélt. Még az egyházi iskolák közül sem érzi mind, hogy a legfontosabb lenne, egyházi gimnázium nincs is a legjobb tíz középiskola között.

Az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású iskolák, a legtöbb pedig, amit egy diáknak adni lehet, ha jó magyart és jó keresztényt nevelnek belőle – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy református könyvtárátadón Mezőtúron. Majd hozzátette, hogy:

A kabinet ehhez a nevelési elvhez remél szövetségest a történelmi egyházakban, ennek rendeli alá az új Nemzeti alaptantervet és a magyar oktatáspolitika megszervezését.

Ha ez valóban így van, igen rosszul járnak a diákok: a diákok tanulói teljesítményét mérő, nemzetközi mércének számító PISA-teszteken – amelyen legutóbb igen rosszul szerepeltek a magyar diákok – nem a Miatyánkot, és még csak nem is a magyarságtudatot kérik számon, hanem a szövegértési és matematikai feladatokon keresztül azt nézik, a diák mennyire tudja a gyakorlatban alkalmazni a tanultakat. Közzétették a felsőoktatási felvételi követelményeket, amelyek szintén nem ezt követelik meg a diákoktól, hanem emelt szintű érettségit, ha lehet, akkor két tárgyból – például biológiából és kémiából.

Képünk illusztráció
©

A pedagógusszakszervezetek tiltakoznak Lázár szavait hallva, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt reméli, ez nem több, mint egy magánvélemény, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig azt írta, "Lázár János néhány évszázadot, és sok millió állampolgárt figyelmen kívül hagyva, könnyedén siklott át olyan Európa, s benne hazánk, sorsát meghatározó elven, mint a szekularizáció. Az állam és az egyház szétválasztásának gyakorlata a polgári demokráciákban axióma."

Eddig erről nem volt szó

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Gimnázium igazgatója azt mondja, Lázár János nyilatkozata meglepte, bízik abban, hogy ez inkább a helyszínnek szólt, és nem a kormány valódi álláspontja, eddig ilyet a kormány oktatási programjában nem olvasott, azt pedig a hétköznapokban nem érzékeli, hogy az egyházi fenntartású iskolák fontosabbak lennének a kormánynak.

"A nevelés rendkívül fontos, de az oktatásnak alapvetően a tananyagon keresztül azt kell elősegítenie, hogy a gyerekek tudjanak kommunikálni, megértessék magukat, illetve megértsék az olvasott, halott szöveget. További fontos cél az együttműködési készség, a kritikus gondolkodás fejlesztése, illetve az, hogy a gyerekek feltalálják magukat ismeretlen szituációban, azaz kreatívak legyenek. Ez együtt az iskola feladata, ezt kell megpróbálni, minél teljesebben elérni." Horváth Péter szerint az egyházi és állami iskolákat csak abból a szempontból kellene összehasonlítani, hogy ezeket hogyan tudják megoldani.

Megkérdeztük egy állami fenntartású általános iskolai tanártól is, érzik-e, hogy nem ők a legfontosabbak, mire azt mondta, a gyerekek a legfontosabb szereplők. A vallás pedig mindenki magánügye, a legfontosabb, hogy a gyerekek boldog, kiegyensúlyozott felnőttekké legyenek, akik nyitottak a tudás befogadására és az elfogadásra is. Szerettünk volna megkérdezni katolikus fenntartású intézmények tanárait is, azonban akit elértünk, elzárkózott az interjútól.

A Lauder Javne zsidó közösségi óvoda, általános, közép- és szakiskola főigazgatója, Horányi Gábor szerint Lázár kijelentése meglehetősen leegyszerűsítő, és még az egyházi iskolák sem értenek feltétlenül egyet vele.

Mivel az egyházi fenntartású intézmények és alapítványi iskolák szabadabb légkörben működnek, terepei lehetnek az innovációnak, valamit meg tudnak valósítani abból, amit a centralizált rendszer elvesz. Az, hogy mit sikerül megvalósítaniuk, azokon múlik, akik ott vannak, jó és kevésbé jó példákat is ismerek.

Egy különböző világnézetű, vallásosság szempontjából heterogén országban kicsit vicces azt mondani, hogy a legtöbb, ami egy diáknak adható, hogy jó keresztényt és jó magyart nevelnek belőle – mondta Kamarás István vallásszociológus, egyetemi tanár, arra is felhívva a figyelmet, hogy miután sokféle egyházi iskola van, a keresztény hitre és a magyarságra nevelést különböző mértékben, jól vagy rosszul teszik, arról már nem is beszélve, hogy vannak egészen friss egyházi intézmények is, például az állam elől egyházi fenntartásba átmenekített önkormányzati iskolák.

A kép nagyon vegyes

2010 és 14 között ugrásszerűen, 68 százalékkal nőtt az egyházi iskolák aránya – miközben a magániskoláké 20 százalékkal csökkent –, derült ki a Tárki Társadalmi Riport 2016 egyik tanulmányából. Ez azt jelenti, hogy két éve 168 ezer diák tanult egyházi iskolában, az összes tanuló 13,8 százaléka. Az egyházi iskolákba járók aránya a szegényebb vidékeken, azokon belül is a kelet-magyarországi régióban volt a legmagasabb 2014-ben. 2010 előtt az egyházi iskolák részesedése csak a gimnáziumok esetén volt számottevő, a többi iskolatípusban kivételnek számítottak az egyházi iskolák, a 2010 utáni növekedés hatására viszont már az általános és a szakképző iskolák között is jelentős tényezővé váltak. Az adatokból az látszik, hogy az egyházi általános iskolákban arányaiban kevesebb a hátrányos helyzetű diák, a középiskolákra ugyanez már nem igaz, sőt.

A tanulmány egyik szerzője, Hermann Zoltán, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos munkatársa azt mondja, az adatok alapján úgy tűnik, hogy

azokban a kistérségekben, városokban, ahol nagyobb mértékben nőtt az egyházi általános iskolába járók aránya, valamelyest nőtt a szegregáció is.

Utóbbira épp a napokban láttunk egy trükkös példát, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője, L. Ritók Nóra a többi között itt írt a "receptről". Azt pedig, hogy a középiskolára nem ugyanez igaz, Hermann azzal magyarázza, hogy ott transzparensebb a felvételi, valószínűleg kevésbé válogatnak a diákok között.

Az teljesen egyértelmű, hogy a kormányzati politika, a finanszírozási rendszer ösztönözte, hogy több intézmény kerüljön állami fenntartásba – mondja a kutató.

Az egyházi iskolák teljesítményéről az országos kompetenciamérés alapján tudnak véleményt mondani, a pontosabb képhez a tesztpontszámok változását nézik meg. Ez alapján úgy tűnik, hogy a gimnáziumokban valamelyest elmaradnak az egyházi iskolákban tanuló diákok az állami iskolák tanulóitól, miután a 8. és a 10. osztály között kevésbé javultak pontszámaik matematikában és olvasás-szövegértésben, mint azok esetében, akik klikes fenntartású iskolába járnak.

Általános iskolában viszont nem ennyire egyértelmű a kép, ott a matematikánál nincs statisztikailag kimutatható különbség, olvasás-szövegértés terén viszont kis mértékben jobbak az egyházi iskolába járó tanulók. Ezek az adatok még nem "perdöntőek" – mondja Hermann, csak közvetett módon lehet belőlük következtetni bármire. Magyarázatot egy újabb kutatásban lehet majd találni ezekre.

Empirikus bizonyíték nincs arra, hogy az egyházi iskolák jobbak lennének, mint az államiak – mondja Horn Dániel, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Az egyházi iskolák eredményességét most vizsgálják alaposabban, a tanulmány pár hónapon belül elkészül. Horn szerint értelmetlen egy kalap alá venni az összes egyházi iskolát, mert a katolikus egyházéi egy nagy fenntartóval máshogy működnek, mint a református vagy a baptista felekezet lokálisan üzemeltetett iskolái. Lázár nyilatkozata így szerinte teljesen értelmetlen, politikai kiszólás volt. Az egyházi iskolákat a kormányzat a Horn-kormány óta preferálja, az iskolák dupla normatívát kapnak – vagyis az állam és az egyház is fizet utánuk –, így anyailag jobban el vannak eresztve, mint az államiak.

©

A több pénz miatt nem lenne csoda, ha jobbak lennének, de nem tudni, hogyan működnek. Nem világos, hogy a hitoktatáson kívül mi az, amit az egyházi iskola máshogy csinál, mint az állami.

A vonzerő a szülők szemében az egyházi iskolák nagy versenyelőnye: ezekre csak a főbb kereteket meghatározó "egyenszabályok" vonatkoznak, a tanmenet személyre szabásában viszonylag nagy az önállóságuk – derül ki a HVG középiskolai kiadványából. Az is tény, hogy országos összehasonlításban a legjobb egyházi középiskola, a Deák is csak a 16., az egyházi iskolák között 10. Ferences Gimnázium pedig országosan csak a 66. helyre fért fel a matek és magyar kompetenciamérések, a matek, magyar, történelem és nyelvi érettségik, valamint a felvételi eredmények figyelembevételével.

Van, ahol tuti nem a legfontosabbak

Az egyházi fenntartású szakképző iskolákra biztos nem igaz, hogy az oktatási rendszer legfontosabbjai lennének – mondja egy alapítványi iskola vezetője, aki korábban egyházi fenntartású szakiskolában tanított. Folyamatos probléma van a keretszámokkal, évről évre egyre kevesebb állami kvótát kapnak, nagy huzavona után. Általánosságban nézve az viszont tény, hogy az egyházi iskolák a magánintézményekhez képest a finanszírozást nézve jobb helyzetben vannak.

Elég tág fogalom a "jó kereszténynek és jó magyarnak lenni", az a munkáltató pedig, aki a megfelelő munkaerőt keresi, ebből még nem tud profitálni, a képzettség mellett elsősorban jó szociális képességekre van szükség, épp ezért nyilatkozónk szerint ez az egyik legfontosabb, amit a gyerekeknek meg lehet tanítani.

Ha már munkaerőpiac, megkérdeztünk egy névtelenséget kérő szakértőt, hogy mi dönt: a kereszténység vagy valami más. Más.

Munkaerőpiaci szempontból nonszensz

– mondja a szakértő, hozzátéve, hogy ezt a két kvalitást a munkaerőpiacon nem mérik és – etikus, versenypiaci szereplőknél – nem is mérhetik.

"Nemcsak a nagyvállalatoknál, de az induló startup közösségekben is nemzetközi projekt teamek alakulnak, ahol a nemzetiségi vagy felekezeti hovatartozás irreleváns, a szakmai rátermettség és a személyes kompetenciák alapján döntenek a felvételről." Szerinte aggasztó, hogy a közoktatásban nem azok a kompetenciák vannak fókuszban, amelyekre a munkaerőpiaci sikeresség érdekében szükségük lesz a diákoknak.

Lázár János nyilatkozatával kapcsolatban megkerestük a kormányszóvivői irodát és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy mennyire tükrözi a kormány véleményét, amit mondott, illetve a kereszténységre és magyarságra nevelés helyett nem fontosabb-e a versenyképes tudás és a tanulásra való képesség biztosítása, valamint hogy a most készülő új Nemzeti alaptantervben valóban szerepel-e ez a Lázár-említette irány, azonban kérdéseinkre cikkünk elkészültéig nem kaptunk választ.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Meghalt David Koch, az egyik leggazdagabb ember a Földön

Meghalt David Koch, az egyik leggazdagabb ember a Földön

Egy férfi, egy nő és egy kisgyerek a budai gyilkosság áldozata

Egy férfi, egy nő és egy kisgyerek a budai gyilkosság áldozata

Nyúltetem miatt kellett lezárni a ferihegyi kifutópályát

Nyúltetem miatt kellett lezárni a ferihegyi kifutópályát

Pont a kínai kormány mondja, hogy igazságtalan, ha a Facebook blokkolja a fiókjait

Pont a kínai kormány mondja, hogy igazságtalan, ha a Facebook blokkolja a fiókjait

Ellenzéki polgármesterjelölt lett az apa, akinek a fiát egy hitleres paródiavideó miatt hurcolták meg

Ellenzéki polgármesterjelölt lett az apa, akinek a fiát egy hitleres paródiavideó miatt hurcolták meg

Az állam kevesebbet költött családi támogatásokra, mint 2018-ban

Az állam kevesebbet költött családi támogatásokra, mint 2018-ban