A rogánhabonyizmus megbukott. A luxuskedvelő propagandaminiszter és Gucci-barát segédje a minden emberben megbújó alantas ösztönök felébresztésére alapozta az érvénytelenül zárult népszavazás kormánykampányát. Eredménytelenül: épphogy négyessel kezdődik az érvényes szavazatok száma, nem pedig a Fidesz–KDNP–Jobbik-trió által remélt ötössel. Ezzel nemcsak Orbán Viktor és pártszövetsége öreg harcosai égtek az értelmetlen referendumon, hanem az olyan ifjú titánkák is, mint a „politikai érvényességet” emlegető Gulyás Gergely, a kerületében lebőgött Kocsis Máté vagy a kampányhoz állandó parlamenti arcot adó Dömötör Csaba államtitkár, a harmincas fideszes korosztály demagógiakirálya.
A referendum érvénytelensége – mint már hetekkel ezelőtt megírtuk – nem zavarja majd a Fideszt, olvasóink pedig a Medián múlt héten közölt felméréséből azt is előre tudhatták, hogy 42 százalék körül lesz a részvétel. A kormánypárt most persze a majd 99 százalékos – szinte Észak-Koreát idéző – nemgyőzelmét sulykolja, Fókusz rovatunk cikke ezért a következményekre koncentrál: mi is jöhet ezután? A Fideszen belül nyilván a felelőskeresés, csak az a kérdés, hogy a bukott manipulátorokat rúgják ki vagy a portást. Elnézve az igazán tehetséges agitpropos – hisz az első házassága érvénytelenítéséről a katolikus egyházat is meggyőzni tudó – Rogán Antal lépését és járását, őt aligha száműzik a celebvilágba a született politikusfeleségek társaságába. A parlamenti gazdasági bizottság meg továbbra is osztogathatja a nevéhez köthető – és hétfőn Orbán Viktor által a Házban megvédett – letelepedési kötvények jegyzésének jogát, amin a baráti cégek degeszre kereshetik magukat. Éppúgy, mint egy másik vállalkozói csapat a 15 milliárd forint közpénzt elégető referendumkampányon.
Nemcsak a kampányon sokat kaszáló kegyenc vállalkozások a politika kedvezményezettjei, hanem a nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály mindenkori parlamenti választókörzetei is: régen Karcag és vidéke, most a főváros II–III. kerülete. A hátországépítés persze nem újdonság a politikában. Kossuth Lajos hegyaljai szülőfalujának, Monoknak se ártott, hogy az utóbbi fél évszázadban előbb egy Borsod megyei párttitkár, majd Németh Miklós miniszterelnök kötődött így hozzá – és az utóbbi országgyűlési képviselőként is. Igaz, kisvasutat ők nem vezettettek oda.
A történelemkönyvekbe vágyó Orbán Viktornak, ha vasárnapi kudarcát sikerré fordítja is hívei szemében, ez se jelent hosszú távra biztosat. Az utókor emlékezetét még a valódi győzelmek se garantálják. Mint Szellem rovatunkban olvasható, a Budát a szultántól 330 éve visszavívó, a törököt Magyarországról kiűző Lotaringiai Károly is el tudott tűnni a magyarok hálás emlékezetéből.
Pedig ő át se játszotta az ostromra szánt puskaport a haveroknak.
